Nemzetgyűlési napló, 1922. XVIII. kötet • 1923. december 18. - 1924. január 05.

Ülésnapok - 1922-209

8fî A nemzetgyűlés 209. ülése 1923. évi december hó 15-én, szombaton. Magyarországon nem jelentéktelen, arra nézve nem kell bizonyítékul egyebet felhoznom, mint azt, hogy mindenki harcol ellene, aki nem munkás, aki nem tartozik a munkásosztályhoz, vagy aki nem ideális lelkű, önzetlen ember. Mindenki küzd, harcol ellene, ami természetesen nem jelenthet mást, mint azt, hogy a szocializmus itt nálunk Magyarországon is erőt jelent, mert hiszen az ellen, ami nem jelent erőt, nem szoktak harcolni a különböző érdekeltségek. Erdélyi Aladár : A betegségek ellen is küzd az ember, bár nem ebben a vonatkozásban. (Zaj.) Vanczák János : Igen, az ellen tudománnyal küzd az ember, a szocializmus ellen pedig zsandárokkal. (Zaj.) És ha az egész világot vesszük tekintetbe, azt látjuk, hogy a szocializmus tábora mindenütt nő, gyarapszik, ahol megveti lábát a modern kapitalista termelés. Hiszen az igénytelenségükről, alázatosságukról leghirhedtebb kinai kulik, a rabszolgák utódai, az alacsony sorsú szegény kinai nép, amikor odakerült a nagy angol és amerikai kapitalizmus, hogy kihasználja, kiaknázza Kina természeti kincseit, megértette a szocializmust és tábort alkotott magának. A harc pedig a szocializmus ellen mindenütt egyenlő. Lendvai István: A zsidó kapitalizmusért való harccal. Vanczák János: Az ő megállapításuk szerint ugy van. Szomjas Gusztáv: Magyarországon legalább is ugy néz ki. Vanczák János: Ellenben a magyarországi keresztény kapitalizmus harca a munkásosztály ellen, a szegények ellen épen olyan, mint a zsidó kapitalizmus harca. Ebben a tekintetben nem fogjuk megérteni egymást és igy nem is kívánok erre kitérni. Kétségtelen, hogy a harc a szocializmus ellen mindenütt egyforma és ugy hasonlit egymáshoz, mint egyik tojás a másikhoz. Szomjas Gusztáv: Mint az antiszemitizmus! Vanczák János: Az antiszemitizmus az ostobák szocializmusa. A kinai mandarin és a DunaTisza közti szolgabíró egyformán látnak izgatót, lázitót és forradalmárt a szocialistában, s a japáni parlamentben épugy ellenségesen ülnek egymással szemben a szocialisták és az ellenpárt, mint ahogy itt ülünk mi és az igen t. túloldal odaát. Az a harc tehát, amelyet Griger képviselőtársam nem gyűlölségből, hanem a maga mentalitása szerinti nacionalizmusából és hazafiságából itt bejelentett ellenünk, engem nem aggaszt és nem aggasztja az én társaimat sem. Mert amit a világ egyetlen államában sem tudtak elérni, amibe beletörött Bismarcknak, a vér- és vaskancellárnak vasakarata az ő tizenkét esztendeig fen tartott kivételes szocialista törvényével kapcsolatban, azt itt Griger Miklós képviselőtársam és az ő társai nem fogják lebírni a hit keresztjével és nem fogja lebírni a kormány sem a maga szolgabiráival és zsandárjaival. Propper Sándor : Minél jobban szorítják, annál jobban fejlődik! Vanczák János : Egyebekben én őszintén sajnálom, hogy a keresztényszociális eszme harcosai is kénytelenek panaszkodni a keresztény és nemzeti kormány üldözése ellen. Erdélyi Aladár : Már megszokásból is ! Vanczák János: Nem megszokásból. Tényleg ugy van, hogy üldözik őket is. Azért sajnálom ezt, mert a t keresztényszociális szervezkedés kitűnő előiskolája a szocialista gondolkozásnak. Propper Sándor: Nekünk nevelik az embereket ! Vanezák János: Az én részemre, mint szocialista részére teljesen közömbös az, hogy kik tanítják meg gondolkozni a népet, kik szoktatják hozzá az olvasáshoz. A fő az, hogy kiemeljék a közömbösségből, hogy megtanítsák gondolkozni, hogy megszerettessék vele a betűt, mert ha a nép már gondolkozik és a betűt szereti, a többit azután elvégzi a szocializmus igazsága és a társadalmi ellentétek kirívó nagysága. Elnök: Képviselő ur már egy negyed órája beszél, de a tárgyalás alatt levő törvényjavaslathoz még nem méltóztatott hozzászólni. Kérem tehát, méltóztassék a házszabályok értelmében, minthogy a sürgősség esetében a tárgytól való eltérésnek helye nincs, magát szigorúan a napirenden levő tárgyhoz tartani és arról beszélni. Vanczák János: Igen! Minden szegényt és minden szegény ideális lelkű embert a mi táborunkba vezet a gondolko0.3. S3, és az életérdeke. Lendvai István: Számuelly mint idealista! Propper Sándor : Vannak maguk olyan Számuellyek, mint az volt! Vanczák János: Sőt különben lennének, ha rákerülne a sor, a bombákkal, meg az ekrazitos hölgyeikkel. (Zaj.) Elnök (csenget): Csendet kérek! Vanczák János: Bizonyos körülmények között a hóhér is csak közönséges gyilkos. A földmivelésügyi minister ur földbirtokrendezését — az alaptörvényt és a novellát egybefogva — előttem felszólalt képviselőtársaim sokoldalúan és eléggé jellemezték már. Én alig találok olyan körülményt, amely számomra lehetővé tenné, hogy mentséget találjak a földmivelésügyi minister ur javára . .. Propper Sándor: Mentség a múltja! Vanczák János: ... vagy a földreformtörvény és a tárgyalás alatt levő novella előnyére. Szabó István (nagyatádi) földmivelésiigy minister: Nehéz neki ujat találni! Propper Sándor: A múltja igen ! Becsületes forradalmár volt! Vanczák János: Akárhogy csűrj ük-csavarjuk és forgatjuk ennek a törvénynek és a földreformnovellának a sorsát, lehetetlen megszabadulnunk attól a gondolattól, amelyet £t-Z £i kép őriz az emberek emlékezetében, hogy amikor az oroszlán és kölyke bámultak egy festményt, amelyen a vadász legyőzi az oroszlánt, az oroszlánkölyök megkérdezte, hogy miért van az, hogy mindig a vadász győzi le az oroszlánt, mire az oroszlán azt a feleletet adta a kölykének: azért fiam, mert azt a képet a vadászok festik. így vagyunk ezzel a földreformtörvénnyel és a novellával is. Erdélyi Aladár: Lássuk, mit fest az oroszlán ! Vanczák János: A földbirtokreformot nem lehet ugy megcsinálni, ahogy ezt nálunk csinálják. Nem lehet ugy megcsinálni, hogy azok érdekében csináljuk a földbirtokreformot, akiknek a föld a birtokában van. Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister: Látszik, hogy azok mennyire szeretik! Vanczák János: Azok érdekében kell a földbirtokreformot végrehajtani, akiknek kezében nincs föld. Már pedig ugy az alaptörvény, mint a mostani novella is elsősorban azokon az érdekkörökön ment keresztül, amelyeknek kezében van a földbirtok, az érvényesült benne, ^ amit ők a maguk számára, a maguk érdekeire nézve veszélytelennek tartanak. Ez tehát nem földbirtokreform és ebből soha sem lesz az, aminek ebből lennie kellene. Láng János: Hát a sütőipari törvénynél nem kérdezték meg a pékeket % Propper Sándor : A pékeket igen, de a munkásokat nem! Peidl Gyula : ügy van ! Az a baj, hogy mindig csak a pékmestereket, az erősebbeket kérdezik meg! Szeder Ferenc: Bizonyára itt is volt képvise-