Nemzetgyűlési napló, 1922. XVIII. kötet • 1923. december 18. - 1924. január 05.

Ülésnapok - 1922-213

268 A nemzetgyűlés 213. ülése 1923. évi december 20-án, csütörtökön. gyök tehát a képviselő úrtól a szót megvonni. (Nagy zaj a szétsobaloldakm. — Hegy megi-Kiss Pál : Nem lehet megvonni ! — Horváth Zoltán : A házszabályokhoz kérek szót !) Méltóztassék. Horváth Zoltán : T. Nemzetgyűlés ! A ház­szabályok 212. §-ára vagyok bátor az igen t. nemzetgyűlés figyelmét felhívni. A tényállás az, hogy az előttem szólott t. képviselőtársam beszé­dét Vi8 órakor kezdte meg, a tanácskozásra szánt idő pedig Vs8-ig tart. A házszabályok 212. §-a értelmében (olvassa) : »A szólásra feliratko­zottak közül azon tag, kire az ülés meghatáro­zott ideiének vége előtt egy óranegyeddel kerül a sor, joggal bir . . .« rögtön megmondom mire. A házszabályoknak általam felhívott szakasza alternatívát állit fel erre a jogra nézve. Ennek az alternatívának egyik ága. amely vággyal kez­dődik, a házszabályok felhívott szakaszában igy szól (olvassa): »vagy az ülés idejének meghosz­szabbitását kérni, hogy beszédét elmondhassa«. (Felkiáltások jobbfelöl: Ezt nem kérte.) Az alterna­tíva^ másik ága a következő: »vagy az ülésnek befejezését kérni egész beszédjének a következő ülésre halaszthatása végett«. (Felkiáltások jobb­felől : Egyiket sem kérte ! Egyiket sem tette ! — Esztergályos János: Megvonták a szót tőle! — Felkiáltások jobbfelöl: Figyelmeztették kétszer !) Elnök: Csendet kérek! (Hegymegi-Kiss Pál: Azt mondta, hosszú a beszédje, nem tudja elő­adni. — Horváth Zoltán: Amikor a jegyző fel­szólítására tisztelt képviselőtársam felállott, azt adta elő, hogy a beszéde hosszú, ennélfogva a tanácskozásra szánt idő nem eiégséges. — Fel­kiáltások jobbfelöl: Nem kérte a meghosszabbí­tást. — Felkiáltások a szélsőbaloldalon : Kérte !) Elnök: Csendet kérek! (Éhn Kálmán: Az ülés meghosszabbítását nem kérte! — Zaj.) Csendet kérek, képviselő urak! (Esztergályos Já­nos: Egy negyedórával ezelőtt történt! Már el­felejtették! — Platfhy György: Nem kell vitázni, ott vannak a gyorsírói feljegyzések ! — Eszter­gályos János: Kérte az ülés befejezését azért, hogy beszédét holnap mondhassa el. — Felkiáltá­sok jobbfelöl: Nem kérte! — Éhn Kálmán: Csak az elhalasztását kérte!) Horváth Zoltán: Annyira kérte, t. Nemzet­gyűlés, hogy szavazni is méltóztattak. Ebből lo­gikusan az következik, hogy ha az alternativa egyik ágát nem méltóztattak teljesíteni, akkor az alternatíva másik ága lép életbe, (Ugy van! Ugy van! a szélsőbaloldalon. Ellenmondások jobb­felől.) és akkor az ülés automatikusan meg­hosszabbíttatott és mindaddig beszélhet, amíg beszédét el nem mondta. (Zaj és ellenmondások jobbfelöl. Ugy van! Ugy van! a szélsőbaloldalon. — Esztergályos János: Ez régi parlamentáris gyakorlat! Tessék emlékezni, képvi-elő urak! Tisza Kálmán is igy csinált. Tessék megnézni a naplókat! — B. Podmaniczky Endre: Precedens nem volt! — Zaj.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Horváth Zoltán: Ez volna a jogi alapja annak, hogy előttem szólott t. képviselőtársam beszédét folytathassa. De a méltányosság is azt kívánja, hogy annak, aki itt felállott és beszédét elmon­dani szándékozott, módot adjanak az igen tisztelt töLb-égben levő képviselőtársaim erre. És ugy hiszem, a parlamenti illemet is sérti az t. több­ség; (Ugy van! Ugy van! a szélsőbaloldalon. Eltenmondások jobbfelöl. — Hegymegi-Kiss Pál: Ezt még sohasem csinálták.) ha nem ad módot és alkalmat t. képviselőtársunknak, hogy beszédét elmondhassa Én tehát arra kérem az igen t. Házat, méltóztassék megengedni, hogy képviselő­társunk a házszabályok 2l2. §-ában lefektetett jogánál fogva beszédét folytathassa. (Helyeslés balfelöl. Zaj a jobboldalo7i.) Rakovszky István : T. Nemzetgyűlés ! Elnök: Milyen címen méltóztatik szót kérni? (Nagy zaj jobhfelől.) Rakovszky István: A házszabályok 212. §-ához a házszabályok helyes értelmezése ügyében. T. Nemzetgyűlés! Nagyon rossz szolgálatot tesznek az egész ügynek akkor, ha ezt erre a térre engedik vinni. A házszabályok itt egész világosan szólnak. (Halljuk! Halljuk! a szélső­baloldalon.) A képviselő ur az utolsó^ negyedórában jutott szóhoz. Ha a képviselő ur képes lett volna beszé­dét egy negyedóra alatt bevégezni, tiszta dolog, hogy nem fordult volna az igen t. Házhoz azzal a kéréssel, hogy beszédét másnap mondhassa el, mert egy negyedóra alatt befejezte volna. (Zaj a jobboldalon.) Miután tudta, hogy az anyag olyan nagy. hogy ő ezt be nem végzi, kérte a Háztól, hogy beszédét másnapra halaszthassa, mert nem akarta a Ház türelmét igénybe venni. A Ház ellene döntött, neki tehát feléled az a joga, hogy a 212, § második alternatívája alapján (Erdélyi Aladár: Kérheti!— Éhn Kálmán: Nem kérte! — Horváth Zoltán: Kérte már!) beszédét folytat­hassa addig, amig beszédét bevégezheti. (Ellen­mondások jobhfelől.) Kérem képviselő urak, nem fogják nekem azt bebizonyítani, hogy ennek a 212. §-nak az az értelme, hogy a szólásszabadság koriátoztassék. (Ugy van! a szélsőbaloldalon.j Ellenkezőleg ez a 212. § a szólásszabadságot akarja­biztosítani oly irányban, (Ugy van! Ugy van! a baloldalon.) hogy a Ház^ döntsön afelett, váj­jon a meghatározott időn túl is meg akarja-e hallgatni a képviselőt, avagy a képviselő más­napra halasztja beszédét. Én nekem semmi kifogásom nincsen az ellen, ha megmaradnak e téves intézkedésnél, és az igen t. elnök ur — az elnök époly halandó ember, mint mi valamennyien, az elnök ur is tévedhet, — azt hiszem, ez esetben tévedett és nagyon rossz precedens lenne, ha igy a szónokot el lehetne ütni beszédének elmondásától. (Horváth Zoltán: Belefojtják a szót!) Nem érdemes erre az útra lépni. Épen ezért kérném a mélyen t. elnök urat, miután egész biztonsággal kijelentem az elnök urnák, hogy 27 éves képviselőségem alatt... (Fel­kiáltások jobbfelöl: Hányat ütött el a szólásjogá­tól f) Legyenek olyan kegyesek megengedni, hogy elmondhassam az én észrevételeimet a házszi bá­lyok kezeléséről. 27 éven át, ha mélyen t. elnök ur az összes precedenseket át fogja nézni, egyet­len egyre sem fog akadni, amely a t. elnök ur elhatározása mellett szólana. Igen kérném, méltóztassék megengedni^ azt, hogy a képviselő ur, mivel az elnök ur intézke­dése csak tévedésen alapszik, beszédét befejez­hesse. (Helyeslés balfelöl. Zaj a jobboldalon. — Hegymegi-Kiss Pál szólásra jelentkezik ) Elnök: Milyen címen kíván a képviselő ur szólani! (Hegyim gi-Kiss Pál: A házszabályokhoz kérek szót.) A szó a képviselő urat megilleti Hegymegi-Kiss Pál: Igen t. Nemzetgyűlés! Ma délután egyik t. képviselőtársam beszéde alatt a Háznak régi naplóit forgattam az 1886-os évek­ből, az 1886. évi XXI. és XXII. törvénycikkek al­kotásával kapcsolatos vitáról. Azokból a naplók­ból olvastam azt az izzó vitát, amely az alatt az idő alatt lefolyt s épen hasonló eset állott elő sőt még kirívóbb volt az eset, mert nem is az utolsó negyedóráról volt szó, hanem több időről, amikor egyik ellenzéki szónok rámutatott arra, — pedig a vita már igen előrehaladt - hogy beszédét ilyen rövid idő alatt nem tudja > elmondani, s kérte az akkori képviselőház hozzájárulását, hogy azt a követ ező napra halaszthassa. Az akkori minis­terelnök, Tisza Kálmán állott fel erre és adott rá választ, s a maga részéről a legnagyobb lojalitás-

Next

/
Oldalképek
Tartalom