Nemzetgyűlési napló, 1922. XIX. kötet • 1924. január 08. - 1924. január 25.

Ülésnapok - 1922-220

Ä nemzetgyűlés 220. ülése 1924. dolkodását is, tudását is, szorgalmát is, tehát felesleges azokon a napokon kinozni a különben is idegessé lett gyermeket. Gondolkozva a kérdésen, arra a meggyőződésre jutottam, hogy én az eddiginél szigorúbb vizsgákat hoznék be a középiskolába, de nem a gyermekeket vizsgáztatnám, hanem a porfesszorokat. Amikor azt látnám, hogy van egy osztály, amely bizonyos tárgyból a minimumon aluli eredményt produkál, annak a tárgynak a professzorát azonnal elcsapnám. Minden osztályban el tudok ugyanis képzelni kitűnő, közepes és semmire sem vihető gyermekeket, de ha az osztály a közepesnél alábbvaló, akkor feltétlenül a professzor a hibás. Ebből az alkalomból méltóztassanak megengedni nekem, hogy egy kérdés kapcsán szóljak a Pázmány Péter tudományegyetemről is. Azt mondjuk, hogy kulturfölényünket meg kell tartanunk. Ez az, ami biztosítja a jövendőt. Rámutatok itt arra, hogy a Pázmány Péter tudományegyetemnek van egy u. n. gégészeti tanszéke. Ennek a tanszéknek négy esztendővel ezelőtt idehaza abszolúte ismeretlen, de világhirü professzora halt el. Röviddel halála után az egyetemi tanáes_ egyhangúlag hivta meg egyik legkiválóbb gégészünket s megtette előterjesztését a legfelsőbb jóváhagyás iránt is. Ez az előterjesztés a mai napig sincs elintézve, jóllehet az egyetemi tanács legújabban ismételten megsürgette ennek a tanszéknek a betöltését. Ennek a tanszéknek betöltését közérdeknek tartom, mert annak néhai profeszszora, ha idehaza nem is volt közismert, mert nem volt kiváló operatőr, hogy ugy mondjam, nem is foglalkozott egyáltalán operációkkai, de tudományosan foglalkozott és tudományos búvárkodásának eredménye egy világszerte ismert preparátum-gyűjtemény, amelynek csak egy töredékét, az ő fiatalkori munkásságának eredményét 1920-ban a londoni egyetem 80 millió magyar koronáért vette meg özvegyétől. A professzor halála óta ez a preparátumgyűjtemény, amelyhez fogható az egész világon még ma sincs, pincékben van elraktározva és megy pusztulásnak. Ennek az egyetemnek könyvtára, műszaki raktára hol ide, hol oda kikölcsönzve megy veszendőbe. Ennek következtében sürgősen szükségesnek tartom, hogy ez a tanszék minél előbb betöltessék. (Helyeslés.) Szükségesnek tartom azért is, mert aki ma érdeklődik a Rókus-kórház ezen osztályán való rendelés iránt, az megtudja azt, hogy a vidékről százával jönnek fel a betegek gégerákkal, gégetuberkulózissal olyan állapotban, amikor az már nem gyógyítható, holott a betegségnek kellő időben való felismerése révén ezek az emberek az életnek, családjuknak, hazájuknak mind megmenthetők lettek volna. Ilyen körülmények között azt hiszem, kötelességünk a kultuszminister urat segíteni abban, hogy ezt a széket betölthesse, különösen azért is, mert ennek pénzügyi akadálya sincs, hiszen a tanszék rendszeresítve van, annak járandósága állandóan folyó sitt atik, és ilyen körülmények között teljes lehetetlenség, hogy az a pusztulás veszélyének legyen kitéve. Minden külföldi egyetem fentartja e tanerőket, csak nálunk fordulhat elő, hogy a 4 magyar egyetem ez egyetlen tanszéke is évek óta betöltetlen. Ha már az orvosi egyetemnél tartok, legyen szabad még megemlítenem azt, hogy csodálatosan szegények vagyunk kórházakban. Csonka Abauj vármegyének egyetlen négyszobás kórháza van Pálházán, amelyet gróf Károlyi évi január hó 10-én, csütóriökön. löT László áldozatkészsége építtetett Az egész vármegyében ez az, egyetlen, nem is kórházunk, hanem olyan hely, ahova a momentán segitségre szoruló betegek elhelyezhetők. Legújabban hallom azt, hogy lakáshiány folytán ezt a helyiséget egy felállitandó szolgabírói kirendeltség részére akarják lefoglalni, és ezzel azt a betegtömeget, amely, hogy ugy mondjam, odaszokott, ettől az egyetlen kórháztól is megfosztani. Engedelmet kérek, azt gondolom, hogy akármilyen lakásszükségben vagyunk is, a, kultúra és az emberbaráti szeretet ellen vétenénk akkor, ha ezt megengednők. Ha csak pár szóval emiitettem is meg ezt, és az illetékes körök figyelmét felhivtam erre, nyugodt vagyok afelől, hogy ez a kórház eredeti rendeltetésének meg fog hagyatni. Nem akarok visszaélni szives türelmükkel. Midőn rövid felszólalásomat befejezem és szives figyelmüket megköszönöm, természetesnek fogják találni, hogy a tárgyalás alatt lévő törvényjavaslatot elfogadom. (Élénk helyeslés, él jenzés és taps a jobboldalon és a középen,) Elnök : Az ülést öt percre felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök : Az ülést újból megnyitom. Szólásra következik ? Bodó János jegyző : Eckhardt Tibor ! Eckhardt Tibor : Igen t. Nemzetgj^ülés ! Mai felszólalásomban kizárólag a külföldi kölcsön kérdésével óhajtok foglalkozni. Mielőtt azonban erre az egyedüli témámra rátérnék, röviden foglalkoznom kell két megjegyzéssel is, amelyek ma hangzottak el itt a Házban és amelyek a fajvédő csoport politikájára vonatkoztak. Az első az a megjegyzés, amelyet Propper képviselő ur tett a fajvédelemmel kapcsolatban annak nacionalista, és pedig a nemzetközi nacionalizmussal kapcsolatot kereső politikáját illetően, a másik pedig Lukács György képviselő urnák megjegyzése. Ami Propper képviselő urnák azt a felfogá

: sát illeti, hogy a nacionalizmusnak nemzetközi összeköttetések utján is való ápolása ellentétben állana a nemzeti gondolkozás lényegével, azt hiszem, ez tökéletesen téves felfogás és a kérdésnek teljesen hibás beállítására vezetendő vissza. Hogyan tudjuk a nemzeti gondolatot eredményesebben szolgálni? Ugy-e, ha annak hajtó, lüktető, mozgató, motorikus erejét lekicsinyelve, petyhüdt nemzetköziséget akarunk inaugurálni, amely nemzetköziség soha igazi életet teremteni nem tud? Avagy ugy, mint ahogyan a háború előtt, sajnos, igen sok országban történt, hogy mereven elzárkózva egymástól, és elzárkózva egymás igazsága, egymás megismerése elől. belehajtatíuk magunkat^ sokszor lelkiismeretlen kapitalista machinációk által is olyan ellentétek szitásába, amelyek a közvetlen kapcsolat, a közvetlen megismerés, egymás szándékainak, egyéniségének, céljainak ismerete alapján egészen bizonyosan ^kerülhetők volnának? A nemzeti gondolatnak bizonyos nemzetközi szervezése azért is szükséges, mert az internacionalista felforgató áramlatokkal szemben sohasem fogunk tudni sikerrel megküzdeni, sohase fogjuk tudni a nemzetig gondolat igazságát — mindenki a maga országában — ugy és azzal az eréllyel érvényre juttatni, ahogy az egyetemes fejlődés és haladás érdekében szükséges és kivánatos, ha módot, alkalmat és lehetőséget nyújtunk arra, hogy