Nemzetgyűlési napló, 1922. XIX. kötet • 1924. január 08. - 1924. január 25.

Ülésnapok - 1922-218

4 A n&mzetgyülés 218. ülése 1924. ért január hó 8-án, kedden. jelöl.) ; továbbá kérni fogja, hogy a pénzügyi bizottság felirataimaztassék arra, hogy mindig és minden olyan esetben, amikor a kormány olyan intézkedést kivan tenni, amely tulaj donképen a törvényhozás elé tartoznék, a kormánnyal együtt a kérdést megvitassa és a nemzetgyűlés esetleg abban a helyzetben legyen, hogy aki a kormány szándékaival nem ért egyet, az vele szemben a politikai felelősségrevonásnak eszközeit alkal­mazhassa. (Helyeslés jobb felől. — Propper Sándor : Jó kis asztaltársaság lesz ! — Zaj. Halljuk 1 Halljuk ! — Meskó Zoltán : Az a kérdés, hogy az üzlet r megéri-e.) Áttérek most az ellenőrzés kérdésének tár­gvalására ennél az egész komplexumnál. (Halljuk I Halljuk ! balfelöl.) A pénzügyi ellenőrzés szempontjából — mert hiszen csakis pénzügyi ellenőrzésről lehet szó — (Lendvai István : És azon át mindenről.) a magyar kormány hozzájárul ahhoz, hogy a népszövetség egy főellenőrt nevezhessen ki, aki azonban nem lehet —- és ez benne van nem a II. számú jegyző­könyvben, hanem a jelentésben — sem a fő­hatalmak, sem a velünk szomszédos államok állampolgáraiból választható, úgyhogy ez csakis neutrális állam polgára lehet, ami önmagában­véve garancia abban a tekintetben, hogy az ellen­őrzés nem politikai, hanem tisztán és kizárólag pénzügyi szempontból akceptáltatik. (Horváth Zoltán : Mindezt 250 millióért ! — Zaj balfelöl.) Az ellenőrnek joga lesz minden felvilágosítást kérni a magyar kormánytól s a magyar kormány köteles lesz neki a szükséges felvilágosításokat megadni. Ő kezeli azt a két számlát, amelyek közül az egyikre fognak befolyni azok a jövedelmek, amelyek zálogul leköttettek, a másikra pedig a kölcsönből befolyó összegek ; (Horváth Zoltán : Zárgondnok lesz !) követelheti a zálogbul lekötött jövedelmek esetleges növelését és szemben elyez­kedhetik esetleges olyan kormányintézkedések­kel, amelyek a zálogul lekötött jövedelmeknek csökkenését idézhetnék elő. Az ellenőrzés szempontjából a legfontosabb a következő három pont ; nevezetesen ha nincs visszamaradás a kidolgozott programmal szem­ben, akkor az ellenőrnek nincs joga arra, hogy a kiadásainkat diffikultálhassa, kifogásolhassa, vagy azok csökkentését követelhesse ; nincs joga ahhoz sem, hogy a bevételek emelését követelje, hanem a csendes szemlélő álláspontján kell, hogy maradjon. (Meskó Zoltán: Stiller Beobachter !) Lehet efelett viccelni, de ez nagyon komoly dolog. (Igaz! Ugy van! a jobboldalon. — Felkiáltások jobbjelől : Szomorú ! — Horváth Zoltán : Nagyon szomorú ! 250 millióért eladták az országot ! — Nagy zaj a jobboldalon.) Elnök (csenget) : Csendet kérek ! (Lendvai István : Nem jegyzőkönyv, hanem partecédula !) Gr. Bethlen István ministerelnök : Ha a ki­dolgozott programmal szemben visszamaradás mutatkozik, akkor joga van az ellenőrnek a kor­mányt felszólítani, hogy megfelelő intézkedéseket tegyen, vagy olyan irányban, hogy a kiadások csökkentessenek, vagy olyan irányban, hogy a be­vételek megfelelő emelkedést kapjanak. (Fel­kiáltások balfelöl : Természetes ! — Horváth Zol­tán : Szóval a függetlenségünket nem bántják !) Amennyiben a magyar kormány megfelelő intéz­kedéseket nem tenne, abban az esetben az ellen­őrnek joga van visszatartani a kölcsönösszegből a következő hónapokban esedékes részleteket. A harmadik pont •— és erre különös súlyt keli helyezni — vonatkozik az ellenőrzés szem­pontjából arra, hogy az ellenőrnek nincs joga katonai kiadásokat kifogásolni abból a szem­pontból, hogy azok a trianoni szerződéssel ellen­tétben állanak, minthogy annak megállapítása, hogy katonai kiadások a trianoni szerződéssel ellentétben állanak-e vagy nem, ezentúl, is —• ugy, amint azt a trianoni szerződés előirja — az illetékes katonai kontrollkomisszió kezében ma­rad. Az ellenőrnek kötelessége havonta jelentést tenni a népszövetségnek és az ellenőrző bizottság­nak. Az ellenőrzés megszűnik, ha a programm végre van hajtva és ezt a népszövetség a tanács ülésében megállapította : feléleszthető az ellen­őrzés a népszövetség által abban az esetben, ha az időknek későbbi folyamán, nevezetesen az amor-. tizációs idő alatt a budget egyensúlya bármely percben újból felborulna, és ezáltal a hitelezők érdeke veszélyeztetve volna. (Bell Miklós : Ez természetes dolog ! — Horváth Zoltán : Jó volna az országot megkérdezni, hogy mit gondol erről. — Zaj a jobboldalon.) T. Nemzetgyűlés ! Amint méltóztatnak tudni a népszövetségnek októberi határozatából, az ellenőrzésnek egy második szerve is van, és ez az úgynevezett ellenőrző bizottság. Ausztria élvezte az államoknak garanciáit. Ezen garanciával szem­ben a garantáló államok egy garancia bizottságot alakítottak, amely az ellenőrzésben szintén részt­vett. Magyarország nem élvez garanciát más államok részéről a kölcsön felvételénél, evvel szemben a reparációs bizottság csak ugy volt haj­landó hozzájárulni a költsön felvételéhez, ha a maga részéről bizonyos formában résztvehet az ellenőrzésben. így jött létre az ellenőrző bizott­ság, amelyet a reparációs bizottság fog kinevezni, amely azonban Magyarországon kivül kell, hogy székeljen és Magyarországon kivül kell, hogy az üléseit tartsa. (Zaj és felkiáltások a szélsőbalolda­lon : Ez az !) A magyar kormánnyal direkt egy­általában nem is érintkezik, csak a népszövetség által kinevezett ellenőr utján ; a kinevezett ellenőr­nek sem adhat utasításokat, csak felvilágosítá­sokat kérhet tőle és amennyiben ezen felvilágo­sításokkal megelégedve nincs, neki utasításokat nem adhat, hanem fellebbezhet, illetve orvoslás iránt a Népszövetség Tanácsához fordulhat. (Horváth Zoltán : Ennek költségét ki fizeti? — Felkiáltások jobbfelől : Ön 1 — Propper Sándor : A dolgozó magyar nép fogja megfizetni termé­szetesen I) Amennyiben az ellenőr funkciói men­szünnek, helyébe lépnek a hitelezők védelmére a Népszövetség által kijelölendő bizalmi férfiak akik a zálogul lekötött jövedelmek tekintetében ugyanolyan jogokkal fognak e programm végre­hajtása után az amortizációs idők végéig bírni, mint amelyekkel az ellenőr birt. A kölcsön zálogául leköttetnek a vám, a cukoradó és a dohánymonopoliumnak bruttó­bevételei és a sómonopólium nettó-bevételei. Ezek a Népszövetség által összesen körülbelül 50 millió aranykoronára becsültettek. Van egy pont, amely előirja, hogy mindenkor a zálogul lekötött jövedelmek 150%-át kell, hogy képez­zék azon kiadásoknak, amelyek a kölcsön amor-

Next

/
Oldalképek
Tartalom