Nemzetgyűlési napló, 1922. XVIII. kötet • 1923. december 18. - 1924. január 05.

Ülésnapok - 1922-213

268 A nemzetgyűlés 213. ülése 1923. évi december 20-án, csütörtökön. gyök tehát a képviselő úrtól a szót megvonni. (Nagy zaj a szétsobaloldakm. — Hegy megi-Kiss Pál : Nem lehet megvonni ! — Horváth Zoltán : A házszabályokhoz kérek szót !) Méltóztassék. Horváth Zoltán : T. Nemzetgyűlés ! A házszabályok 212. §-ára vagyok bátor az igen t. nemzetgyűlés figyelmét felhívni. A tényállás az, hogy az előttem szólott t. képviselőtársam beszédét Vi8 órakor kezdte meg, a tanácskozásra szánt idő pedig Vs8-ig tart. A házszabályok 212. §-a értelmében (olvassa) : »A szólásra feliratkozottak közül azon tag, kire az ülés meghatározott ideiének vége előtt egy óranegyeddel kerül a sor, joggal bir . . .« rögtön megmondom mire. A házszabályoknak általam felhívott szakasza alternatívát állit fel erre a jogra nézve. Ennek az alternatívának egyik ága. amely vággyal kezdődik, a házszabályok felhívott szakaszában igy szól (olvassa): »vagy az ülés idejének meghoszszabbitását kérni, hogy beszédét elmondhassa«. (Felkiáltások jobbfelöl: Ezt nem kérte.) Az alternatíva^ másik ága a következő: »vagy az ülésnek befejezését kérni egész beszédjének a következő ülésre halaszthatása végett«. (Felkiáltások jobbfelől : Egyiket sem kérte ! Egyiket sem tette ! — Esztergályos János: Megvonták a szót tőle! — Felkiáltások jobbfelöl: Figyelmeztették kétszer !) Elnök: Csendet kérek! (Hegymegi-Kiss Pál: Azt mondta, hosszú a beszédje, nem tudja előadni. — Horváth Zoltán: Amikor a jegyző felszólítására tisztelt képviselőtársam felállott, azt adta elő, hogy a beszéde hosszú, ennélfogva a tanácskozásra szánt idő nem eiégséges. — Felkiáltások jobbfelöl: Nem kérte a meghosszabbítást. — Felkiáltások a szélsőbaloldalon : Kérte !) Elnök: Csendet kérek! (Éhn Kálmán: Az ülés meghosszabbítását nem kérte! — Zaj.) Csendet kérek, képviselő urak! (Esztergályos János: Egy negyedórával ezelőtt történt! Már elfelejtették! — Platfhy György: Nem kell vitázni, ott vannak a gyorsírói feljegyzések ! — Esztergályos János: Kérte az ülés befejezését azért, hogy beszédét holnap mondhassa el. — Felkiáltások jobbfelöl: Nem kérte! — Éhn Kálmán: Csak az elhalasztását kérte!) Horváth Zoltán: Annyira kérte, t. Nemzetgyűlés, hogy szavazni is méltóztattak. Ebből logikusan az következik, hogy ha az alternativa egyik ágát nem méltóztattak teljesíteni, akkor az alternatíva másik ága lép életbe, (Ugy van! Ugy van! a szélsőbaloldalon. Ellenmondások jobbfelől.) és akkor az ülés automatikusan meghosszabbíttatott és mindaddig beszélhet, amíg beszédét el nem mondta. (Zaj és ellenmondások jobbfelöl. Ugy van! Ugy van! a szélsőbaloldalon. — Esztergályos János: Ez régi parlamentáris gyakorlat! Tessék emlékezni, képvi-elő urak! Tisza Kálmán is igy csinált. Tessék megnézni a naplókat! — B. Podmaniczky Endre: Precedens nem volt! — Zaj.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Horváth Zoltán: Ez volna a jogi alapja annak, hogy előttem szólott t. képviselőtársam beszédét folytathassa. De a méltányosság is azt kívánja, hogy annak, aki itt felállott és beszédét elmondani szándékozott, módot adjanak az igen tisztelt töLb-égben levő képviselőtársaim erre. És ugy hiszem, a parlamenti illemet is sérti az t. többség; (Ugy van! Ugy van! a szélsőbaloldalon. Eltenmondások jobbfelöl. — Hegymegi-Kiss Pál: Ezt még sohasem csinálták.) ha nem ad módot és alkalmat t. képviselőtársunknak, hogy beszédét elmondhassa Én tehát arra kérem az igen t. Házat, méltóztassék megengedni, hogy képviselőtársunk a házszabályok 2l2. §-ában lefektetett jogánál fogva beszédét folytathassa. (Helyeslés balfelöl. Zaj a jobboldalo7i.) Rakovszky István : T. Nemzetgyűlés ! Elnök: Milyen címen méltóztatik szót kérni? (Nagy zaj jobhfelől.) Rakovszky István: A házszabályok 212. §-ához a házszabályok helyes értelmezése ügyében. T. Nemzetgyűlés! Nagyon rossz szolgálatot tesznek az egész ügynek akkor, ha ezt erre a térre engedik vinni. A házszabályok itt egész világosan szólnak. (Halljuk! Halljuk! a szélsőbaloldalon.) A képviselő ur az utolsó^ negyedórában jutott szóhoz. Ha a képviselő ur képes lett volna beszédét egy negyedóra alatt bevégezni, tiszta dolog, hogy nem fordult volna az igen t. Házhoz azzal a kéréssel, hogy beszédét másnap mondhassa el, mert egy negyedóra alatt befejezte volna. (Zaj a jobboldalon.) Miután tudta, hogy az anyag olyan nagy. hogy ő ezt be nem végzi, kérte a Háztól, hogy beszédét másnapra halaszthassa, mert nem akarta a Ház türelmét igénybe venni. A Ház ellene döntött, neki tehát feléled az a joga, hogy a 212, § második alternatívája alapján (Erdélyi Aladár: Kérheti!— Éhn Kálmán: Nem kérte! — Horváth Zoltán: Kérte már!) beszédét folytathassa addig, amig beszédét bevégezheti. (Ellenmondások jobhfelől.) Kérem képviselő urak, nem fogják nekem azt bebizonyítani, hogy ennek a 212. §-nak az az értelme, hogy a szólásszabadság koriátoztassék. (Ugy van! a szélsőbaloldalon.j Ellenkezőleg ez a 212. § a szólásszabadságot akarjabiztosítani oly irányban, (Ugy van! Ugy van! a baloldalon.) hogy a Ház^ döntsön afelett, vájjon a meghatározott időn túl is meg akarja-e hallgatni a képviselőt, avagy a képviselő másnapra halasztja beszédét. Én nekem semmi kifogásom nincsen az ellen, ha megmaradnak e téves intézkedésnél, és az igen t. elnök ur — az elnök époly halandó ember, mint mi valamennyien, az elnök ur is tévedhet, — azt hiszem, ez esetben tévedett és nagyon rossz precedens lenne, ha igy a szónokot el lehetne ütni beszédének elmondásától. (Horváth Zoltán: Belefojtják a szót!) Nem érdemes erre az útra lépni. Épen ezért kérném a mélyen t. elnök urat, miután egész biztonsággal kijelentem az elnök urnák, hogy 27 éves képviselőségem alatt... (Felkiáltások jobbfelöl: Hányat ütött el a szólásjogától f) Legyenek olyan kegyesek megengedni, hogy elmondhassam az én észrevételeimet a házszi bályok kezeléséről. 27 éven át, ha mélyen t. elnök ur az összes precedenseket át fogja nézni, egyetlen egyre sem fog akadni, amely a t. elnök ur elhatározása mellett szólana. Igen kérném, méltóztassék megengedni^ azt, hogy a képviselő ur, mivel az elnök ur intézkedése csak tévedésen alapszik, beszédét befejezhesse. (Helyeslés balfelöl. Zaj a jobboldalon. — Hegymegi-Kiss Pál szólásra jelentkezik ) Elnök: Milyen címen kíván a képviselő ur szólani! (Hegyim gi-Kiss Pál: A házszabályokhoz kérek szót.) A szó a képviselő urat megilleti Hegymegi-Kiss Pál: Igen t. Nemzetgyűlés! Ma délután egyik t. képviselőtársam beszéde alatt a Háznak régi naplóit forgattam az 1886-os évekből, az 1886. évi XXI. és XXII. törvénycikkek alkotásával kapcsolatos vitáról. Azokból a naplókból olvastam azt az izzó vitát, amely az alatt az idő alatt lefolyt s épen hasonló eset állott elő sőt még kirívóbb volt az eset, mert nem is az utolsó negyedóráról volt szó, hanem több időről, amikor egyik ellenzéki szónok rámutatott arra, — pedig a vita már igen előrehaladt - hogy beszédét ilyen rövid idő alatt nem tudja

> elmondani, s kérte az akkori képviselőház hozzájárulását, hogy azt a követ ező napra halaszthassa. Az akkori ministerelnök, Tisza Kálmán állott fel erre és adott rá választ, s a maga részéről a legnagyobb lojalitás-