Nemzetgyűlési napló, 1922. XVIII. kötet • 1923. december 18. - 1924. január 05.

Ülésnapok - 1922-208

50 A nemzetgyűlés 208. ülése 1923. évi december hó 14-én, pénteken. Földbirtokrendező Bíróság jelentése alapján, hogy az ország községeinek legfeljebb egyha­todában indult meg már a földrendező eljárás, öthatodában bizony még nem igen érezték a földreform hatását. Szabó István (nagyatádi) földniivelésügyi minister : Már ötven százalékában megindult ! Csik József: Én ehhez a számhoz nem szá­mítottam azokat a kis bérleteket, amelyeket az­előtt is birtak ezek a kis exiszteneiák s amelye­ket most, mondjuk, bírói nton hagytak meg a birtokukban, én csak azokat értettem az álta­lam emiitett szám alatt, amelyeket általában megváltás utján juttattak, vagy amelyeket az eljárás megkezdése folytán a közel jövő­ben juttatnak megváltás utján az igénylők birtokába. Tudjuk azt, hogy a földreform­törvény tartama öt évben van megszabva és határozottan ki van mondva még a novellá­ban is, hogy ez alatt az értendő, hogy a megváltási eljárás megindítását kérelmezni sem lehet öt év múlva. Ha több, mint három év alatt Magyorország községeinek csak egy­hatoda jutott abba a szerenesés helyzetbe, hogy megváltás utján földhöz juthatott, akkor kér­dezem, lehetséges lesz-e a mai metódus szerint a többi községekben is a megváltási eljárást perfektuálni azon másfél vagy két év alatt, amely a törvény végrehajtását illetőleg még hátra van. Erdélyi Aladár: Lehet! Arra való a no­vei la! Dénes István: Ha a csendőrök megengedik! Csik József: Ami a novellát illeti, az tény­leg intézkedik a gyorsaságot illetőleg, ez azon­ban nem újság a földrendezési eljárásban, hiszen tudjuk, hogy a törvény is tartalmaz e tekintetben intézkedést, amikor meghagyna a közigazgatási községeknek és egyéb eljáró közegeknek, hogy hatvan nap alatt kötelesek intézkedni ; a novellában is benne van épen az 1. § második bekezdésében, hogy (olvassa): Az előző bekezdésben emiitett cél mielőbbi el­érése érdekében köteles a közreműködésre hiva­tott minden hatóság, hatósági közeg vagy bár­mely szerv soronkivül eljárni és eljárásánál jogszabályban elő nem irt. minden olyan feles­leges alakszerűséget mellőzni, mely a törvény gyors végrehajtását hátráltatná.« Mélyen t. Nemzetgyűlés! Ugyanaz a gondo­lat van kifejezésre juttatva a novellában, mint amely tulajdonkénen a földreformtörvényben is meg van valósítva. De meg vagyok arról győződve, hogy amint az eljáró közegek & föld­reformtörvénynél egyáltalában nem vették ezt tekintetbe, akár fizikai, akár más kényszer kö­vetkeztében, a jelen javaslat megszavazása után sem fogják ezt nagyon tekintetbe venni. (Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) Minden ilyen rendelkezés jámbor óhajtás mindaddig, amis ezt valami fegyelmi felelősség terhe mellett nem rendeli el a törvény. Ha tehát azt akarjuk, hogy ez a kivitel tényleg gyakorlati alkalma­zást nyerjen, szükségesnek tartanám beleik­tatni, — amit különben majd fogok javasolni a törvényjavaslat részletes tárgyalásánál, —• hogy minden közeg soronkivül legyen köteles eljárni és pedig fegyelmi felelősség ter lie mel­let (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) így talán meg van a lehetőség arra, hogy nem teszik félre hónapokra, sőt évekre az aktákat akkor, amikor talán nincs is arra olyan nagy szükség, hogy félretegyék, sőt meg van a lehetősége, hogy azokat letárgyalják. A gyorsaságot illetőleg tehát rendkívül fontos az, hogy itt komoly intézkedések történ­jenek, akár az általam javasolt formában, akár más úton-módon. Egészen természetes, hogy ha itt komoly intézkedés nem történik, akkor a földreformtörvénynek a hátralevő másfél vagy két év alatti végrehajtása teljesen illuzórius, teljesen impőssibilis. (Uay van! a bal-és a szélsőbaloldalon.) Strausz István: Benne van a novellában, hogy mit kell csinálni! Csik József: A földreformtörvény végre­hajtásánál nagy nehézségek merültek fel az igényelhető föld mennyiségére nézve is. B te­kintetben ugyanis a törvény nem tartalmaz ha­tározott utasításokat, minek következtében a birő, nem ismerve a helyi viszonyokat, sok­szor bizonyos egyoldalúsággal ítél ; néme­lyik bíró a nincstelenekre fekteti a fősúlyt, azoknak juttat több földet. A másik biró in­kább a kisbérlőkre, vagT a kisgazdákra és a törpebirtokosokra fekteti a fősúlyt. Egyik helyen a családi birtokot 15 holdban állapítják meg, a másik helyen öt, esetleg hat holdban. A törpebirtok minimumát az egyik helyen 400 négyszögölben határozzák meg, — tudok iiyen esetet is, — (Felkiáltások a bal- és a szélsőbalol­dalon: Hallatlan!) a másik helyen pedig meg­állapítják három hokiban. E tekintetben a leg­nagyobb bizonytalansággal találjuk magunkat szembe. Rendkívül fontosnak tartanám, hogy ebben a törvényjavaslatban, amely az előző törvény hibáit van hivatva korrigálni nem­csak a törpebirtok és a családi birtok maxi­muma preciziroztassék, — mert aa precizirozva van három, illetőleg tizenöt holdban, — hanem preciziroztassék a minimuma is mindkét bir­toknak (Helyeslés balfelől.) egyrészt azért, hogy az állam gazdasági életére veszedelmes birtok-pulverizációt megakadályozzuk, más­részt pedig azért, hogy a családi birtok élet­képességét biztosítsuk. A magam részéről ezt rendkívül fontosnak tartanám. A törvény egyébként a törpebirtokra nézve bizonytalanságban hagyja nemcsak az olvasót, hanem az eljáró birót is. Ha az 1920 : XXXVI. tc-et olvassuk, az a benyomásunk, hogy a törvény törpebirtoknak az 1—-3 holdas birtok­kategóriákat minősiti. A közfelfogás szerint pedig köztudomásúlag az 1—5 holdas birtok­kategóriákat szoktuk törpebirtoknak tartani. Nagyon célszerűnek tartottam volna, ha e te­kintetben is bizonyos határozott irányelv sze­geztetett volna le, hogy az ember tisztában le­gyen azzal, mit nevezünk törpebirtoknak. A tör­vény végrehajtása szempontjából rendkívül fontos, hogy valamely birtokkategória a töi*pe­birtokkategóriába, vagy pedig nem a törpe­birtokkategóriába tartozik-e, mert épen a no­vella sürgetése folytán is a törpebirtok bizo­nyos kiegészítésben részesülhet, egészen a csa­ládi birtok maximumáig. Ismétlem, e tekintet­ben tehát határozott irányelvet kellett volna leszögezni, hogy annak a túlságosan nagy bi­zony talanságnak, amely ma az igé nyelhető föld mennyiségét illetőleg a földrendező eljá­rásoknál felmerül, egyszersmindenkorra elejét vegyük. Nagy nehézségek merültek fel a földbirtok­rendező eljárásoknál az igényelhető föld minő­ségét illetőleg is. Tudjuk, hogy a pénzügy­minister ur rendelete, amely a vagyonváltságba leadandó földek területét szabályozza, ugy in­tézkedik, hogy bizonyos számú kataszteri ko­ronában állapítja meg a vagyonváltságba le­adandó földek területét. Ha tehát valaki rossz földet ad le, akkor többet kell neki leadnia; ha

Next

/
Oldalképek
Tartalom