Nemzetgyűlési napló, 1922. XVIII. kötet • 1923. december 18. - 1924. január 05.

Ülésnapok - 1922-207

A nemzetgyűlés 207. ülése 1923, szemben helyeselni nem tudom, mert^ csak részletekben van vagy lehet igazuk, egészben véve nincs. A magántulajdon sérelmét állapitják meg a birtokreform és a novella kapcsán, ezenkivül megállapítják a földbirtokosok károsodását és a termelés visszavetését. Ami a magántulajdon megkárosodását illeti, sem ezeknek az intézményeknek, sem Gaal Gaston t. képviselő urnák érvelését magamévá tenni nem tudom, mert én a magántulajdon védelmét teljesen jó kezekben tudom az Országos Földbirtokrendező Biróságnál. A független magyar biróság kezében van, az ellen senkinek kifogása nem lehet. Ami a földbirtok védelmét illeti, itt a tisztelt agrárius intézmények vezetőinek másképen kellett volna kezelniök ezt a fontos gazdasági és szociális kérdést Nem merő negativ kritikával kellett volna kisérniök, azt mondván, hogy ez a törvény, ez a novella rossz, hanem azt kellett volna mondaniok — és az ő szakértelmük alapján mindenki szivesen hallgatta volna meg őket, — hogy ehelyett ezt és ezt, jobbat ajánlunk. (Zaj.) Meg vagyok győződve róla, hogy a földmivelésügyi minister ur szivesen vette volna a szakszerű tanácsokat. (Zaj és felkiáltások a szélsőbaloldalon: Meghallgatta őket!) Azt tetszett volna megmondani, hogyan lehet megóvni azt az egészséges középbirtokot és kisebb nagybirtokot, melynek megszerzése nemzeti érdek, melynek ugy, hogy azért a nincsteleneknek, rokkantaknak, hadiözvegyeknek és hadiárváknak, azokat a kategóriáit, amelyeket földhöz akarunk juttatni, tényleg földhöz jussanak. Ezt szerintem meg lehetett volna scinálni. Ami pedig a termelés visszavetését illeti, én elsősorban és elvileg kifogásolom azt. hogy a kisbirtokot annyira alábecsüljék a termelés szempontjából. Nemcsak a tudomány állapi to tta meg, hogy a kisbirtok helyesen kezelve . . . Farkas István : A gyakorlat is megállapította ! Zsilinszky Endre : ... és jól felkészült gazda kezében tud annyit termelni, mint a nagybirtok, hanem gyakorlati példát is épen eleget tud felmutatni a világgazdaság. Horváth Zoltán : Tessék Dániába menni ! Szomjas Gusztáv : Nem lehet az egész országban hagymát termelni! (Zaj.) Zsilinszky Endre: T. Nemzetgyűlés! Én a többtermelés jelentőségét teljesen átértem, azonban bármennyire fontos is a többtermelés az ország mai gazdasági nyomorúságában, semmi esetre sem lehet vezető szempont e reformnál, mert ez a reform szociális reform és abban a szociális szempontokat kell elsősorban érvényesiteni. Pikler Emil: Ez igaz, amit most mondott! Szomjas Gusztáv : Még ha éhen halunk is mellette ! Pikler Emil : A képviselő ur ne féljen, nem fog éhen halni ! Nem ugy néz ki ! (Derültség.) Zsilinszky Endre : T. Nemzetgyűlés ! Ha már a többtermelésnél vagyunk, akkor a többtermelés problémáját másképen kellett volna megoldani. Szent meggyőződésem, hogy ha az agrárintézmenyek, az Omge, a Gazdaszövetség és a kamarák és az egész birtokososztály igazán látták volna a magyar hitelviszonyoknak mai szörnyűségét, és azt az energiát, amellyel teljesen hiába iparkodtak megakadályozni a birtokreformot, egyéb agrárius problémákra forditották volna és megpróbáltak volna olyan energiával fellépni a hitelkérdés rendezése tekintetében, mint ahogy tették a földbirtokreformmal kagcsolatban, akkor mindazt, amit elvesztett az egyik oldalon a magyar birtokosság, még a törvény megváltoztatása nélkül is sokszorosan behozta volna. évi december 13-án, csütörtökön. 27 A magyar agrár-hitelkérdés szörnyű rendezetlensége tekintetében tetemre hivom innen ezeket az agrárius intézményeket. Három vagy négy esztendő óta az a helyzet, hogy a kormánynak a kezében olyan gazdasági hatalom van, amilyen soha egyei len kormánynak talán a világhistóriában nem adatott a Jegy intézeten keresztül, és a magyar gazdák nem tudták kiforszirozni, hogy a félbillió kereskedelmi hitelből csak egymilliárd is a gazdák javára jusson. Eckhardt Tibor : Minimálisan ! Tessék csak elolvasni a Jegyintézet uj elnökének, Papp Eleknek a nyilatkozatát! Zsilinszky Endre: A gazdasági hitelt két vonatkozásban kellett volna megvalósitani. Először szerves intézmények alapján, számitva a mai rendezetlen és átmeneti viszonyok megszűnésére. Azután átmenetileg a jegyintézeti hitelpolitika megváltoztatásával. Mert azt senki sem fogja tagadni és egyetlenegy # szakember sem próbálta megcáfolni, hogy a mai jegyintézeti hitelek nemzeti ajándék és szubvenció. A múltkor az egyik keresztény intézmény igazgatójával volt szerencsém beszélni, akinek egy kisgazda boldogan mondta el, hogy azon a kis hitelen, amit annak idején kapott, — nem jegyintézeti kamatra ugyan, de mégis olcsóbban, mert altruista intézményről van szó, — jószágot vett magának — két sertést — s ezt a kölcsönt most két libából fizeti vissza. Ez a helyzet, t. Nemzetgyűlés. Ha ennek a félbillió koronának csak a felét a magyar gazdaközönség — és nemcsak a kisgazda, hanem a közép- és nagybirtokos is — kapta volna, akkor nem lett volna alkalom arra, hogy a nagybankok milliárdokkal jelenjenek meg a tőzsdén és ajánlják kosztpénzkamatra, amikor ugyanazon a napon követeléssel lépnek fel a Jesryintézettel szemben, azzal fenyegetvén meg a kormányt, hogy becsukják gyáraikat, ha további hiteleket nem kapnak. Ez a mi gyengeségünk, az önök gyengesége és az agrárius intézmények gyengesége. Eckhardt Tibor: Tessék ezt kétségbevonni! Zsilinszky Endre: Szomorú dolognak tartom, hogy a magyar ministerelnök ur egypár hónappal ezelőtt állapította meg, hogy a magyar gazdaközönségnek már szüksége van kölcsönre, holott mindenki nagyon jól tudja, hogy a magyar gazda leromlott az évek folyamán, és hogy már régóta szükséges volt ugy a kisgazdának, mint a nagygazdának kölcsönre, de nem kapott semmit. És az agrárius keresztény kormányzat ministerelnöke két hónappal ezelőtt jelentette ki, hogy csak most kezd szükség lenni agrárhitelre. Három esztendőn keresztül tömtük a magyar faj, a magyar föld és a magyar nemzet szempontjából értéktelen elemeket itt pénzzel és az a félbillió korona ma ötbillió korona nyereségként üti a zsebüket, mikor engedtük a magyar gazdát és a földet kifosztani. Itt tetszett volna az agrárius uraknak sorompóba lépni és nem a földreformmal szemben. Eckhardt Tibor: Ez igy van, teljesen igaza van ! Horváth Zoltán: S mégis támogatják ebben a kormányt! Zsilinszky Endre: Nagyatádi Szabó minister urat támogatjuk ezzel. (Zaj.) Óriási gazdasági harcok előtt állunk, ezt mindenki megállapíthat ja. Végre-valahára meg van az agrárius keresztény közvélemény, de keresztény agrárius politika nincs. (Ugy van! a középen.) Ezt a keresztény agrárius politikát végre meg kell csinálni. Ezt azonhan — s a tisztelt nagybirtokos uraknak adresszálom — sohasem tudjuk megvalósitani, sem ők, sem mi, ha helyre nem állítjuk, meg nem valósítjuk az egységes 4*