Nemzetgyűlési napló, 1922. XVIII. kötet • 1923. december 18. - 1924. január 05.

Ülésnapok - 1922-210

Á nemzetgyűlés 210. ülése 1923. gondoskodni róla, de ne tessék szemfényvesztést csinálni ebben az országban. Nem tudunk a középosztálynak kenyeret adni és prolikat nevelünk az egyetemeken. Ez nem komoly dolog. (Ugy van ! Ugy van ! halj elől.) Hallom, hogy megint tisztviselői létszámcsökkentések lesznek. Őszinte szeretettel és mély részvéttel viseltetem a tisztviselői kar iránt, de belátom, hogy az állam nem bir róluk gondoskodni. Ha az állam csődbe kerülne, úgyis elveszítenék a kenyerüket, bizonyos százalékukat tehát el kell bocsátani. Itt van a bibi : gondoskodni kellett volna róla, hogy tisztességes megélhetésük legyen. Nem ma, hanem az urak által kurzusnak nevezett időkben, mikor minden zsidóvállalatba szívesen vettek volna be keresztény polgárokat és amikor voltak, akik azt mondták, hogy zsidóval nem ülnek le egy asztalhoz. S mit látunk ma ? Azt látjuk, hogy aki ezt a leghangosabban hirdette, nemcsak hogy leül vele egy asztalhoz, de tárgyal is vele. (Zaj és mozgás a bal- és a szélsőbaloldalon.) Ha már létszámcsökkentésről beszélünk, kérdem, nem lehetne-e a képviselők létszámát is csökkenteni ? Semmi kifogásom sem volna ellene. Rassay Károly : Altalános, titkos választójog mellett lehet ! Meskó Zoltán : Tessék a képviselők létszámát is csökkenteni. Mert mi történt a legutóbbi választásokon ? Én talán az ország egyik legnagyobb kerületét képviselem 16.000 választóval. Ezt nem osztották ketté. Tudok azonban kerületei, ahol azt mondták : Két jelölt van, az egyik a Kíebelsberg-irányzatnak, a másik Gömbös-irányzatnak kedves. Rassay Károly : Bethlennek mind a kettő kedves ! Meskó Zoltán : Akkor azt mondották : a kecske is jóllakjon és a káposzta is megmaradjon és kettéosztották a kerületet. Erdélyi Aladár : Intéző-bizottsági tag voltál ! Meskó Zoltán : Felis szólaltam ellene és aki ott volt, az ezt nagyon jól tudja. Rassay Károly : Melyik intéző-bizottságban ? Meskó Zoltán : A pártban. Rassay Károly : Egy kis családi intimitás Î ült osztották ketté a kerületeket ! Meskó Zoltán : Hogy mennyire ellene voltam, mutatja, az hogy az én kerületemet, annak ellenére, hogy 16.000 választóm van, nem osztották ketté, ellenben 8000 választót számláló kerületeket kettéosztottak. Rassay Károly : Jelöltek osztozkodtak a kerületeken ! Nagyon jó ! Meskó Zoltán : A jászapáti kerületről beszélek. De nem akarok ezzel a kérdéssel tovább foglalkozni. Igenis, én bizalommal lennék a kormány demokratikus gondolkozása iránt, ha a kormány az általános, titkos választójog alapján állana. Mi, annak idején a bizottságban a titkosság mellett döntöttünk. Bevallom őszintén, nem voltunk elég gerincesek, hogy ezt keresztül is vittük volna. Azt mondhatná valaki, hogy csak ma beszélek igy, de ezelőtt máskép beszéltem. Én bevallom hibámat és kijelentem, hogy ezentúl gerincesebben fogunk ezért küzdeni. (Helyeslés baljelöl) Konszolidációt csinálunk az országban. Azt gondolná az ember, hogy a politikai ellentéteket NAPLÓ XVIII. évi december hó 17-én, hétfőn. 155 akarják kiküszöbölni, az embereket akarják egymáshoz közelebb hozni, vagy talán a zalaegerszegi internálótábort akarják megszüntetni, amelyről egészen határozottan tudjuk, hogy a kormány többségének az a véleménye, hogy meg kell szüntetni. Az egyik reggeli lapban olvastam az amnesztiáról. Azt gondoltam, hogy politikai amnesztiáról van szó. Dehogy ! Az árdrágítók amnesztiájáról! Kötél helyett amnesztiát adnak. S a legérdekesebb az, hogy a reggeli lap tudósítása szerint — és ezt hangsúlyozom, mert tárgyilagos vagyok — nem azok kapnak amnesztiát, akiket pénzbüntetésre Ítéltek — azok csak fizessenek, — hanem azok, akik börtönt vagy fogházat kaptak. Aki tehát súlyosabb büntetést kapott, az amnesztiát kap, akit ellenben pénzbüntetésre ítéltek, az nem. Tárgyilagos akarok lenni, nem is akarom elhinni ezt a hirt, nem tartom másnak, mint ellenőrizhetetlen újsághírnek, de már most fel akarom emelni ellene tiltakozó szavamat, mert ha ez valóra válnék — akkor ne csodálkozzanak az urak — ha kilengések lesznek ebben az országban, mert ha árdrágítóknak amnesztiát adunk, csak olajat öntünk a tűzre. A treuga dei-vel kapcsolatban engem mint békeangyalt állítottak annak idején a közvélemény elé. Vallom ma is, amit akkor mondtam : nem azt akartam én, hogy itt az indemnitás, vitánál lárma legyen-e vagy csend legyen-e: mert a nagy betegnek, a haldoklónak — mert az ország maga nagy beteg — mindegy, hogy a csendben vagy lármában pusztul-e el, hal-e meg, mondom, nem azt akartam én, hogy itt az ellenzék jó gyerek legyen és a száját ne is nyissa ki, hanem azt mondtam a ministerelnök urnák, hogy ez az ország nagy betegségben szenved, nagy a betegség, nagy a baj, Bethlen kormányelnök a háziorvos és a lelkiismeretes háziorvos, ha nagy a baj, nemcsak az ország, de a sajáü lelkiismerete megnyugtatása érdekében is konzíliumra hivja meg orvosbarátait, a többi orvosokat. Azt akartam és azt mondtam a ministerelnök urnák, hogyha Paris megért egy misét, akkor megérdemli ez a szegény Magyarország, ez a nagy beteg is, hogy hívjon össze egy konzíliumot, hivja össze a különböző pártok képviselőit, az ellenzék embereit, tárgyaljuk meg, hogy lehet ezt az országot talpraállitani, mi kell ennek az országnak, mert abban egyetértünk valamennyien, hogy a mostani Wirtschaft melleit el fog pusztulni. Azt tehát mondtam, állapítsuk meg a bajt, hogy orvosohii tudjuk. Az egyik hideggel, a másik meleggel akarta gyógyítani. Hát igy a beteg sohasem gyógyul meg. És emellett azok, akik az orvosságot megállapították, a saját kávéskanalukkal akarják beadni az orvosságot. Igy ez nem megy. Tessék összeülni. A ministerelnök ur lelkiismeretére apellálok. Erdélyi Aladár : Megint odajutunk ! Meskó Zoltán : De ugy nem lehet ám összeülni, hogy kommandiroznak. Tessék az ellenzék kéréseit is részben meghallgatni, nem pedig ugy csinálni a dolgot, hogy : ez a kérésem, tessék azt teljesíteni. Azt hiszem, nagy hibát követ el a többség, ha erre a felhívó szavamra nem reagál. Ráez János : Furcsa, kis kormány lenne az, amely ellenzéki utasításra cselekednék ! Meskó Zoltán : Én láttam már egy kormányt elpusztulni láttam már egy munkapártot tönkre23