Nemzetgyűlési napló, 1922. XVIII. kötet • 1923. december 18. - 1924. január 05.

Ülésnapok - 1922-213

A nemzetgyűlés- 213, ülése 1923, is figyelembe kellene venni és figyelembe kellene venni magát a gondolatot, amely lefektetteteít ebben a törvényben különösen a kormányzat részéről, amikor magát a törvénytervezetet előterjesztette, úgyhogy valójában azt lehet mondani, hogy homlokegyenest ellentétes álláspontot foglal el maga a LÁB is, amikor a terveket és miegyebeket hozzá beterjesztik, és különösen ellentétes álláspontot foglal el a Pénzintézeti Központ, amikor a hitel megszavazásáról, illetőleg annak folyósitásáról van szó. Azonkívül még fontos és igen nagy mértékben latba esik e kérdésnél az, hogy példának okáért nem adnak előleget az anyag bevásárlására, hanem tessék az anyagot megrendelni, tessék az anyagot bevásárolni és akkor tessék elmenni a számlával és a számlát fogja majd a Pénzintézeti Központ 60 százalék erejéig folyósitani, illetőleg kifizetni. Elnök: A házszabályok 251. <§>-a alap.ián kérem a képviselő urat. miután a tárgyalásra szánt idő utolsó félórájához^ eléx-keztünk, szíveskedjék beszédét sürgősen befejezni ! (Kakovszky István: Joga van beszélni a házszabályok szerint! — (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Meghosszabbítást kért!) A házszabályok igy rendelkeznek, én a házszabályokhoz tartom magamat. Kérem a képviselő urat, szíveskedjék beszédét röviden befejezni! (Rothenstein Mór: Azt mondták, hogy van elég idő! Hát akkor beszéljen! Önök kötelezték, hogy beszéljen!) Csendet kérek, képviselő urak! (Esztergályos János: Itt maradunk éjfélig ma! Ezt önök szavazták meg! — Zaj johbfelől. — Klárik Ferenc: Nem megy ám minden ugy, amint önök akarják!) Csendet kérek! Baticz Gyula: T. Nemzetgyűlés! Én emlékszem azokra a szavakra, amelyeket a népjóléti minister ur mondott, annak a törvénytervezetnek tárgyalása alkalmával az általános vita lezárásakor, és szinte ma is előttem rémlik az a csatatér, amelyet szimbolikusan előidézett a népjóléti minister ur akkor, amikor a nemzetgyűlést kérte, hogy azt a kedvezményt az épitkezés megindításához adja meg. Ma sajnálattal kell látnom, hogy hiába volt a népjóléti minister urnák ez a csatakiáltása, hogy ugy mondjam, — az meddővé vált, mert azt a processzust, amelyen ennek a törvénynek keresztül kell mennie a gyakorlatban, nem hajtják végre. Sőt azt látom, hogy valami ellentét fejlődött ki ebben a kérdésben a népjóléti minister ur és a pénzügyminister ur között, még pedig abban a tekintetben, hogy a népjóléti minister ur azt a törvényt sző szerint keresztül akarja a gyakorlatban vinni, vagyis a házakat fel akarja épittetni, a lakásokat meg akarj a szaporittatni és a lakástalanokat lakáshoz akarja juttatni. Ez a törekvése azonban hajótörést szenved, még pedig a pénzügyminister ur szűkmarkúsága következtében, mert miként látjuk és miként a a gyakorlat bizonyltja és igazolja, a pénzügyminister urnák minden máí-ra van pénze, arra azonban nincsen, hogy építkezzünk és az építkezést elősegitsük. Panaszkodnak a kereskedők, az iparosok, a gyáriparosok és a bankegyesületek, — amelyekre kötelezettségeket ró ez a törvény, — mert a gyakorlatban a legjobb akaratuk és a legjobb szándékuk mellett sem tudják ezt keresztülvinni, habár hiszen náluk sem olyan nagy probléma ez a kérdés, de ha már megvan, ha már tárgyalásokat folytattak és megegyeztek, legalább a minimális részét végre akarják hajtani. Egy másik kérdés, amely szintén^ ezzel van kapcsolatban, a kistelek-tulajdonosok építkezésének elősegítése. Nagy bölcsen talán méltóztatnak emlékezni arra, hogy épen a mi oldalunkról tétetett egy inditvány, amelyet a népjóléti minister ur is elfogadott és elfogadásra ajánlt a évi december 20-án, csütörtökön. 267 többségnek is és amelyet a nemzetgyűlés többsége is elfogadott, ez pedig arról szól. hogy a kistelek-tulajdonosok számára is kiterjesztetik az a kedvezmény, amelyet a törvénytervezet előirt és az ő számukra is megadandó az a 60 százalékos hitel ugy, amiként a tőkeerős vállalatok számára. Elnök: A képviselő urat másodszor vagyok kénytelen figyelmeztetni, szíveskedjék beszédét befejezni. (Zaj és felkiáltások a szélsőbaloldalon : Joga van beszélni a házszabályok értelmében,) Amennyiben nem méltóztatik e figyelmeztetésemnek eleget tenni, kénytelen leszek a képviselő úrtól a házszabályok értelmében a szót megvonni ! (Zaj a szélsőbaloldalon. — Pikler Emil : Akkor is tovább fog beszélni ! — _ Hegymegi-Kiss Pál : A ház határozata alap'án joga van tovább beszélni ! — Nagy Ernő : A többség kötelezte, hogy mondja el beszédét ! — Esztergályos János : Pont tizenkettőig joga van beszélni a házszabályok értelmében ! — Zaj jobbfelől. — Nagy Ernő : Zavaros egy kicsit az aerya, Platthy képviselő ur ! — Nagy zaj.)

r Csendet^ kérek. t. képviselő urak! Nagy Ernő képviselő urat kérem, méltóztassék csendben maradni ! (Kothenstein Mór: Ez már a vég kezdete ! — Nagy Ernő : Szegény Platthy ! — Platthy György : Parancsol velem valamit ! — Nagy Ernő : Igen ! Igen ! — Platthy György : Mit tetszett mondani ? — Nagy Ernő : Hallotta, amit mondtam ! — Platthy György : Az elnök ur oltalmába ajánlom magam az ilyen támadások ellen. — Derültség a bal- és a szélsőbaloldalon. — Nagy Ernő : Én is oda ajánlom ! Nem félünk, Platthy ur ! — Platthy György : Nem szoktam !) Nagy Ernő képviselő urat másodszor kérem, méltóztassék csendben maradni ! Platthy képviselő urat is kérem, méltóztassék csendben lenni ! Baticz Gyula: Hosszú huza-vona után megjelent ennek a törvénynek végrehajtási rendelete is és a végrehajtási rendeletnek a különböző paragrafusai világosan kimondják, sőt intézkedés történik például arra vonatkozólag is, hogyha a vidéki építkezéseknéi igénybe akarják venni a törvény által nyújtott és biztositott kedvezményeket, miképen kell eljárni, hova kell benyújtani a költségvetést, a terveket, kitől kell annak jóváhagyását kérni. Mindennek ellenére a gyakorlatban a Pénzintézeti Központ vidékre nem folyósítja az építkezésekhez a hiteleket, de különösen nem folyósítja a kistelek tulajdonosok számára, mert ott még nagyobb nehézségeket és akadályokat gördit a gyakorlati kivitel elé. Ugyanis mindenki előtt nyilvánvaló, hogy az a munkásember. az a kisiparos, kiskereskedő, vagy közhivatalnok, akinek békeidőben összekuporgatott filléreiből sikerült egy házhelyet vásárolnia, nem Budapesten az Andrássy-uton vásárolta meg azt a telket, hanem megvásárolta kinn a külső perifériákon, megvásárolta a Budapest környékén levő községekben, igy tehát csak természetes dolog, hogyha ők épiteni akarnak, csakis ott épithetnek, ahol a telkük van. Igen ám, de hiába mennek a Lakásépítő Állandó Bizottsághoz, hiába mennek a Pénzintézeti Központhoz ezeknek a vidéki telkeknek a tulajdonosai, a hitelt, amelyet egyébként a törvény biztosit a számukra, nem folyósítják. Hogy miért nem folyósítják, azt nem tudom. Épen ez a körülmény teszi parancsoló kötelességgé és parancsoló szükséggé, hogy szót emeljek ez ellen az eljárás ellen. Meg kell állapitanom, hogy a törvény világos rendelkezéseivel szemben a pénzügyministerium az, amely nem hajtja végre a törvényt és amely akadályokat gördit az épitkezés elé. Elnök: A képviselő ur kétszeri felszólításom ellenére sem fejezte be beszédét ; kénytelen va-