Nemzetgyűlési napló, 1922. XVIII. kötet • 1923. december 18. - 1924. január 05.
Ülésnapok - 1922-214
A nemzetgyűlés 214. ülése 1923. évi december hó 21-én. pénteken, Scitovszky Béla, Huszár Károly és Pesthy Pál elnöklete alatt. Tárgyai : Az indemnitásról szóló törvényjavaslat tárgyalása. — Elnöki előterjesztések. — A legközelebbi ülés idejének, és napirendjének megállapítása. — Az ülés jegyzökönyvének hitelesítése. A kormány részéről jelen vannak : Vass József, Rakovszky lván f Szabó István (nagyatádi), gr. Klebelsberg Kunó, Nagy Emil, gr. Csáky Károly, Bud János. (Az ülés kezdődik délelőtt 11 óra 5 vérekor.) (Az elnöki széket Scitovszky Béla foglalja el.) Elnök : Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvét Hebelt Ede jegyző ur vezeti, a javaslatok mellett felszólalókat Petrovits György jegyző ur, a javaslatok ellen felszólalókat pedig Bartos János jegyző ur jegyzi. Napirend szerint következik az indemnitásról szóló törvényjavaslat folytatólagos tárgyalása. Jelentem a t. Nemzetgyűlésnek, hogy a házszabályok 215. §-ának <•) pontja alapján a házszabályokhoz F. Szabó Géza képviselő ur kivan szólni. F. Szabó Géza : T. Nemzetgyűlés ! A tegnap esti ülésen, amikor előterjesztettem a közigazgatási bizottság jelentését az önkormányzati működés folytonosságának biztosításáról szóló törvényjavaslat tárgyában, a nagy izgalomban megfeledkeztem róla, — pedig ez kötelességem lett volna — hogy a közigazgatási bizottság jelentésével kapcsolatban a sürgősségre nézve is tegyek előterjesztést. Tisztelettel jelentem, hogy erre vonatkozó előterjesztésemet, illetőleg jelentésem kiegészítését a házszabályok által megengedett időben, az esti órákban fogom megtenni. Kérem ennek szíves tudomásulvételét. Elnök : Hegymegi-Kiss Pál képviselő ur a házszabályokhoz kivan szólni. Hegyinegi-Kiss Pál : T. Nemzetgyűlés 1 A tegnapi napon Baticz Gyula képviselőtársunk a napirend tárgyalására kitűzött idő utolsó negyedórájában került volna szólásra. A 122. § alapján azt a jogot kívánta gyakorolni, hogy kérje a Ház engedélyét, miszerint felszólalását a legközelebbi ülésen mondhassa el. A t. Ház többsége megtagadta Baticz Gyula képviselőtársunknak ezt a kérését. Mint azt az elnök ur és Rakovszky István képviselőtársam egybehangzóan megállapították, akkor Baticz Gyulának az a joga lett volna, hogy beszédét elmondja és ezzel a Ház ülésének ideje kitolódjék. Az elnök ur azonban y 2 & után kétszeri figyelmeztetés után Baticz Gyula képviselőtársunktól a szólás jogát megvonta, még pedig azzal az indokolással, hogy az indemnitási javaslat sürgősség mellett tárgyaltatik, ennélfogva az utolsó félórában csakis a napirendi előterjesztéseknek, az elnöki előterjesztéseknek stb. van helyük. Én hivatkozom a házszabályok 251. §-áia, amely megállapítja azt, hogy sürgősség esetén a házszabályok többi szakaszainak rendelkezései mennyiben változnak. Elolvastam a házszabályok 251. §-át és ebből arra a meggyőződésre jutottam, hogy a házszabályok 212. §-ának rendelkezései ebben az esetben sem változnak, így tehát kénytelen vagyok megállapítani, hogy szemben azzal a régi parlamenti gyakorlattal, amelyet a 212. § alapján követtek, az elnök ur által történt szómegvonás házszabályellenes volt. Elnök : Horváth Zoltán képviselő ur kivan szólni. (Nincs jelen !) Rakovszky István képviselő ur kivan a házszabályokhoz szólni. Rakovszky István : T. Nemzetgymlés! Ez olyan fontos kérdés, amely mellett hallgatással nem lehet elhaladni. Mert ha a mélyen t. elnök urnák a már tegnap lojálisán módosított felfogása ellenére fennállana az a másik felfogása, hogy a sürgősségi szakasz alapján az ő eljárása helyes volna, ez nem jelentene egyebet, mint a klotiir behozását. Hogyan áll a kérdés a mélyen t. elnök ur felfogása szerint és az igen t. többség felfogása szerint ? A 212. § annak a szónoknak, aki az utolsó negyedórában jut szóhoz, megadja a lehetőséget arra, hogy kérje a Házat, hogy beszédét másnap mondhassa el. (Lendvai István : Felfogásunk szerint !) Én nem mondom, hogy a mi felfogásunk szerint. Én az igen t. többségnek és a mélyen t. elnök urnák a tegnapi ülésen kifejezett felfogását akarom reasszumálni. Az illető képviselő tehát a t. többség felfogása szerint nincs alternatíva elé állítva, hanem megkéri a Házat : tessék az én beszédemet másnapra elhalasztani. Erre a t. Ház a kérelmet, amihez teljes joga van, elutasítja, az egyik alternativa tehát elesett. A t. többség és a mélyen t. elnök ur felfogása szerint annak a szónoknak újból kellene kérnie, hogy az ülés beszéde számára meghosszabbittassék mindaddig, amig beszédét NAPLÓ XVIII. 40
