Nemzetgyűlési napló, 1922. XVIII. kötet • 1923. december 18. - 1924. január 05.

Ülésnapok - 1922-208

A nemzetgyűlés 208. ülése 1923. hatalmas arányú szaporodást látunk, de viszont szomorúsággal kell látnunk az ottani alantas viszonyokat a lakáskérdésben és — hogy ezt a kifejezést használjam, — az úgyszólván baromi elhelyezkedéshez hasonló állapotokat. Azt látjuk, hogy egyes községekben annyira lehetetlen állapotok vannak, hogy egy szobában három-négy család lakik, pedig mindegyik családban öt-hat gyermek van, úgyhogy a gyermekek egy részét az istállókban kénytelenek elhelyezni. Amíg- az első birtokreí'onntörvény el nem készült, addig ezeknek még arra sem volt módjuk, hogy ezeken az állapotokon változtassanak valamit. Hogy egy példát mondjak, ilyen állapotok vannak Drávasztára községben, amelynek tulajdonában alig van valami föld, ellenben a falut egyik oldalon körülveszi a nagy, 30.000 holdas Draskovics-birtok, a másik oldalon pedig körülzárja a pécsi káptalan nagy birtoka. Ezek alapján arra a konklúzióra akarok jutni, hogy lehetelennek tartom, hogy a múltnak hibájáért és bűnéért most a jelenben büntessünk valakit. Elismerem, hogy ezek hibák, de olyan hibák, amelyeket épen a nemzet fejlesztés szempontjából gyógyitauunk kell. Amikor tehát örömmel veszem azt, hogy az uj novella alapján meg fog adódni a mód a revízióra indokolt esetekben, akkor elsősorban indokoltnak tartom azt, hogy épen azokban a községekben, amelyek lakosainak a megváltási eljárás megindítása iránti kérvényét egyszerűen azon az alapon utasították el, hogy ezek a községek egykések voltak, épen ellenkezőleg, minthogy ezek a községek olyanok voltak, amelyeket a nagybirtok gyürü alakjában vett körül és igy fejlődésüket gátolta, a jövőre nézve ezekben lehetővé tétessék, hogy gazdaságilag erősödjenek és ennélfogva könynyebben is szaporodjanak. Ugrón Gábor : Előbb lássuk a gyermeket ! Barla-Szabő József : Felvetette tegnap Gaal Gaston képviselőtársunk azt, hogy épen a Dunántúl leggazdagabb községeiben van meg az egyke. De nem szabad elfelejtenünk, hogy ezekben a dunántúli községekben a gazdaság fogalma is egészen más, mint például a Tiszántúl. A tiszántúli községekben mindennapi dolog az, hogy 200—300—500 holdas, sőt ezerholdas gazdákat látunk. Ezekben a déldunántúli községekben, amelyekről én szólok és amelyeket személyes tapasztalatból ismerek, a leggazdag*abb embernek kezében is... Cserti József : Legfeljebb 20—30 hold van Î Barla-Szabó József: ...legfeljebb 25—26 hold föld van. Az egész vármegyét be kell járni, hogy az ember olyan gazdát találjon, akinek — legfeljebb — 50 holdja van, ha akad, azt már mutogatni lehet, olyan kivételes ritkaság. A legtöbb gazda birtoka épen csak a 8—10 holdat éri el. Ilyen birtokmegoszlásból könnyen fakad az egyke. Ezért segítsen ezen a birtokreform. T. Nemzetgyűlés ! Még egy kérdést akarok röviden érinteni. Szóba került többször az egyházaknak birtokrószekhez való juttatása, másrészt pedig az egyházi birtokoknak a megváltás során való érintése, illetve a megváltási eljárás alá vonása. Az én álláspontom is az, hogy az egyházakat segíteni kell az államnak minden körülmények között, Hogy az állam természetben adja meg ezt a segítséget, ez a mai viszonyok között az állam részére tulajdonképen csak könnyebb helyzetet teremt. Szóba került a protestáns egyházak segítsége is, ami azonban semmi körülmények között sem történhetik a katholikus egyházi birtokokból, és általában, amiként ki is alakult e tekinévi december hó 14-én, pénteken. 69 tétben az álláspont, természetesen csupán akkor lehet szó az egyházak segítéséről, ha marad még az ingatlan vagyonváltság alapján leadott vagy háborús szerzeményű földekből és ha már miden másnemű igény ki van elégítve. Egy pár szóval még egészen röviden az u. n. egyházi birtokokat érintem. Bár sok oldalról nyilvánult meg? az a felfogás, hogy ezek a birtokok teljesen mentesittessenek a megváltási eljárás alól, én ezt a magam részéről lehetetlen dolognak tartottam volna, mert hiszen épen azok a fontos okok. amelyeket előbb is elmondottam, t. i. a nemzeterősités legfőbb szempontja szerintem még fontosabb és més- nagyobb érdek, mint egyes egyházi vonatkozású érdekek. A főbb érdeket pedig mindig elébe kell helyezni a másodlagos, kisebb fontosságú érdeknek. Ezért tehát nagyon helyeslem azt, hogy ahol a nagy közérdek megkívánja, és ahol ez elől kitérni nem lehet, ott az egyházi birtokok is a megváltási eljárás alá vonassanak, de az egyenlő elbírálás elvének megtartásával. Cserti József : Nagyon helyes ! Barla-Szabó József: A részletek során bátorkodom majd előjönni az eddigi tárgyalások során szerzett ama tapasztalatommlaL, amely bizonyos fokig nem elégített ki, hogy i i. olyan esetekben, amidőn a földmivelésügyi kormány az elővételi jogot gyakorolta, az elővételi jog gyakorlásával megbízott intézmény nem járt el annak az utasításnak alapján, amelyet az OFB az ő tárgyaló bírái számára megállapított. Ezeken a tárgyalásokon annyira önkényes felfogás, annyira a tárgyalást vezető intézmények igazgatóinak teljesen egyéni álláspontja érvényesült, hogy ezt ilyen módon meghagyni nem lehet, bár novellában ezidőszerint erre vonatkozó intézkedés nincs. Ezért szükségesnek tartom, hogy annak idején az egyik pontnál legalább egy mondattal intézkedés történjék abban az irányban, hogy az OFB által a tárgyalásokra nézve megállapított utasítás értelmében járjanak el ezek az intézmények is. (Helyeslés a jobboldalon.) ügy vagyok a földbirtokreformnovellával, hogy annak a sok aggálynak tekintetében, amelynek különösen ellenzéki oldalról minden irányban kifejezést adtak, mondván, hogy a földbirtokreformnovella őket nem elégíti ki, az eddig felhozott érvek meggyőzni nem tudtak és én hiszem, hogy azok az aggodalmak, amelyek ma a «földbirtokreformnovellával szemben felmerültek, később el fognak múlni. Meg vagyok győződve róla, hogy ezzel a földbirtokreformnovellával törvényerőre emelkedése után épen ugy fogunk járni, miként az első birtokreformtörvénnyel. E törvénnyel szemben annak idején nagyon sok aggodalom hangzott el, ma pedig azt látjuk, hogy épen a birtokos osztály az, amely az első törvényt ugy állítja be, mint a bölcs mérsékletnek, az okos intézkedésnek eredményét, és feleslegesnek tartja az uj intézkedést. ügy látom, hogy a birtokreformnovella is törvényerőre emelkedése után be fogja váltani a bölcs és higgadt mérséklés elveit. Ezért örömmel üdvözlöm ezt a törvényjavaslatot és általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadom. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök : Szólásra következik ? Bartos János jegyző' : Rupert Rezső ! Rupert Rezső : T. Nemzetgyűlés ! Egy cseppnyi kétségem sincs, hogy igaza van Barla-Szabó igen t. képviselőtársamnak abban, ! amivel befejezte beszédét, hogy t. i. ez a nolo*