Nemzetgyűlési napló, 1922. XVIII. kötet • 1923. december 18. - 1924. január 05.
Ülésnapok - 1922-208
A nemzetgyűlés 208. ülése 1928. jobb földet ad le, akkor kevesebb teszi ki azt a kataszteri koronamennyiséget, amelyre a vagyonváltság folytán kötelezve van. Most már mit tapasztalunk bizonyos birtokosérdekeltségek részéről! Azt, hogy rendszerint rossz földjeiktől iparkodnak a birtokosok megszabadulni, a jó földjeiket pedig megtartják maguknak.Igaz, el kell ismernem, hogy ebből a rossz földből többet tartoznak leadni, mint amennyit a jó földből, bár a törvény rendelkezéseit ekkor sem szokta a biró ugy áthágni, hogy a nincsteleneknek több mint három hold földet ad. De nem mindegy az, hogy vájjon 30 koronás kataszteri jövedelmű földön gazdálkodom-e, vagy pedig négy-öt kataszteri koronás jövedelmű földön; nem mindegy az, hogy rossz földön gazdálkodom-e, vagy jó földön, mert sokszor öt hold, vagy egy hold jó földből többet lehet produkálni, mint 10—15 hold rossz földből. Renclkivül fontosnak tartanám tehát, ha a novella etekintetben is intézkedéseket tartalmazna, olyan értelemben, hogy minden birtokos, amennyiben elegendő jó föld is áll rendelkezésre — ezt természetesen hozzá teszem — vagy onváltság eélajira legalább annyi jó földet tartozzék leadni, mint amennyi rosszat. Ezt követeli a kölcsönös igazság, a justitia commntativa; ezt a törvényjavaslat szövegébe is illenék bevenni. Nagy nehézségek merültek fel az igény ellietés módját illetőleg is. Általános uzussá vált az, hogy a föld árát 10 évre elhalasztották és bizonyos haszonbért állapitottak meg: mint az előbb is voltam bátor emliteni, kataszteri koronánként hadirokkantaknál, hadiözvegyeknél és hadiárváknál 7-5 kilogramm búzát, a többi igénylőknél pedig kataszteri koronánként 10 kilogramm búzát. Dénes István: Nálam tizennégyet állapitottak meg. A nagybirtokos fizetett hetet, az igénylő tizennégyet! Csik József: Egészen természetes, hogy már az egy-egy kataszteri korona után járó 10 kilogramm búza sem» felel meg a törvény szellemének, mert hiszen a pénzügyininister úr a vagyon váltságban leadandó földek után csak 7.5 kilogramm búzát szed. Ha ő csak ennyit szed, hogj r an jut ahhoz az a szegény, az a nincstelen ember, hogy tőle 2"5 kilogramm búzával több bért szedjenek, mint amennyit a pénzügyminister attól a nagybirtokostól szed, akinek kezelésében egyidőre meghagyta a vagyonváltságba leadott földet. Dénes István: Csúnya dolog ez a kétféle mérték! Kiss Menyhért: Ez az egyenlőség elve, a méltányosság elve! Csik József: Ami a kataszteri koronánkinti meghatározást illeti, én azt mondom, hogy a mai viszonyok között talán ez a legmegfelelőbb, bár el kell ismerni, hogy sok tekintetben bizonyos igazságtalanságot teremt, mert tudjuk azt, hogy a kataszter nem mindenhol állandó, sok helyen a kataszter magasra van véve, sok helyen alacsonyra. Ezt semmi esetre sem hangoztatom azért, mintha a kataszteri alapot talán helyteleníteném, hanem csak azért, hogy kifejezést adjak annak a felfogásomnak, hogy ahol a kataszter — akár a termelésben bekövetkezett elváltozás folytán — ma illuzóriusan kicsi vagy nagy, ott joguk legyen az igénylőknek uj kataszteri megállapítást kérni és joguk legyen uj megállapítást követelni. Azt hiszem, hogy ez a 14 kilogrammos Tmza kataszteri koronánként azért kontempláltatott, mert azon a vidéken talán túlalacsonyan van meghatározva a kataszter, mert ha nincs túlalaXAPLÓ XVIII. évi december hó 14-én, pénteken. öl csonyan megállapítva, akkor ki kell jelentenem, hogy ez már uzsoraszámba megy. (Ugy van! Ugy van! half elől.) Ezt nekünk mindenképen el kell Ítélnünk, mert rendes kataszteri felvétel mellett nincs olyan föld Magyarországon, amely kataszteri koronánkint 14 kilogramm búzát megbírjon, Dénes István: Húsz kilogramm holdanként, vagyis a legmagasabb kategória ! Csik József: A magam részéről leghelyesebbnek tartanám, ha az igényelhetés módját illetőleg a járadéktelek intézményét honositnnók meg. Az én felfogásom szerint ugyanis a mai hitelviszonyok közepette ez a legalkalmasabb módszer a kisemberek földliözjuItatására. T. i. a kisemberek ma nem rendelkeznek akkora effektiv összeggel, amelyek akár a bért, akár a vételárat ki tudnák fizetni ; ez a járadéktelekintézmény pedig lehetőséget ad arra, hogy ezek a kisemberek 20, esetleg 30 éven belül földjük birtokába jussanak. Igazán nem értem, mélyen tisztelt Nemzetgyűlés, hogy ha bizonyos birtokosérdekeltségek komolyan akarják és óhajtják a földreformtörvény végrehajtását, — mint ahogy sokszor hangoztatják — akkor miért nem akceptálják azt a felfogást, hogy lehetőleg^ a legszélesebb körben honosítsák meg a járadéktelekintézményt, mint amely, ismétlem, a legalkalmasabb az igénylők földhöziuttatására. Nagy nehézségek merülnek fel a vételárra vonatkozólag is. Erre nézve már voltam bátor körvonalazni álláspontomat és a mai helyzetet. A vételárat sok tekintetben túlmagas összegben állapítják meg. Általános tételként elfogadjuk, sőt a mellett vagyunk, hogy igenis a télies kártérítést adják meg azért a földtulajdonért, mert itt tulajdonképen nem földosztásról, hanem földreformról van szó. A teljes kártalanítás mellett vagyunk, azonban ragaszkodunk ahhoz, hogy a kártalar as ne történjék olyan mértékben és mederben, hogy az évi haszonbér, vagy annak a földtulaborinak ára a békebeli árakat meghaladja. Amint rvmíitettem az előbb is, tudok eseteket, ahol a földreform következtében azért a földért, amelynek egy katasztrális holdja után 1—¥>'•> métermázsát fizettek békeidőben, ma 3—3Vs métermázsát fizetnek. Tehát, ugyebár, a haszonbér megállapításánál okvetlenül szükséges a békebeli idők haszonbérviszonyait is tekintetbe venni. (Helyeslés balfelöl.) Hasonló a felfogásom a vételárat illetőleg is. Ha huszonötszörösét vesszük az évi haszonbérnek, akkor természetesen ez is sokszor aranynaritásou felül kerül ki. Itt is természetesnek tartom, hogy a békebeli árak tekintetbe vétessenek és annak a földtulajdonnak ára semmi esetre se legven aranvkoíonákbau nagvobb, mint volt a békebeli viszonyok között. Ezt a magam részéről rendkívül fontosnak tartom és szeretném, ha ez a törvényjavaslat szövegébe is bevétetnék. Dénes István: Akkor kommunista vagy! Csik József": Nagy nehézségek merültek fel a földreformtörvényt illetőleg a hitel tekintetében is. Egy szomorú jelenség kapott itt lábra, nevezetesen az. hogy a kormány egyáltalában nem fektetett súlyt a földreformtörvény hiteligényeinek kielégítésére, hitelszervezetének megesinálására. Amíg a bankoknak jutott pénz, — hiszen, amint az újságokból olvashatjuk, több mint 400 milliárdot kaptak az államkasszából bizonyos törvénves kamat mellett, — addig nem tudok igénvlőf. aki a földreformtörvény következtében házhelyhez jutott, hogy 8
