Nemzetgyűlési napló, 1922. XVIII. kötet • 1923. december 18. - 1924. január 05.
Ülésnapok - 1922-217
A nemzetgyűlés 217. ülése 1924, kovszky Iván belügyministerrel szemben gondoskodni arról, hogy a tisztikar összejövetelei rendőri megfigyelésektől és spiclik által való zaklatásvól egyszersmindenkorra mentesittessenek. (Állandó zaj. — Szabó Sándor : Igenis van jobboldali destrukció is! — Esztergályos János: A belügyminister azt mondja, csak baloldali van! — Nagy Ernő: Ha igazat mondunk, mindjárt destruálunk! — Derültség balfelöl.) 2. Hajlandó-e a honvédelmi minister ur nyomatékosan intézkedni az iránt, hogy különösen hősi halottaknak s a magyar vitézségnek megörökitésére szánt emlékünnepek a rendőrség kegyeletsértő beavatkozásaitól megóvassanak?« Elnök: A belügyminister ur kivan nyilatkozni. (Zaj. — Felkiáltások jobbfelől: Halljuk! Halljuk !) Rakovszky Iván belügyminister: T. Nemzetgyűlés! Engem abban, hogy sa magam részéről a kérdésre felvilágosítást adjak, nem akadályozhat meg az, hogy az interpelláló igen t. képviselő ur kiváncsi-e arra, amit elmondandó vagyok, vagy sem. (Ugy van! jobbfelől) Nekem közérdekből kötelességem, hogy egy percig se tűrjem azt, (Helyeslés jobbfelől.) hogy ez a bizonyos esemény olyan világításban szerepeljen a közvélemény előtt, amint azt az igen t, képviselő ur beállitovta. Tény, hogy a limanovai hősök emlékünnepe alkalmával az ezred tisztjei vacsorát rendeztek. Tény az is, hogy abban a nyilvános vendéglőben, parancsra, igenis, egy rendőrtisztviselő megjelent. (Eckhardt Tibor: Külön szobában !) Mindaz azonban, amit a képviselő ur következtetésképen hozzáfűz,... (Eckhardt Tibor: Nem én vontam le a következtetéseket, hanem ők!) — hogy egy csomó dolgot hozzáfűzött a képviselő ur, azt nem tagadhatja, az megtörtént, — mondom, hogy mindaz, amit a képviselő ur köveikeztetésképen hozzáfűz, nem felel meg a tényeknek. Az a rendőrtisztviselő nem spionnak lett odaküld ve, nem azért került oda, hogy ellenőrizze, mi történik, és nem azért, mintha a kormány kiváncsi lett volna arra, hogv mi történik ott, hanem egy egyszerű adminisztrációs okból. (Eckhardt Tibor: Mi az,? — Mozgás. Elnök csenget. — Egy hang jobbfelől: Mindjárt meglesz. — Eckhardt Tibor: Mit adminisztrált ott? A söröket? — Lendvai István: Gasztronómiai adminisztráció! — Nagy Ernő: Csavarintós kis esze van a minister urnák! — Derültség a szélsőbaloldalon.) T. Nemzetgyűlés ! Amint a képviselő ur maga is mondotta, az illető ünnepély rendezői a rendőrségen bejelentették, hogy egy nyilvános vendéglőben ünnepséget szándékoznak tartani; zárórameghosszabbitást és zeneengedélyt kértek. Az általános szabályok azt mondják és minden egyes esetben kivétel nélkül megtörténik, hogy ha egy nyilvános vendéglőben zárórameghosszabbitást 1 kérnek, az ügyeletes rendőrtisztviselőt kiküldik. E tekintetben semmi különös parancsra szükség nincs, ez adminisztratív utón történik Zárórameghoszszahbitást' ad az arra illetékes főkapitánysági osztály egy nyilvános vendéglőnek, ezt a határozatot átküldik az úgynevezett titkársághoz, a titkárság pedig kijelöli az ügyeletes rendőrtisztet, aki az illető vendéglőbe elmegy. (Szakács Andor: Nincs joga megjelenni!) Az történt tehát, hogy egy nyilvános vendéglőben zene és zárórameghosszabbitásra adatott engedély, az ügyeletes tisztviselő megkapta a parancsot, hogy jelenjék meg. Ugy látszik, NAPLÓ XVIII. évi január hó 5-én, szombaton. 439 hogy ő egy kicsit korábban jelent meg, nem várta be a 12 órát. Ezt a jelenlevő tiszturak félreértették. Általában ugy vagyunk, hogy a mi közvéleményünkben egy bizonyos idegesség uralkodik. (Eckhardt Tibor: Jogosan!) Ha valahol meglátnak egy rendőrtisztviselőt, rögtön speciális intézkedésre, spionkodásra, gyanakvásra gondolnak és senkinek sem jut eszébe, hogy megkérdezze illetékes helyen, miért történt az intézkedés. (Eckhardt Tibor: Ez az oka! Kérdezzék meg Döhmel Frigyest!) A jelen esetben az illető rendőrtisztviselő igen tapintatosan viselkedett, mert amint az egyik tiszt, akit különben személyesen igen korrekt, becsületes, jó katonának ismerek, az illető rendőrtisztviselőt megkérdezte, hogy miért van ott, vendég-e vagy hivatalosan van jelen, az illető rendőrtisztviselő azt mondta, hogy parancsra van ott, ellenben, miután látja, hogy alkalmatlan, hajlandó ugy elhelyezkedni, hogy senkit ne zavarjon, mert nincs semmi másra parancsa, mint hogy csak a helyiségben tartózkodjék. Erre az illető tiszturak azt mondták: »Csatolja le a kardját, üljön le közénk, vendégül szivesen látjuk!«, amire ő azt válaszolta, hogy a kardját nem csatolhatja le, mert szolgálatban van és vendégül nem lehet jelen. — (Rothenstein Mór: Tehát képviselve volt a kormány! — Élénk derültség.) De továbbmegyek. Ha az illető tiszturak annakidején, akár a zárórameghosszabbitás kérésekor, akár pedig akkor, amikor konstatálták, hogy ügyeletes rendőrtisztviselő van kiküldve, a felettes hatósághoz fordultak volna. semmi akadálya nem lett volna annak, hogy a kiadott parancs visszavonassék. — (Rupert Rezső: Akkor nem kell ott lenni! Extrawurst nem jár! Ha mi elkezdünk vacsorázni, oda is küldjenek! Jogegyenlőség!) A képviselő ur azt mondta, hogy az illető tisztitársaság e helyett, a vacsora és az ünnepség folytatása helyett sértődötten elment, (Felkiáltások a bal- és a szélsőbaloldalon: Jól tették! Igazuk volt!) Azt mondja a t. képviselő ur, hogy ezzel az intézkedéssel a limanovai hősök emlékén ejtettünk volna csorbát. Bocsánatot kérek, ez is egészen hamis beállítás. Hiszen ezer meg ezer ünnepély, lélekemelő, kegyeletes ünnepély folyik le az országban és a rendőrség ott van, (Ugy van! Ugy van! jobbfelől) mert minden nagyobb gyülekezeten a rendőrségnek vagy vidéken a csendőrségnek jelen kell lenni. (Ugy van! jobbfelől.) Soha, senkinek se jutott eszébe, hogy amikor valamelyik községben a < hősök emlékművét leplezik le és a csendőrőrjárat ott megjelenik, ezt a kegyelet megsértésének tartsa, sőt nagyon sok ünnepségen, temetésnél stb. maga az illető rendezőség kéri a rendőrség kiküldését, egyrészt a rend fentartása érdekében, másrészt azért, mert hiszen ezáltal az ünnepség diszét is emelik. A leghatározottabban tiltakozom azonban a jelen esetben az ellen, hogy ugy tessék felfogni... (Nagy Ernő: Mindenre tud a minister ur kádenciát ! — Derültség. — Felkiáltások jobbfelől : Azért minister ! — F. Szabó Géza : De ha betörték volna kivülről az ablakot, akkor azt kérdezték yolna, hol volt a rendőr? — Szabó István (sókoróvátkai): Vagy bombát dobtak volna be! Akkor nem interpellált volna! — Rupert Rezső: Oda egészen biztosan nem dobnak bombái, !) Mondom, ne méltóztassék ugy felfogni a kérdést, hogy a rendőrtisztviselő azért volt kiküldve, hogy ellenőrizze, mi történik a vacsorán. A rendőrtisztviselő ki volt 61
