Nemzetgyűlési napló, 1922. XVIII. kötet • 1923. december 18. - 1924. január 05.

Ülésnapok - 1922-214

276 A nemzetgyűlés 214. illése 1923. befejezi. Tehát ha kérnie kell, a t. Háznak jogában áll ezt a kérését vagy teljesíteni, vagy megtagadni. Előreláthatólag megtagadja. De ha megtagadja, ezáltal a szólásszabadság korlátozva van, ő elesik attól a jogától, hogy beszédét elmondhassa. Én a t. többség és a mélyen t. elnök ur pártatlanságára hivatkozom. Elhiszik azt, hogy a 212. §-nak az volt az intenciója, hogy azt a szónokot, akire az a szerencsétlenség jut, hogy az utolsó negyedórában beszéljen, beszéde elmondásának jogától megfossza ? Azt hiszem, ez tévedés volt. Ismétlem, mindenki tévedhet. Én magam az elnöki székben nem egyszer tévedtem és volt lelkierőm kijelenteni és a Ház elnézését kérni azért, hogy tévedtem, mert előttem sokkal magasabb cél volt az, hogy én a szólásszabadságot, a házszabályok érintetlenségét fentartsam, mint hogy olyan dolgot kövessek el, amely házszabályellenes. Azt hiszem, ezáltal az elnöki presztizsen nem esett semmi csorba és azt hiszem, ez csak arra volt jó, hogy a Házban az a bizalom, amely kell, hogy az elnök iránt megnyilvánuljon, csak erősbödjék. Nagyon kérem a mélyen tisztelt elnök urat és a többséget, méltóztassék hozzájárulni, hogy ez a téves intézkedés revideáltassék és a szónok ur attól a jogától, hogy beszédét elmondhassa, meg ne fosztassék. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök : Propper Sándor képviselő ur kivan a házszabályokhoz szólni. (Zaj jobb felől.) Propper Sándor : T. Nemzetgyűlés ! Batirz Gyula képviselő ur tegnap este az" utolsó negyedórában, tehát a házszabályoknak teljesen megfelelően azt a kérelmet intézte a t. Nemzetgyűléshez, hogy beszéde elmondását a következő ülésre halaszthassa. Ehhez kétségtelenül joga volt. A második nemzetgyűlésben, mióta együtt van, különben is az a gyakorlat alakult ki és nemcsak joggyakorlattá, hanem joggá vált az, (Gaal Gaston : A házszabályok mondják ! Az nem gyakorlat !) hogy ezt a kérelmet soha egyetlenegy szónoknak sem tagadták meg. (Peidl Gyula : A szocialisták részére ugylátszik van külön házszabály !) Még a szocialistáktól sem tagadták meg, annyira joggá jegecesedett ez a gyakorlat, illetőleg à házszabályok rendelkezéseinek ilyetén alkalmazása. Tegnap történt meg első esetben, hogy egy ellenzéki szociáldemokrata képviselő elesett attól a jogától, hogy mondanivalóját a maga által megszabott keretekben elmondhassa, mert az utolsó negyedórában nem kapott engedélyt arra, hogy beszédét elhalaszthassa. Ez kétségtelenül jogsérelem, kétségtelenül megsértése a parlamenti szólásszabadságnak. De én az esetnek nem ehhez a részéhez akarok hozzászólni, mert hiszen ezt már előttem kifejtették olyanok, akik nálam jobban értik a házszabályokat, mert kezelői voltak azoknak, hanem azt a részét teszem szóvá a dolognak, hogy én ezt az eljárást a nemzetgyűlés többségi pártja részéről illojálisnak tartom. (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Ha ez igy folytatódik és ha a házszabályokat az ellenzékkel," a kisebbséggel szemben igy fogják gyakorolni, akkor nem egyenlő fegyverekkel küzdünk, akkor azt kell mondanunk, hogy többségi diktatúrával állunk szemben, akkor a házszabályoknak az a rendelkezése, amely egyformán akar mérni többségnek évi december hó 21-én, pénteken. és kisebbségnek, és maguk a házszabályok is a kisebbségre illuzóriusakká, értéktelenekké válnak, mert mindig az történik, amit a diktáló többségi párt akar és kivan. Vagyis ha a házszabályoknak kétféle módon való alkalmazása igy fog folytatódni, akkor ki vagyunk téve annak, hogy a házszabályok előnyeit, hogy ugy mondjam, a többségi párt a maga részére, a maga szónokai részére gyakorolni fogja, a kisebbség részére pedig a maga többségi szavazataival, amit én itt pártdiktaturának, a többség diktatúrájának nevezek, meg fogja tagadni. (Szijj Bálint : Alkotmányos többség az, nem diktatúra !) Vannak dolgok, ahol a többség erejét és hegemóniáját nem lehet és nem szabad igénybevenni. Ez pedig a tárgyalás rendje és annak biztosítása, egyforma fegyverek alkalmazásával. Ebben az esetben többségi határozattal diktatúrát gyakorolni az^ én felfogásom szerint nem lehet és nem szabad. Épen ezért kérem én ennek a tegnapi sérelemnek reparációját, mert különben abban a hiedelemben vagyunk kénytelenek élni, hogy mi itt nem egyenlő parlamentáris oszközökkel küzdünk, hanem egy többségi diktatúrának vagyunk áldozatai. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök : Pikler képviselő ur a házszabályokhoz kér szót. Pikler Emil : T. Nemzetgyűlés ! A múltkoriban, amikor Györki Imre t. képviselőtársam szóvátette Jánosi Zoltán képviselőtársunk mandátumának ügyét, a mélyen t. elnök ur szives volt itt kijelenteni, hogy mindaddig, amig a biráló-bizottság a jelentést a Ház elé nem terjeszti, Jánosi Zoltán képviselőnek tekintendő és itten képviselői jogait gyakorolhatja. Jánosi Zoltán képviselőtársunk ülőhelye az én ülőhelyem szomszédságában van. Tegnap az ő névjegye még a helyén volt, ma azonban bejőve, meglepetéssel láttam, hogy az onnan el van távolit va. Nagyon szépen kérem a mélyen t. elnök urat, szíveskedjék kijelenteni, hogy múltkori interpretációját fentartja-e vagy sem abban a tekintetben, hogy Jánosi Zoltán még mindig képviselő és ha képviselő, akkor kérdezem : miért távolították el helyéről a névjegyét? Elnök : T. Nemzetgyűlés ! (Felkiáltások a szélsőbaloldalon : Halljuk ! Halljuk !) Mint már tegnap volt alkalmam a házszabályvita során nézetemnek kifejezést adni, ma is csak abban a helyzetben vagyok, hogy azt megismételjem. A hászabályok 212. §-ának rendelkezését teljes mértékben ugy osztom rendes tárgyalási menetben, mint azt Rakovszky István képviselő ur kifejezni szives volt. A házszabályok 212. §-a szerint abban az esetben, ha egy képviselő ur az utolsó negyedórában másnapra kivánja beszédét halasztani, amennyiben ezt a Ház többsége nem engedi meg, a képviselőnek joga van beszédét az aznapi ülésben elmondani, minden időkorlátozás nélkül. Ez volt eddig a 212. § értelmezése, normális tárgyalások idején. A sürgősség esetében, amennyiben a 251. § imperative előirja, hogy az elnöki előterjesztések a napirend tárgyalására szánt idő utolsó félórájában megteendők (Horváth Zoltán : Akkor eltolódik !), ugy áll a helyzet, hogy az illető képviselő urnák az utolsó negyedórában joga csak egy lehet, aznap kérni beszédének a következő