Nemzetgyűlési napló, 1922. XVIII. kötet • 1923. december 18. - 1924. január 05.
Ülésnapok - 1922-210
160 A nemzetgyűlés 2Î0. ülése, 1923. évi december hé 17-én, hétfőn. mert tényleg van vérkeveredés és teljesen egységes turáni fajú magyart ma találni nem lehet, de van egy magyarországi faj, amely annyira összeidegződött már a honfoglalókkal, hogy ennek tagjait, különösen azokat a családokat, amelyek évszázadokon keresztül kereszteződtek a magyar fajjal s mint egységes magyar elem éltek vérségi kapcsolatban a tiszta turáni fajhoz tartozókkal, igenis oda lehet állitani, mint igazi magyar fajt. Ennek a fajnak érdekében, ezért a fajért akarunk küzdeni és ezért tartom azt, amit a földbirtokreformtörvény tárgyalásánál is mondottam, hogy hozzám közelebb áll minden tekintetben — mikor a földbirtokreformról van szó — egy sok-sok ezer holdas birtokos, mint az az ötszázholdas idegenvérü birtokos, aki a háborúban szerezte azt a földet. A magyar fajiság és a szupremácia elérése szempontjából az a nagybirtokos hozzám közelebb áll, — amint közelebb áll mindenkinél, — aki idegen. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Ugron Gábor : A sváb, az idegen ? Gömbös Gyula : Méhely Lajos teóriájából méltóztatik látni, hogy a magyar vérsejtek ereje nagyobb lévén a germán vérsejtekénél, azokat teljesen asszimilálja. Kassay Károly : És Disraeli vérsejtjei ? Gömbös Gyula : A zsidó vérsejtek erősebbek lévén, mint a magyar vérsejtek, azok viszont a magyar vérsejteket asszimilálják. (Zaj.) Itassay Károly : Szóval Disraeli vérsejtjei megették az angol vérsejteket ? Wolff Károly : Ezt nem lehet viccel elintézni. (Zaj.) Drozdy Győző : A vérsejtekkel ne vicceljenek, mert sok minden kiderülhet ! Gömbös Gyula : Ez olyan kérdés, amelyről csak azok vitatkozhatnak/ akik a kérdést komolyan akarják boncolgatni. Ez az én felfogásom szerint — nem akarom ráoktrojálni senkire sem a véleményemet — olyan komoly kérdés a magyar jövő szempontjából, amely mindaddig, amig a mi felfogásunk szerint elintézve nincs, vezérfonalként fog végighúzódni a magyar közéleten. Ezért ajánlottam már a múlt nemzetgyűlésen és ezen a nemzetgyűlésen is, hogy ne azzal akarjuk elintézni a kérdést, hogy a zsidók hasonló faj védelmet kezdenek szupremáciájuk biztosítása érdekében, mint a keresztények, hanem a kérdést a magyar fajnak ezt a törekvését ismerjék el azok, akiknek számára momentán kellemetlen hogy békés megegyezés legyen lehetséges. Kassay Károly : Az igazgatósági tagokat adják át és rendben van ! Akkor meg van oldva békésen a kérdés. (Zaj.) Farkas István : A vérsejt meg van oldva ! Gömbös Gyula : Kassay Károly t. képviselőtársam valóban nagyon helyes témát pendített meg ezzel a közbeszólásával, mert a magyarság annyira össze van szőve, nőve a zsidókkal^ különösen anyagi téren, hogy alig lehet vérzés nélkül ezt az operációt végrehajtani, amely nem annyira a zsidóknak fájna, mint inkább nagyon sok magyarnak, mert azt kell mondanom, hogy aki ezt a programot hirdeti, rendezkedjék be szukcesszive arra, hogy az ő igazgatósági tagságairól is mondjon le. . . Kassay Károly : És ne fogadjon el ilyet ! (Zaj.) Gömbös Gyula : ... és" tisztán keresztény vállalkozásokban és a keresztény gazdasági rendben helyezkedjék el, mert különben ellenmondásokba kerül saját lelkiismeretével. Egyrészt hirdetni a kereszténységet, másrészt pedig zsidó pénz segitségével magának exisztenciát teremteni, ezt erkölcstelennek tartom. (Helyeslés.) Kassay Károly : Fajvédő kiskáté legyen ez házi használatra ! Drozdy Győző : A fajvédő lapok éljenek meg zsidó hirdetés és zsidó pausalé nélkül ! Pikler Emil : A Szózat is hirdet zsidókat ! (Zaj.) Gömbös Gyula : A kérdést olyan súlyosnak tartom, hogy azt magánosok megoldani nem tudják, de az általános elhatározás ennek a kérdésnek megoldásához mégis szükséges, és époly szükséges egy rendszeres terv, amelynek megvalósitását akarjuk látni. Ezt akarom látni én, mint politikus és ezt akarja érezni a keresztény tömeg. Mindaddig, amig rendszeres munkát nem látunk, amig kapkodást látunk, amig politikai taktikát látunk, és — amint nagyon jól mondta Meskó barátom — hol keresztény, hol félkeresztény, hol liberális a politika, addig nem beszélhetünk arról, hog}'' ez valóban megoldási metódusa e komoly kérdésnek. Nyiltan meg kell mondania a kormánynak is, —-mint nekünk politikusoknak valamennyiünknek (Ugy van ! Ügy van ! a bal- és a szélsőbaloldalon.) — hogy milyen utón akar haladni, hogy ennek alapján csoportosulhasson a nemzet a különféle politikai irányok m ellett, különben megmondom a szól, amelyet mondanom keli — becsapjuk a magyar közvéleményt és a magyar nép megint csodálkozva fogja látni, hogy a forradalom tanúságaiból — amelyekből én azt tanultam, hogy csak az őszinteség politikája lehet most megfelelő (Ugy van ! Ugy van 1 a bal- és a szélsőbaloldalon.) — nem tanultak semmit, és megint a régi szemfényvesztő politika uralkodik. (Ugy van ! Ugy van !) Propper Sándor : A legtipikusabb népcsalás folyik ! (Zaj és ellenmondások a jobboldalon.) Gömbös Gyula : A másik vezető gondolat az agrárkérdés. (Zaj a bal- és a szélsőbaloldalon.) Kassay Károly : A jobboldalon ülnek a titkos fajvédők ! Mint Viczián ur ! Viczián István : Egész nyiltan fajvédő ! Sohasem tagadtam meg ! (Zaj és felkiállások a szélsöbaloldalon : Akkor rendben van ! Üljön át !) Kassay Károly : Akkor csak tessék a lelki betegek közé beülni ! Ez nem megy máskép. (Zaj a jobb- és a baloldalon.) Gömbös Gyula : Ebben a kérdésben sem látom azt a szükséges koncepciót, amely a nagy problémák megoldásához feltétlenül szükséges. Azt a kérést intézem képviselőtársaimhoz, tegye mindenki kezét a szivére, vájjon agrárius politikát folytattunk-e, vájjon tervszerű agrárpolitikát folytattunk-e a többtermelés és a birtokpolitika terén, olyat, amelyet esztendőkön keresztül és esztendők múlva is hasonló szabályossággal lehet folytatni, amely egy rendszer, amelyet át lehet venni valakitől, amelyet az örökös átvesz és továbbfolytat, amely generációk ügye. Látjuk azt, hogy a magyar gazdasági életben, a gazdasági pozíciók hatnyqlcad részben az agráriusok kezében vannak ? Én azt látom, hogy sem keresztények nem voltunk, — mert merem állitani, hogy az 1919-es kereszténység csak beledobott
