Nemzetgyűlési napló, 1922. XVIII. kötet • 1923. december 18. - 1924. január 05.
Ülésnapok - 1922-208
52 A nemzet g y) (lés 208. ülése 1923. é házának felépítésére valami kölcsönhöz tudott volna jutni az állam révén. (Ugy van! half elöl.) Innen van az, hogy csináltunk ugyan házhelytörvényt, — nem is említem a földreformtörvényt, — megszabtuk a törvénynek időtartamát, de vájjon látjuk-e ennek gyakorlati érvényesüléséti Olyan mértékben nem, amilyen mértékben: kívánatos volna, nem pedig azért, inert nem gondoskodtunk ezeknek az igénylőknek hitel tekintetében való kielégítéséről. Kosztpénzen vett pénztőkével házat építeni, vagy mezőgazdasági termelést előmozditani lehetetlen. (Ugy van! Ugy van! a baloldalon.) Ha az állani megcsinálta volna a mezőgazdasági hitelt s azt a kisemberekre is kiterjesztette volna, akkor ma e tekintetben másképen állanánk. Meg vagyok arról győződve, hogy ez a mezőgazdasági termelésre is jótékony hatással lett volna. Csodálom azt, hogy mezőgazdasági államban ugyanakkor, amikor a bankoknak több mint 400 milliárdot juttat a kormányzati hatalom, a mezőgazdasági hitel még mindig csak lappang és nem tud megvalósulni és sem az a nagybirtokos, sem az a kis igénylő nem kap arra pénzt törvényes kamat mellett, hogy az utóbbi a maga kis családi birtokát üzemképessé tehesse, vagy hogy a nagybirtokos a maga termelését a mai modern gazdasági követelményeknek megfelelően beinstruálhassa. {Ilau van! Ugy van! a baloldalon.) Nekem az a felfogásom, hogy addig, amig ezt a hitelszervezetet meg nem teremtjük, itt komoly földreformról szó sem lehet. Addig csak nézhetjük az üres házhelyeket ós hozhatunk ujabb törvényt, hogy tessék meghosszabbítani a házhely törvény idejének lejáratát, de addig házakat, füstölgő kéményeket ezen a házhelyeken nem fogunk látni. Ez az első és legfontosabb kötelességünk, mert ezt épen az ország mezőgazdasági mivolta követeli. Kiss Menyhért: Ez tőzsde-Magyarország! Csik József: Én a magam részéről ezt nem tartom megoldhatatlan problémának. Méltóztassék a mai meglevő altruista hitelszövetkezeteket, mint például az OKH, a Földhitelintézet stb. tömöríteni, egy szövetkezetbe, egy bankba, és valamiképen módot találni arra, hogy ezek finanszírozzák a földreformtörvény hiteligényeit és esetleg a mezőgazdasági hitel igényeit is. Strausz István: Vass minister úrra kell bízni! Ö megcsinálja ezt! Dénes István: Kik ülnek azokban a bankokban 1 ? Azt volna nagyon érdekes tudni. Csik József: A földreform törvény gyakorlati hiányait illetőleg még néhány jelenségre leszek bátor kitérni, amennyiben a t. Nemzetgyűlés szíves türelmével megajándékoz. (Halljuk ! Halljuk !) Rendkivül fontosnak tartom azt, hogy egy birtokos több község határában levő földjéből mindegyik községben tartozzék leadni vr-gyonváltság címén egy bizonyos mennyiséget. Mert, ha csak egy földjéből ad le vagyon váltság címén, ott az igénylők kapnak is elegendő földet, máshol azonban nem igényelhetnek, épen azon okból kifolyólag, mert a vagyonváltságba leadandó földterületet egy birtokból adta ki a birtokos. Ez sokszor a középbirtokosok kárára történt, miután ott a nagybirtokos már nem tartozott leadni s igy a középbirtoknak tették kötelességévé azt, hogy az igénylőket némileg kielégítse. vi december hó lé-én, pénteken. Ezt helytelennek tartom. Már pedig ennek a lehetőségnek némi nyomát megtaláljuk a novellában is. A magam részéről szükségesnek tartanám, hogy mondassék ki a novellában az is, hogy amennyiben egy birtokosnak több község határában van földje, lehetőleg minden község határában levő földjéből tartozzék vagyonváltság címén igénylés céljaira földet leadni. Épen a középbirtok védelme parancsolja és teszi ezt reánk nézve kötelezővé. Rendkivül célszerűnek tartanám, ha szőlővidékeken a szőlőparlagok a kisemberek részéről igénybevehetők lennének. Ha elmegyünk Tokajhegyalj ára, vagy egyéb vidékekre, akkor azt látjuk, hogy nagyon sok szölőparlag üresen van. Nem tekintve a mai szőlészeti és borászati viszonyokat, amelyek nagyon nehezek, de általában normális gazda sági viszonyokat tekintve — mert niszen ez a törvény nem mára, hanem azt Íriszein egyszer s mindenkorra készül -- ha ilyen szőlőparlagokból esetleg megváltás utján azok a kis igénylők 300—400 négyszögölet vagy egy fél holdat kaptak volna, azt az ő munkájukkal lassan meg tudták volna művelni egy-két év alatt, és ez őket is jobb anyagi helyzetbe hozta volna, s az ország gazdasági termelését is előmozditotta volna. (Ugy van! half elől.) Kiss Menyhért: A borkivitel még ma sincs biztosítva! Csik József: A tulajdonos sem veszi hasznát a parlagnak. Ugyebár sokkal célszerűbb volna, ha megadnék a lehetőséget épen az előbb emiitett okokból kifolyólag arra, hogy ezek a kisemberek egy darabka parlagot kapjanak, amelyen szőlőt állithassanak be és ezzel ugy a saját vagyonosodásukat, mint az ország gazdasági vagyonosodását előmozdíthassák. Rendkivül fontosnak tartanám végül, ha a novellában lehetőség adatnék, hogy ahol a kataszter nem felel meg a modern idők követelményeinek, ott az igénylőknek joga legyen uj kataszteri megállapítást kérni és igy az esetleges igazságtalanságokat eliminálni. Ez a kölcsönös igazságosság követelménye — amint csönös igazságosság követelménye — amint már mondottam — hiszen tagadhatatlan, hogy sok helyütt óriási elváltozások vannak a kataszteri megállapítást illetőleg. Méltóztassanak Sopron megyét, Vas és Zala megyét nézni, ahol a kataszter revízióját nem hajtották végre. Óriási különbségiek vannak és ezek bizony érzékenyen sújtják nemcsak a földigénylőket, hanem a tulajdonost is az adót illetőleg, hiszen a tulajdonos köztudomásúlag buzavalutában fizeti az adót a kataszteri korona után. (Zaj balfelől.) Az igénylőknek is meg kell adni tehát a lehetőséget, hogy a kataszter kellő igazságosság szerint kiigazittathassék. A novellában valamiképen meg kell adni a lehetőséget arra nézve is, hogy azokon a helyeken, ahol a földrendező eljárást már befejezték, amennyiben nem a novella szellemének megfelelően hajtották azt végre, bizonyos mérvű póteljárást lehessen eszközölni. Tudom, hogy sok tekintetben ez tette illuzóriussá a birtokos érdekeltségek előtt a földreform novellát. Tudom, hogy a legnagyobb attakot, a legnagyobb rohamot talán épen ezen pont miatt intézték a földreformnovella ellen. De épen a kölcsönös igazság szempontjából tartom rendkiAÜil fontosnak, hogy adjuk meg a lehetőséget, hogy ha az emberekre nézve a novella áldást tartalmaz, akkor részesüljenek ők is abban. Hiszen ők nem tehetnek róla, hogy náluk előbb hajtották vegye a földreformot, és ha már egy-
