Nemzetgyűlési napló, 1922. XVIII. kötet • 1923. december 18. - 1924. január 05.
Ülésnapok - 1922-207
26 A nemzetgyűlés 207. ülése 1923. Klárik Ferenc : Aránylagosan is ott voltak ! Eckhardt Tibor : Nem voltak ! Ha nem volt ott, ne beszéljen ! Gömbös Gyula : Ilyent ne beszéljen ! ötven százalék a differencia a keresztények javára ! Eckhardt Tibor : Tessék elolvasni Kovács Alajos statisztikáját. Pikler Emil : Nagyon megbízható statisztika ! Elnök: Kérem a képviselő urakat, méltóztassanak csendben maradni és a szónokot meghallgatni ! Zsilinszky Endre : T. képviselő ur, ezek számok, méltóztassék talán ellenszámokkal előállani ! Klárik Ferenc : Tessék nekem is számot mondani ! Pikler Emil : A keresztények is és a zsidók is hiába haltak meg ! Kár volt mindkettőjüknek meghalni ! Eckhardt Tibor : A Károlyi-forradalom mindent elpusztított ! Elnök: Csendet kérek ! Méltóztassanak a szónokot szóhoz engedni ! Horváth Zoltán : A forradalom csak konzekvenciája volt a háborúnak ! Elnök: Horváth Zoltán képviselő urat kérem, méltóztassék csendben maradni ! Peyer Károly: Olvassák el Conrad emlékiratait? Leleplezi az egész kis háborús machinációt. Farkas István; Be kellene csukni az akkori összes politikusokat és katonákat, akik vérpadra vitték az embereket. (Zaj. Elnök csenget.) Jön még idő, amikor meglesz a felelősségrevonás azért a sok vérontásért. (Zoj.) Zsilinszky Endre: Ha ebben a logikus láncolatban csak egyszer volna törés, és mondjuk. 1916-ban vagy 1917-ben megfordítva volna, hogy keresztények vettek volna több birtokot, akkor talán mondhatnák az urak, hogy véletlen. De még be sem fejeztem. Most jutok az 1917—18-as esztendőhöz, a forradalmak esztendejéhez. Ebben az évben mindössze 34.973 hold jutott keresztény kézre, ezzel szemben zsidó kézre 95.243 hold. Peyer Károly: A zsidó bankok és a zsidó nagytőke vásároltak. Eckhardt Tibor: Az mindegy! (Zaj.) Zsilinszky Endre: Tehát 63.000 holddal több jutott zsidó kézre. Hegedüs György: Miért védik a zsidó birtokot? (Zaj és felkiáltások a szélsőbaloldalon : Ki védi?) Farkas István: Önök védik a nagybankok földbirtokpolitikáját. (Zaj.) Elnök: Kérem a képviselő urakat minden oldalon, méltóztassanak csendben maradni. Zsilinszky Endre: A forradalmak esztendejében, amikor épen arra lehetne következtetni, hogy talán kevesebb a földbirtokforgalom, kereken százezer hold keresztény birtok jutott zsidó kézre. Ez egyik bizonysága annak, hogy a forradalomban, és pedig mindkét forradalomban, megvolt a zsidó faji tendencia. Vanczák János: Azt mondják meg, hogy kik adták el a birtokokat. Azt kell megmondani ! Azok a hazaárulók, nem a zsidók, akik megvették. Klárik Ferenc: Az a zsidó magyar zsidó is lehet. (Zaj.) Elnök: Klárik képviselő ur elmondhatja ezt külön beszédben, de méltóztassék most csendbenmaradni. Szeder Ferenc: Most pedig a főpapok zsidó bérlőknek adják bérbe birtokaikat. Zsilinszky Endre: Összegezem ezt a statisztikát. (Halljuk ! Halljuk ! a középen.) A háború elejétől fogva 1918-ig összesen keresztény kézre évi december 13-án, csütörtökön. jutott zsidó kézről 114.899 kat. hold, zsidó kézre jutott kereszténv birtok 210 042 kat hold. Kereken 100.000 holddal több jutott tehát zsidó kézre. Eckhardt Tibor: 5%-cs kisebbségről van szó. (Ugy van ! Ugy van ! a középen és a baloldalon.) Zsilinszky Endre: Én tehát azt hiszem t. földmivelésügyi minister ur, hogyha mi a novellában kategorikusan kimondjuk azt, hogy mindazok a háborús birtokok, amelyekre mentséget nem állapit meg a törvény, elvétetnek, teljesen függetlenül az igényléstől, a birtokreform céljaira, semmiféle jogos érdeket, sem nemzeti, sem faji, sem gazdasági érdeket nem sértünk. (Zaj.) Ezzel mentesítjük azokat a derék magyar középbirtok osoLat és nagybirtokosokat, akiknek megmentése és gazdasági ereje nekünk mindnyájunknak, minden magyar embernek, az egész magyar nemzetnek érdeke. (Ugy van ! a balközépen.) Ezenkívül kivánatosnak tartanám, hogy a novellában a keresztény egyházaknak és kulturális alapoknak megváltás alá kerülő birtokai ott, ahol fontos nemzeti érdek kivánja, szintén ilyen áttelepítés utján birtokkal kártalanittassék. (Helyeslés a középen.) Halász Móric : Ez helyes ! Zsilinszky Endre : ... a felesleget könnyen leadó mamut-birtokok rovására. Kivánatosnak tartanám továbbá a magyar nép agrárius nevelése és oktatása szempontjából minden elemi iskola mellé egy, mondjuk 5 kat. holdból álló terület kihasitását, amelyet mintagazdaságul kellene felszerelni. (Helyeslés a balközépen.) Öt holdat mindenütt nagyon könnyen lehetne erre a célra találni. Eckhardt Tibor : Hollandiában két holdon dúsgazdag emberek élnek. (Felkiáltások a középen : De ott tulipánt termelnek !) Györki Imre : Itt pedig bolondgombát. (Zaj.) Zsilinszky Endre : Ha a minister ur esetleg 10 holdat ad, örömmel veszem természetesen. De ennél is nagyobb súlyt helyeznék arra, hogy a vagyonváltságföldekből a magyar főiskolai ifjúság számára legalább minden egyetem mellé legalálb 1000 holdat kiszakitsunk... (Helyeslés a középen és a baloldalon.) Györki Imre: És ott gummibotokat ültessünk. (Derültség a szélsőbaloldalon. Zaj.) Zsilinszky Endre:... nem azért, hanem azért, hogy a magyar ifjúság alá gazdasági bázist adjunk, hogy ne kelljen néznünk sorvadását, elsatnyulását annak az ifjúságnak, amelyre jövőnket épiteni akarjuk. (Helyeslés a középen. Zaj a szélsőbaloldalon. Elnök csenget.) Azonkivül azt szeretném, ha a magyar főiskolai ifjúság ott bizonyos, agrárius gyakorlati nevelésben részesülné, hogy a magyar föld szeretetében nöjjön fel és talán fizikailag is segítsen annak megmunkálásában. Nagyon könnyű lenne angol mintára a főiskolákhoz, egyetemekhez közel olyan nagybirtokokat berendezni, amelyeken maga az egyetemi ifjúság is segitene a munkában. (Helyeslés a középen.) Szeder Ferenc : Szóval mindenkinek adjunk, csak a földmunkásoknak nem. (Ellewmondások a középen és a baloldalon.) Zsilinszky Endre : Nem t. képviselő ur. Ezt a véleményt rám nem foghatja jó lélekkel senki sem. (Zaj.) Elnök: Szeder t. képviselő urat kérem, méltóztassék csendben maradni. Gömbös Gyula : A földmunkás nem az egyedüli állampolgár. Zsilinszky Endre : T. Nemzetgyűlés ! Most röviden foglalkezni akarok az agrárius intézmények állásfoglalásával a birtokreform dolgában. Én az Omge.-nak, a Magyar Gazdaszövetségnek, a Kamarának állásfoglalását a birtokreformmal