Nemzetgyűlési napló, 1922. XVIII. kötet • 1923. december 18. - 1924. január 05.
Ülésnapok - 1922-209
A nemzetgyűlés 209. ülése 1923. évi december hó 15-én, szombaton. 93 van! jobbfelől.) hanem inkább precizirozza és kidomborítja azokat a körülményeket és eshetőségeket, amelyek ott nem elég világosan és bizonyos homályossággal le vannak fektetve és precizirozza, hogy kik juthatnak földhöz és házhelyhez. Ugy hiszem, sőt meg vagyok győződve róla, hogy a föld megmozdulása abban a mértékben, ahogyan kontemplálva van, különösen helyes, céltudatos, okos és megfelelő végrehajtás mellett minden természetes igényt ezidőszerint kielégíteni képes, ennek folytán az én nézetem szerint megfelelő és az ország termelése szempontjából sem rejti magában azokat a veszélyeket, amelyeket neki sok helyről imputálni akarnak. (Ugy van! Ugy van! a baloldalon és a közéven.) Kétségen kivül áll, hogy egy átmeneti állapot nem válik előnyére a többtermelésnek, bizonyos folytonossági hiányok be fognak állani, be kell, hogy álljanak — ez természetes — és átmenetileg mindenesetre csökkenni fog a termés azokon a területeken, amelyek mozgás alatt vannak, sőt valószínű, hogy kihatása lesz azokra a területekre is, amelyek mozgás alatt nincsenek és amelyek végeredményben gazdát cserélni nem fognak. Kötelességünk tehát őrködni afelett, hogy emiatt a termelési egyensúly meg ne billenjen, de egyúttal kötelességünk oda is törekedni, hogy az átmeneti idő minél rövidebb legyen, hogy a bizonytalanság az egész vonalon minél előbb megszűnjék és az egész kérdés minél előbb nyugvópontra jusson. (Ménk helyeslés és tavs a jobboldalon, a középen és a baloldalon.) Ebben az átmeneti időben egy nagy fontos és hazafias kötelesség vár a nagybirtokra. (Halljuk! Halljuk!) Fokozottabb energiával, fokozottabb szorgalommal és a lehetőségek fokozottabb igénybevételével igyekezzék többet termelni és igyekezzék az átmeneti állapotot áthidalni és az előálló hiányokat kipótolni. Szabó István (nagyatádi) földművelésügyi minister: Minél több munkást fogalkoztatni! Gr. Hoyos Miksa: Erről a helyről intézem nagybirtokostársaimhoz ezt a figyelmeztetést és hiszem, sőt meg vagyok győződve.hogy saját jól felfogott érdekünkben, de az egész kérdés és végeredményben az ország érdekében is igy fognak cselekedni, mert a kérdés nézetem szerint másképen, mint kölcsönös megértéss-l, vállvetett munkával egészségesen és jól megoldani nem lehet. (Ugy van! Ugy van! a jobbés a haloldalon.) Vannak egyes kifogásaim, amelyeket bátor leszek a részletes tárgyalás során av egyes szakaszoknál javaslat formájában beadni, de általánosságban, tekintettel arra, hogy meggyőződésem szerint nagy lépéssel megyünk ezzel előre, a törvényiavaslatot a magam részéről elfogadom. (Élénk helyeslés és taps a jobb és a baloldalon.) Elnök: Szólásra következik! Perlaki György jegyző: Kiss Menyhért! (ZajJ Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Kérem a kénviselő urakat, méltóztassanak csendben maradni. Kiss Menyhért: Mélyen tisztelt Nemzetgyűlés! Ebben a nemzetgyűlésben a földreform két esztendő előtti tárgyalásánál és a novella tárgyalásánál nem volt szerencsém ilven konciHáns, megértő, az osz+álvérdeket legyőző és az általános nemzeti érdeket szem előtt tartó beszédet hallani nemzetgyűlési kénviselőtől, aki egvben nagybí Hokos is, mint amilven beszédet gróf Hovos Miksa igen tisz+elt kénviselőtársam mondott. Végtelenül jól esik, hogy ez a beszéd elhangzott a túloldalról, mert ebből az egész ország látni fogja, hogy a nagybirtokosság részéről a földbirtoknovella ellen, különösen az országos sajtóban megindított támadás nem általános és hogy vannak férfiak, akik szociális, népesedési és gazdasági szempontból a földbirtoknovella tető alá juttatását az ország érdekében szükségesnek tartják. Épen jól hangzott el ez a beszéd Vanczák t. képviselőtársam beszéde után, aki pártállásánál és szociáldemokrata felfogásánál fogva természetesen épen az ellenkező végletet képviselte és kizártnak tartotta, mint beszédében is megmondta, azt, hogy a mostani parlament, amely az osztályparlament jellegét viseli magán, hozzáértéssel, ió szívvel és jó lélekkel saját érdekei ellen tudna földet juttatni a népnek. íme, tehát mégis áll az a tétel, hogy legalább ebben a kérdésben valahol a középen meg lehet egyezni. Ha nem is tudjuk a földbirtokreformot ugy végrehajtani, mint ahogy az az 1920 : XXXVI. te.-ben le van fektetve, mindazonáltal, ha ilyen felszólalások hangzanak el, az eredmény az lesz, hogy a nemzetgyűlés olyan megoldást fog találni, hogyha nem is minden részletében, de legalább nagyban és egészben az ország népe meg lesz elégedve a törvény végrehajtásával. Több képviselőtársunk hangoztatta azt, hogy az Országos Földbirtokrendező Bíróság eddigi munkálata kielégítő és a törvény végrehajtása tulajdonképen nem involválná maga után azt, hogy most egy novellával siessünk azt precizirozni és tökéletesebbé tenni. Erre vonatkozólag birtokomban van az Országos Földbirtokrendező Bíróság legeslegutolsó hivatalos statisztikája, amely részletesen felsorolja, hogy két év alatt hány községiben hány hold földet osztottak szét és hány négyszögölet adtak át hány házhelyre. Jónak tartom ezeket az adatokat az igen t. Nemzetgyűlés előtt elmondani, mert hivatalos adatok. Az Országos Földbirtokrendező Bíróság hivatalos jelentése szerint tehát 1923. évi november hó 8-ig 70.590 házhelyet osztottak szét, törpe- és kisbirtokokra eddigelé felosztottak 322.721 katasztrális holdat, ezenkívül kishaszonbérletek alakítására átvétetett 355 községben 78.004 katasztrális hold. Ennek az eredmén3 r nek részletezése a következő: A házhelyrendezés során kiadtak házhelyet 960 faluban 33.675 egyénnek. A megváltási eljárás lebonyolítását kérték 3251 községben. A megváltási elj lefolytatására az OFB 3181 községbe küldött ki birót. Erdélyi Aladár: Tehát látszik, hogy milyen alapos Vanczáknak az az állítása, hogy egy talpalatnyi föld sem jutott kiosztásra. 500.000 hold egy talpalatnyi föld sem. Huszár Elemér: Mennyi még az önként felajánlott föld! Erdélyi Aladár: Ilyen nagy alapossággal dolgoznak. Propper Sándor: Szóval el vannak ragadtatva. B. Podmaniczky Endre: De nem Vanezáktól. Propper Sándor: Azt sejtem. Kfss Menyhért: 3051 községben megindult és folyik az eljárás, ma azonban csonka Magyarországon 4400 körül van a községek száma és épen azért még igen jelentékeny azoknak a községeknek a száma, amelyekben még az eljárás sem indult meg. Perlaki György: De sok községben nem is lehet eljárást indítani, mert nincs terület. Kiss Menyhért: Azt is meg kell azonban ÎCAPT.Ô XVITÏ. 14
