Nemzetgyűlési napló, 1922. XVIII. kötet • 1923. december 18. - 1924. január 05.
Ülésnapok - 1922-207
6 A nemzetgyűlés 207. ülése 1923. évi december 13-án, csütörtökön. felől: Boldogok, ha fiaikat beírathatják hozzájuk!) De én ezzel a kérdéssel végzek és csak egyet mondok a liberálisoknak, a szociáldemokratáknak és a szabadkőműveseknek, a katholikus egyház szempontjából: A magyar történelem ezer esztendejéből vegyék ki a katholicizmus ezer esztendejét, vegyék ki annak férfi ait« vegyék ki annak munkáját és akkor nézzük meg, hogy mi marad meg az ezeréves történelemből? Erre adjanak választ! Lendvai István: A szovjet! (Zaj a szélsőbaloldalon.) Rothenstein Mór: A fajvédők is! Hegedüs György: E tekintetben nekünk kérelmünk csak egy. még pedig az, hogy azokért a nagy szolgálatokért és nagy áldozatokért, amelyeket a magyar tudományosság terén az alapok és a tanító szerzetesrendek évszázadokon keresztül betöltöttek, ugy az alapoknak, mint a tanitó szerzetesrendeknek vagyona vétessék ki a földreform alól. (Helyeslés jobbfelël és a balközéven.) Ha azonban egyes helyeken más vagyon nincs, nehogy azt mondhassa bárki is ebben az országban, hogy az egyházi vagyon miatt kénytelen földtelenül maradni, nyúljanak hozzá ebben az esetben ezekhez a vagyonokhoz is, azonban hasonló terjedelemben és minőségben ezek a birtokok máshol pótoltassanak (Helyeslés.) különösen azért, mert nem lehet elfelejteni, hogy az első és igazi demokráciát, az első és igazi liberalizmust ezen a földön az egyház hirdette és nem a Bebelek és Marxok voltak azok, akik a proletároknak és szegényeknek kezeiről a rabbilincseket letördelni kezdték, hanem a katholikus egyház. A katakombáknak és a koloszszeumnak ezer és ezer vértanuja az Istentért és a szegényekért vérzett el. (Igaz ! Ugy van !) Itt ismét előterjesztek egy másik kérelmet, amely nem akar — kijelentem és hangsúlyozom — sértés lenni senkivel szemben sem. Csupán megnyugtatásul méltóztassék odahatni, minister úr, hogy akkor, amikor katholikus alapoknak és egyházi yagyounak elbírálásáról van szó, ne küldessék ki kikeresztelkedett zsidó biró, hanem méltóztassék csak katholikus birót küldeni oda, mert az úgyis át van hatva a földosztás és földbirtokreform szükségességétől, így aztán nem történhetnek majd meg olyan esetek, amilyen megtörtént pl. Zalaapátiban, hogy bár van más birtok is, azt nem bántották, — t. i. nem katholikus volt a biró — hanem a bencések gazdálkodását meglehetősen lehetetlenné tették ott. (Zaj a szélsőbaloldalon.) Lehetne arról is beszélni, hogy ez a novella tulajdouképen miért hozatott. Mindenesetre egyik igen fontos rugója ennek az, hogy két felfogás él és dolgozik ebben az országbau a föld helyesebb megosztását illetőleg. Az egyik az Országos Földbirtokrendező Biróság felfogása, a másik a földmivelésügyi minister uré. Helytelenül, igen sok esetben rosszul azt állapították meg, hogy az Országos Földbirtokren dező Biróság nem akar földbirtokreformot, a minister ur pedig akarja azt, még pedig nagyobb mértékben. Már a törvényben is erős jogokat adtak a földmivelésügyi minister urnák, de a novella még jobban kiterjesztette a mindenkori földmivelésügyi minister Hatáskörét, így pl. az Országos Földbirtokrendező Biróság tagjai közé ezután nem egy, hanem négy tagot jelöl. Az 5. $ szerint az egyes tanácsok által elfogadott ügyeknek elnöki tanács elé vitelét indítványozhatja. Az elővásárlási jogot korlátlanul gyakorolhatja. Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister: Elővásárlást csak a biróság hozzájárulásával lehet gyakorolni! Hegedüs György:... sőt megjelölheti a célt is, amelyre ezt az elővásárlásnál megszerzett ingatlant forditani kell. A 12. § szerint köteles a minister ur javaslatát az Országos Földbírtokrendező Biróság a döntésnél figyelembe venni. Ugyancsák a 12. | szerint köteles az Országos Földbirtokrendező Biróság indítványára előzetes eljárás nélkül is a megváltás megadásának kérdésében határozni. Ezen szakasz szerint a tárgyaló bizottságba szakértőt nevez ki, tehát kimondja azt, hog*y én nem hiszek a gazdasági felügyelőnek. A 19. § szerint ellenőrzi az uj tulajdonos erkölcsi és gazdasági magatartását. A 21. § szerint indítványozhatja, hogy a bérletből 15% vétessék el. A 62. $ szerint bizonyos tekintetben bírói jogokat gyakorol. Én szerintem legfontosabb jog az, amelyet a novellának 5. §-a ad a földmivelésügyi minister urnák, amikor azt mondja, hogy a biróság egyes tanácsai által eldöntött ügyeknek az elnöki tanács elé vitelét a határozathozataltól számított 8 napon belül a földmivelésügyi minister ur is indítványozhatja. A szöveg ugy van megfogalmazva, hogy abban az esetben, ha ezt indítványozza, az ügyet az elnöki tanács elé kell vinni. Lehet arról beszélni, hogy a minister ur hogyan szerez erről a határozatról tudomást hogy ezt a gyakorlatban könnyü-e vagy nehéz keresztül vinni, azonban kénytelen vagyok konstatálni, hogy ezen — hogy ugy mondjam fellebbezési jog nincs megadva a feleknek . . . Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister: A polgári törvénykezésnél is van a királyi ügyésznek fellebbezési joga ! Ez is csak egy fellebbezés ! Hegedüs György:... nincs megadva a tulajdonosnak, tehát maga az igénylő és földbirtokos akkor, amikor a tanács határozatát, vagy Ítéletét meghozza — mert nem mondja meg a törvény precízen, hogy mivel fejezi be az eljárást — nem fellebbezhet, az ügy nyolc napon belül kisiklik az igénylő és a tulajdonos kezéből és annak az ügynek, hogy ugy mondiarn, feltétlen ura lesz a mindenkori földmivelésügyi minister. Nem akarom ezt a kérdést részletesen boncolgatni, nem akarok abba erősen belemeriteni. csak azt kérdem, mi lehet ennek Magyarországon a politikai kihatása. Mert annyi bizonyos, hogy mihelyt ebből a novellából törvény lesz. minden igénylő és minden földbirtokos bizonyos vonatkozásban kötve lesz a mindenkori földmivelésügyi ministerhez. Ha az igénvlő nem lesz megelégedve, feljön esetleg deputációval, községi zászlók alatt... Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister: Ezt most is megteszik! Hegedüs György:... és követeli, hogy az elnöki tanács elé vigyék az ügyet, ha pedig a földbirtokos nem lesz megelégedve, ő fog elmenni a földmivelésügyi ministerhez, hogy vigye az ügyet az elnöki tanács elé, a megváltás redukálása végett. De nem is ebben látom a veszélyt, mert fel kell tételeznem a jelenlegi földmivelésügyi minister úrról, hogy ezt a jogát semmiféle politikára kihasználni nem fogja, hanem csupán a szent közügyet fogja mindenekelőtt szem előtt tartani; de jöhet egy más irányú minister, jöhet mondjuk egy szociáldemokrata, vagy legmerevebb konzervatív minister, aki nem él fellebbezési jogával akkor, amikor az igénylőnek igazán szüksége volna rá, aki megtagad minden igénylési jogorvoslatot, és azt csak a
