Nemzetgyűlési napló, 1922. XVIII. kötet • 1923. december 18. - 1924. január 05.

Ülésnapok - 1922-210

150 A nemzetgyűlés 210. ülése 1923, békeszerződés végrehajtása rendjén az idegen állampolgárok által támasztandó kártérítési igé­nyek kielégítése céljából indokolt esetekben adó­mentességet biztosithasson. Ugyanis a kivételes háborús hatalom következtében idegen állam­polgároktól igénybevett szolgáltatások megtérí­tésére a trianoni szerződés következtében köte­lezve vagyunk és az illetők kártérítési igényeiket a nemzetközi vegyes döntőbíróság előtt érvénye­síthetik. Eltekintve azoktól a tetemes költségektől, amelyekkel az ilyen ügyeknek a vegyes döntő­bíróság előtti tárgyalása jár, amely előrelátha­tólag nem lesz kívánatos, az állam pénzügyi érdekei szempontjából sokkal előny ösebbnek lát­szik, ha a súlyos készpénzfizetési kötelezettség helyett az illető fél hosszabb vagy rövidebb időre terjedő adókedvezményben részesül. A 2. §-szal tehát módot kivan nyerni a kor­mány arra, hogy az ilyen igényeket a nemzetközi vegyes döntőbíróság mellőzésével megegyezés utján is rendezhesse. Ez az eljárás látszik leg­alkalmasabbnak az államra nézve már azért is, mert a kártérítési kötelezettségéből származó teher így több évre való szétosztást jelent és a legfontosabb körülmény az, hogy készpénzbeli megterheléssel nem jár. Hogy pedig a pénzügyi kormány ezen fel­hatalmazás alapján mily ügyekben milyen meg­állapodást létesít és végül milyen értékű adó­kedvezményben részesiti az igénylőket, e tekin­tetben a törvényhozás teljes ellenőrzése biztosít­tatik azáltal, hogy a szakasz második bekezdése értelmében erről, az évi költségvetések rendjén jelentést tartozik tenni a törvényhozásnak. A törvényjavaslat 3. §-a a Pénzintézeti Köz­pont tőkefelemeléséhez való állami hozzájárulás­ról szól. Ugyanis a Pénzintézeti Központ, melyet az 1916. évi XIV. te. szövetkezetként alakított, általában a Magyarország területén működő pénzintézetek és ezek révén a közgazdaság érde­keinek, továbbá az állam pénz- és hitelügyi érde­keinek ápolását és előmozdítását célozza. A Pénzintézeti Központ saját tőkéi a tagok által átvett A. sorozatú és az államkincstár által átvett B. sorozatú üzletrészek befizetett össze­géből alakultak. Ezidőszerint a magyar állam üzletrészeinek összege 700 millió korona értékű, a tagintézetek üzletrészeinek összege pedig körülbelül 107 és félmillió korona értékű. Ez az összesen 807 és félmillió koronát ki­tevő saját tőke a mai viszonyok mellett távolról sem elegendő ahhoz, hogy a Pénzintézeti Központ kitűzött céljainak megfelelhessen. A korona állandó romlása következtében a hiteligények rohamos növekedése oly rendkívül nagymérvű feszültséget idézett elő, hogy az egyes pénzintézetek a saját kötelékükbe tartozó — affiliait vagy patronizált — vállalataik hitelszük­ségletét sem képesek kellőképen kielégíteni. Ez az oka annak, hogy az úgynevezett köz­hasznú közintézmények birtokában levő válla­latok napról-napra kénytelenek mindnagyobb mértékben a Pénzintézeti Központ segítségét igénybe venni, ahol ennélfogva rohamosan foko­zódó tőkeszükséglet állott elő. Ehhez járul még az a körülmény is, hogy a Pénzintézeti Központ kötelékébe tartozó pénz­év« december hó 17-én, hétfőn. intézetek saját tőkéiket is kénytelenek több­izben tőkeemeléssel szaporítani, aminek követ­keztében jelenleg a Pénzintézeti Központ és tagintézeteinek tőkeviszonyaiban olyan eltoló­dások állottak be, hogy 23 olyan tagintézete van, melynek saját tőkéi a 2 milliárd koronát, 11 olyan, melynek saját tőkéi a 10 milliárdot, hat tag­intézeténéi pedig a 20 milliárd, sőt egyik-másik az 50 milliárdot is megközelítik. Ilyen viszonyok mellett tehát elkerülhetetlen szükség, hogy a Pénzintézeti Központ is megfelelő tőkeemelést hajtson végre. Ezen tőkeszaporitás természetesen nem fog kizárólag arra szorítkozni, amit az államkincstár további »B«-sorozatu üzletrészek átvételével kivan juttatni, hanem megfelelő mértékben emeltetni fog a tagintézetek hozzájárulása is . . . Erdélyi Aladár : Ez a fontos ! Legalábbis olyan mértékben, mint az állam 1 Feltétlenül ! Olyan mennyiségben át is fognak venni. Temesváry Imre előadó : ... ugy azonban, hogy a Pénzintézeti Központ eredeti rendeltetés­szerű belső viszonyai továbbra is fentartassanak, vagyis természetszerűleg az állami preponde­rancia ezután is meg fog maradni. T. Nemzetgyűlés ! Ezekben voltam bátor a törvényjavaslatot előadni ; egyszersmind kérem a mélyen t. Nemzetgyűlést, méltóztassanak figye­lembe venni azokat a rendkívül fontos körülmé­nyeket és azokat a sorsdöntő pillanatokat, ame­lyekben most nemzetünk van és méltóztassék mérlegelni azokat a súlyos kihatások >t, melyeket a jelenleg folyamatban levő külföldi tárgyalások­nál előidézhetne egy netalán bekövetkezhető exlex állapot. Ennélfogva mély tisztelettel kérem a t. Ház migden oldalát, hogy ezt a törvényjavas­latot ugy általánosságban, mint részleteiben minél előbb elfogadni méltóztatnék. (Helyeslés jobbfelől. Zaj.) Farkas István : Ha meglesz a rendes választó­jog és nem csalnak, mint most ! Elnök : Szólásra következik ? Forgács Miklós jegyző : Meskó Zoltán ! Meskó Zoltán : Mélyen t. Nemzetgyűlés ! Mindenekelőtt kijelentem, hogy a tárgyalás alatt levő törvényjavaslatot nem fogadom el ; mert ebből lelkiismereti kérdést csinálok. Olyan javas­latot, amelyet nem előz meg költségvetés és zár­számadás, semmi körülmények között nem sza­vazok meg. Tudnunk kell, hogy az államnak a bevételeit, a becsületes dolgozó adófizetők fillé­reit mire fordítják. De nem fogadom el ezt a javaslatot már csak azért se, mert a kormány iránt bizalommal egy­általán nem viseltetem. Meggyőződésem szerint az államháztartás zavartalan menetét elsősorban a kormánynak kell biztosítani ; a kormány pedig erről nem gondoskodott, hanem az utolsó percben fordult hozzánk azzal a kéréssel, tegyük lehetővé, hogy az ország exlexbe ne kerüljön. Mélyen t Nemzetgyűlés ! Ha mi a földbirtok­novella törvényjavaslatát idejekorán letárgyal­tuk volna, akkor mód lett volna a felhatalmazási törvényjavaslat idejekorán való beterjesztésére, illetőleg ennek letárgyalására is. Azt mondták : a ministerelnök ur külföldön tartózkodik, a no­vellát nem lehet az ő távollétében tárgyalni. És mit láttunk? A ministerelnök ur ismét külföldre

Next

/
Oldalképek
Tartalom