Nemzetgyűlési napló, 1922. XVIII. kötet • 1923. december 18. - 1924. január 05.
Ülésnapok - 1922-209
A nemzetgyűlés 209. ülése 1923. évi december hó 15-én, szombaton. 87 léte a földmunkásoknak! Ugy-e? Azt hiszem, alig ! (Zaj.) Elnök (csenget): Csendet kérek, képviselő urak ! Vanezák János: Az az egy bizonyos, hogy a földbirtokreformot a háború és a nyomában támadt forradalom tette sürgőssé, sőt tovább megyek, nem csupán a magyar forradalom, hanem az európai forradalom és elsősorban az orosz forradalom volt az, amely Magyarországon is sürgőssé tette 1918-ban a földbirtokreformot. Önként nem csináltak a földbirtokosok sehol sem földbirtokreformot, nálunk Magyarországon sem, másutt sem. Mert akinek egy darabka földje van, az ragaszkodik hozzá mindenen keresztül és mindennek ellenére, ha a lelküket beszélik is ki az ő hazafias érzésük és gondolkozásuk bizonyitgatásában. Az, ami szállóigeként megmaradt Mária Terézia idejéből: Életünket és vérünket, de zabot nem! —- az él ma is, minden birtokosban. Odaadja lelkét, mindenét szavakban a hazáért, de a földjéből egy talpalatnyit sem. Most is csak az 1918-as forradalom által teremtett helyzet nyomása alatt került itt szóba és felszinre'a földbirtokreform, és sem az Omge-nak, amelynek tagjai 1918-ban odamentek Búza Barnához és nagyatádi Szabó minister úrhoz és felajánlották békebeli áron földjeiket a földreform céljaira, sem az egyház urainak nem aktuális ma már a földreform akik akkor 100 holddal elégedtek meg zöldségtermelés céljára. Erdélyi Aladár: Most termelnek zöldséget 100 hold nélkül is sokan! Propper Sándor: Különösen odaát! Peidl Gyula: Az igaz, de majd nem soká veszik be azokat a zöldségeket! Akkor lesz megint baj! Erdélyi Aladár: Igaza van! Én is azt mondom, hogy kezdik már az emberek megunni; a kommün alatt csak a tököt unták meg, de most már a zöldséget is kezdik megunni. Propper Sándor: Több zöldséget senki sem termel, mint ön! Erdélyi Aladár: Az igaz, de én azt nem teheneknek adom! (Zaj.) Vanezák János: Az első nemzetgyűlés megalkotta az 1920: XXXVI. törvénycikket. Akkor két évvel voltunk a forradalom után. (Zaj. Elnök csenget.) Ez a törvény tehát hiányos lett. Ma 1923 végén vagyunk, öt esztendővel a forradalom után. Az első törvény tehát foltozásra szorul és ez a folt, amelyet most ráteszünk ezzel a földbirtokreformnovellával, ... Rassay Károly: Nem tisztit! Vanezák János: ... se nem tisztit, se nem fedi be azt a lyukat, amelyet be akarunk itt vele takarni. Ez époly kevés eredménnyel biztat..., Propper Sándor: Fügefalevél! Vanezák János: ... ez époly illuzoriussá tesz mindenféle komoly földbirtokreformot, mint maga az alaptörvény. Nem lepődöm meg ezen, nem uj dolog ez nálunk Magyarországon, csak azt példázza, ami századokon keresztül megvolt, hogy a kiváltságosak, a földbirtokok boldog tulajdonosai védik a maguk kiváltságaikat, a maguk kiváltságos helyzetét, védik a maguk munkanélküli jövedelmüket és közben pedig szokás szerint hazafiságról, nemzeti érdekekről szavalnak és cikkeznek. Hogy ezzel a magatartásukkal azonban hová fogják megint vinni a magyar közéletet és az országot, engedtessék meg nekem, hogy idézzem itt Otto Bauer »Bolsevismus oder Démocratie« című munkájából ezt a néhány sort (olvassa) : »Az orosz proletariátus azért szerezhette meg magának a hatalmat Oroszország fölött, mert az orosz paraszt csak az ő cselekvése által, s csak az ő kezéből vehette át a földesurak földbirtokait. A proletár forradalomnak győzedelmeskedni kellett Oroszországban, mert ott végrehajtotta, amit Nyugat- és Középeurópában a polgári forradalom már elvégzett : a feudális gazdasági rendszer halomra döntését, a polgári tulajdonjognak helyreállitását a falvakban.« Ebből mi a tanulság 1 ? Az, hogy az a magatartás, amelyet Magyarország mai földbirtokosai tanusitanak az igazi becsületes, kielégitő és a helyzet követelte földbirtokreform ellen, nem szünteti meg a parasztság forradalmi szellemét, nem vezeti le békés utón a földnélküliek jogos földéhségét. Ott hagyja a parazsat a hamu alatt és jöhet az a szellő, amely azt a parazsat lángralobbantja. Elvégre a magyar parasztság mégis csak Dózsa népének nevezi magát. Erdélyi Aladár: Csak mások nevezik igy, magamagát nem nevezi igy! (Ellenmondások a szélsőbaloldalon.) Vanezák János: De bizony annak nevezi, legyen csak nyugodt igen t. képviselőtársam! Propper Sándor : Nem lehet Dózsát kiradírozni a történelemből! Erdélyi Aladár: Nem is akarja senki! Vanezák János: A költő a legtöbb esetben mégis csak látnók. Propper Sándor : Dózsára önök is büszkék lehetnek, mert nemes ember volt és nem paraszt ! (Zaj.) Vanezák János: Igy a magyar feudalizmus gőgje és önzése számára megirta Petőfi már 70 évvel ezelőtt (olvassa)! »izzó vastrónon őt megégettétek, de szellemét tűz nem égetheté, mert maga a tűz; ugy vigyázzatok, ismét pusztíthat e láng rajtatok!« Él ez a népben, és az ilyen földbirtokreform nem vezeti le ezt a tüzet. ISlem a mi feladatunk, hogy oltsuk ezt a tüzet. Azokkal az eszközökkel pedig, amelyekkel az igen t. kormányzat, a mindenkori és a mostani is rendelkezik, tüzet oltani nem lehet, azt csak éleszteni lehet, azzal, hogy a földmivesnéptől megtagadják' a polgári jogokat azzal, hogy a föld népének nem adják meg ugyanúgy az egyesülés és a gyülekezés szabadságát, mint ahogy elveszik maguknak azt a földtulajdonosok. Ahogy azt a szolgabírót rászabaditják arra a népre, hogy ne legyen előtte az illető Kovács János ur, haaem legyen paraszt — és sokszor még ennél is durvábban fejezve ki magát _— ahogy a föld népébe itt mesterségesen paukolják bele — hogy ezt a rossz kifejezést használjam — gyümöszölik bele az alázatosságot, a félelmet, a zsandár előtt való respektust; ezek az eszközök nem alkalmasak arra, hogy a paraszt népből kiöljék a forradalmi szellemet, ellenkezőleg ezzel tartják benne ébren. Azért mondom, hogy nem a mi feladatunk eloltani a tüzet és lángot, hanem azoké, akiknek okuk van félni a forradalmi szellemtől, a forradalomtól. Most még egynéhány konkrétumra szeretnék itt áttérni, Azt mondotta a földmivelésügyi minister ur Várnai Dániel képviselőtársam felszólalása során, hogy az 1918. évi földreformot mi akadályoztuk meg, a szociáldemokraták. A minister ur velem együtt jól tudja azt, hogy nem a szociáldemokraták ... Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister : De igen ! Vanezák János : ... s nem a polgári pártok akadályozták meg, s egyáltalában nem a régi, sem a forradalom előtti, se a forradalom utáni társadalmi mozgalmak résztvevői, hanem jött ugy, hogy felborult az 1918-as plattform, amikor a polgárság és munkásság együtt igyekezett egy becsületes demokratikus államot megszervezni itt. (Zaj.) Vi*
