Nemzetgyűlési napló, 1922. XVIII. kötet • 1923. december 18. - 1924. január 05.

Ülésnapok - 1922-208

A nemzetgyűlés 208. ülése 1923. De ha hazafelé nézünk, azt látjuk, hogy az 1918-iki Károlyi- és az 1919-iki Kun Béla-féle forradalom épen azért nem sikerült, mert a szociáldemokrata párt nem hallgatott Búza Barnáékra és — mint tegnap Gaal Gaston képviselőtársam helyesen kifejtette — nem akart kisgazdát tenyészteni (Felkiáltások half elől : Parasztot !) vagy mondjuk, nem akart parasztot tenyészteni. Propper Sándor : A legközelebbi forradalom majd megfogadja ezt a tanácsot. (Zaj. Halljuk! Halljuk!) Rácz János: Tisztelt Nemzetgyűlés! Meg tudom érteni a földbirtokos osztály idegenkedését a tárgyalás alatt levő törvényjavaslattal szemben, mert mindaz, ami nálunk a földbirtok helyesebb megosztása érdekében történik, a földbirtokos osztály rovására megy, és semmi sem természetesebb, mint hogy mindenki féltve őrzi mindazt, ami az övé. Még a földbirtokreform legkomolyabb hivei is félve nyúltak a novellával való operáláshoz, féltek ugyanis attól, amit a t. túloldal máris kilátásba helyezett, hogy ezt a novellát ujabb novelláért folyó agitáció fogja követni. Meskó Zoltán: Majd folytatásokban olvassuk. (Zaj.) Propper Sándor: Novella folytatásokban. Regénnyé válik. Rácz János: Valóságos lavinává fajul. Azt hiszem, tisztelt Nemzetgyűlés, senkinek ebben az országban nem lehet érdeke, még kevésbé lehet közérdek, hogy állandóan ott lógjon a földbirtok feje felett a földosztás kérdése megoldatlanul, mert hiszen ez teljesen veszélyeztetné a gazdasági konszolidációt és a termelés erősebb iramodását egyenesen lehetetlenné tenné. (Ugy van! jobbfelöl.) Klárik Ferenc: Radikálisan meg kell oldani. Rácz János: A földbirtokos osztály idegenkedését indokolja az is, . . . Szeder Ferenc: Hogy nem tanultak! Rácz János:... hogy a közvélemény csalódott az 1920 : XXXVI. tc.-ben; az alaptörvény maga sem a legjobb alapokon próbálja rendezni Magyarország földreformkérdését. T. Nemzetgyűlés! A nemcsak a föld megvételéhez, de a kellő beinstruálásához szükséges tőkével sem rendelkezőknek földhözjuttatása szerény véleményem szerint nem az az aiap, amelyen egy birtok helyesebb megoszlása megfelelően keresztülvihető volna. Szeder Ferenc: De amikor a harctérre mentünk, akkor ezt nem emlegették! (Zaj és felkiáltások jobbfelől: Maya ment a harctérre'?) Igen! mentem, rokkant vagyok. (Nagy zaj. Elnök csenget ) Klárik Ferenc: Mentek a milliók. Elnök: Kérem Klárik Ferenc képviselő urat, méltóztassék a közbeszólásoktól tartózkodni. Szabó Sándor: Kötelességét teljesítette, semmi egyebet. Én is azt telj esitettem. Szeder Ferenc: Védték az önök hazáját, a földbirtokaikat. Nekünk nincs egy talpalatnyi földünk sem! (Nagy zaj.) Elnök (csenget): Csendet kérek. Szeder Ferenc: Akkor másképen beszéltek erről, mint ahogy ma beszélnek. Propper Sándor: Majd elmegy még a hangjuk! (Zaj.) Elnök (csenget): Csendet kérek! Rácz János: A földbirtokreformtörvény megalkotói talán egész joggal hozhatják fel évi december hó 14-én, pénteken. 45 ellenem, hogy a vásár után mindig okosabb az ember. Mindamellett méltóztassék megengedni, hogy igy vásár után szerény véleményemet nyilvánitsam a tekintetben, hogy mit tartok a földbirtok helyesebb megosztásának helyes alapjául. Propper Sándor: Háború után okosabb lehet! Rácz János: Szerény nézetem szerint egy helyes földbirtokrendezés arra az alapra kell hogy helyezkedjék, hogy a nincsteleneket, illetve ezek közül az igénylőket mindenesetre házhelyhez és közvetlenül a község közelében 5—600 kvadrátnyi vetemény földhöz kellene juttatni, és pedig a nincstelenek közül a hadirokkantak, árvákat és özvegyeket teljesen ingyenesen, (Helyeslés a jobboldalon.) egy földbirtokalap, vagy mondjuk a vagyonváltság terhére, s evégből kisajátítható vá kellene tenni minden község melletti földet, tekintet nélkül arra, hogy kisbirtok, középbirtok vagy nagybirtok, azonban teljes és igazi kártalanítás mellett, sőt a kis- és középbirtokoknak földben való teljes kártalanítása mellett. Viszont a tőkével rendelkező és mezőgazdasággal foglalkozó földnélküli egyéneknek tőkéjükhöz mérten földvásárlási vagy bérlési lehetőséget kellene nyújtani,... Klárik Ferenc: Van is azoknak tőkéjük! Rácz János:... természetesen annak előzetes megállapítása mellett, hogy kitől és mennyi föld sajátítható ki, illetve vehető igénybe kisbérletek alakítása céljaira. Azt, hogy az 1920 : XXXVI. te. nem ezeken az alapokon nyugszik, nem annak tudom be, mintha mások is rá nem jöttek volna, hanem annak, hogy a földbirtokreform eszméinek petéje későn termékenyült meg és megfertőzte azt a forradalmi láz baktériuma és ezért született meg betegen az alaptörvény a maga pongyolaságában és — engedelmet kérek — határozatlan, hogy azt ne mondjam, őszinteséget nélkülöző formájában. Engedje meg Gaal Gaston igen t. és általam nagyrabecsült képviselőtársam, hogy azt a megállapitásoinat egyenesen őhozzá adresszáljam, hogy az alaptörvényben lefektetett irányelveket nem a novella akarja elhomályositani, hanem ezek az irányelvek magában a törvényben el vannak már homályosítva. Vegyük sorba ezeket az irányelveket. Irányelvül állítja fel ugyebár a törvény, hogy egyéni jogcímen senkinek sincs földre igénye. És mégis mit tesz! Azt, hogy elsősorban az igénylők öszszeirását rendeli el, s a, megváltási eljárás az igénylők kérelmére indul meg, és^ maga a viszszajuttatás kérdése is ilyen egyéni jogcímalkotás. Kimondja az alaptörvény, hogy földvásárlási lehetőséget kivan nyújtani az arra érdemes és a földet megmunkálni tudó egyéneknek. És mit tesz ezzel szemben? Ezsel szemben a nincstelenek földhöz juttatását mondja ki elsősorban szükségesnek és legtöbbször a kivitelben beéri a tőkenélküliek földhözjuttatásával. Irányelvül állítja fel az alaptörvény, hogy megváltást szenvedők teljesen kártalanitandók, és ezzel szemben abszolúte semmiféle intézkedést nem tartalmaz arra nézve, hogy miből kártalanitandók ezek a megváltást szenvedők. Ellenkezőleg megengedi, hogy elhalássza a bíróság a vételármegállapitást tíz évre, ami a kivitelben rendszerint meg is történik. A többtermelést kívánja biztosítani a törvény, de megfeledkezik arról, hogy a többtermeléshez nemcsak föld, nemcsak munka, hanem tőke is szükséges és elzárja épen a vétel-