Nemzetgyűlési napló, 1922. XVIII. kötet • 1923. december 18. - 1924. január 05.
Ülésnapok - 1922-207
A nemzetgyűlés 207. ülése 1923. évi december 13-án, csütörtökön. "• földbirtokos érdekében fogja kihasználni. De mi lehet az oka és értelme annak, hogy maguk a felek, akik az ügyben érdekelve vannak, nem élhetnek megfelelő fokig jogorvoslattal, hanem ez a jogorvoslat, mondjuk, közérdekből, egy harmadik személynek adatik meg? Azt mondottam beszédem elején, hogy a novellának ilyen rendelkezése miatt valóságos földrengés fog ebben az országban bekövetkezni. Én ezt a földrengést ebben az intézkedésben látom. Nem mondom, hogy ne legyen fellebbviteli jog-, — sőt az a rendes, modern eljárás, ahol minden kérdés alaposan megyitatható, elbirálható, — de ezt a fellebbviteli jogot adják meg* a feleknek; végre is a föld a felek tulajdona lett, nem pedig a mindenkori földmivelésügyi ministère. Egy másik fontos kérdés, melyre nézve a novella intézkedik, arra vonatkozik, hogy a földmivelésügyi ministernek az elővásárlási jog gyakorlásánál joga van megjelölni azt a célt is, amelyre az ingatlanokat fordítani kell. Eddig a törvény 84. §-a határozta meg, hogy az elővásárlás utján szerzett ingatlanok milyen célra fordíthatók. Nem tudom, nem merem feltételezni, hogy a háttérben valami olyan felfogás lenne, hogy ez a 84. § hatályát veszítené. Nem merem ezt feltételezni, mert hiszen akkor ugyebár a mindenkori minister — tegyük fel, hogy az nagybirtokos — arra a célra fordítja az, ingatlanokat, amelyre akarja. Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister: A bíróság' dönti el! A bíróság- határoz és nem a minister! Hegedüs György: Hogy mennyi befolyása van a ministernek, azt látjuk! Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister: Semmi! Hegedüs György; Sajnálom, hogy már mások nem mutattak rá. erre. méltóztassék tehát megengedni, hogy arra kérjem a minister urat, hogy a részletes vita során igyekezzék maga olyan módosításokat tenni, amelyekkel ezek a részek precizirozva lesznek, hogy a törvényben pontosan meg legyen állapítva, hogy meddig terjed a minister joga a földbirtokrendező eljárásban. A novella uffvanis annyira szétfolvik és a minister és a OFB között ebből kifolyólag olyan vita indulhat meg, melynek csak az igénylő vallhatná a kárát. A novellának még esrv részére akarok rámutatni. Az első szakasz kimondja, hogy egyéni jogon senki sem követelhet földbirtokot. Ez csak egy mondat, mely azonban a továbbiakban nem áll meg, hiszen a község által történt összeírás ellen már jogorvoslati joga van annak is, akit kihagytak és a biró által megállapított névjegyzék ellen is jogorvoslati joga van annak, akit kihagytak. Ha most a biró valakinek elismerte az igényjo-erosultságát. ezzel az illető féllé lett. ezzel a biróság az illetőnek már Jogot adott a kezébe, melynek alapján követelhet s ettől a jogától csak abban az esetben lehet elütni ha nincs föld. A törvénynek az a rendelkezése tehát, mely szerint egyéni jogon senki sem követelhet földbirtokot, meg van az első paragrafusban, a későbbi paragrafusok azonban ezt az elvet határozottan fellökik. Szerintem indokolatlan és kellőleg nem mérlegelt jogot ad a novella 18. §-a az OFB. kezébe. Ez a szakasz kimondja, hogy az OFB. kimondhatja, hogy az eljárást befejezte, vagy pedig befejezetté nyilvánította. Az eljárást igenis be kell fejezni, ki is kell mondani, hogy az eljárás befejezettnek van nyilvánítva, a magam részéről azonban sürgetem a garanciát, sürgetem a rendelkezést abban az irányban, hogy mikor kell kimondani azt, hogy az eljárás be van fejezve, hogy mindenki tudja, hogy mi történik azután? Ugyancsak ebben a szakaszban van rendezve az is, hogy újból fel lehet venni az eljárást méltányossági okok alapján. (Az elnöki széket Huszár Károly foglalja el.) Ez olyan tág fogalom, mely rengeteg viszszaélésre ad alkalmat. Elismerem, kell újrafelvételi jogorvoslat ebben az esetben is, de kössük ezt időhöz és feltételekhez, mert hiszen, a törvény hatálya 5 évig terjedvén, megtörténhetik, hogy az ötödik év 11-ik hónapjában rendelik el újból ugyanarra az ingatlanra az eljárást, tehát a törvény az öt évet ekkor túllépte egy évvel. De tiz évig el lehet venni a juttatottól a földet, ha tehát 9 év és 11 hónap után veszik el, akkor újból eljárást kell indítani, hogy azt az egy vagy két hold földet másnak adják oda s igy se vége se hossza nem lesz az eljárásnak. A tulajdonos pedig attól a naptól kezdve, amikor a novella törvényerőre emelkedik, sohasem tudja, hogy mikor indul meg ellene egy ujabb eljárás. % Nem hiszem, hogy lesz tulajdonos Magyarországon, aki a novella életbeléptetésének napjától kezdve ezek miatt a rendelkezések miatt nyugodt, lélekkel merne kezdeni befektetést, vagy építkezést. Itt van például a jogorvoslatok kérdése, amelyeket szintén a lehető legtágabban hagy nyitva a novella. Nem is beszélek a törvényről — mert a törvényben egyetlen egy paragrafus sem szól a jogorvoslatokról, s csak _ a rendelet intézkedik róluk — de nem mondja meg pl. a novella sem azt, hogy a község által történt összeírást meddig kell közszemlére tenni. A rendelet 51. §-a szerint eddig 3 napig kellett közszemlére tenni, ugy hogy a három nap JJÖzül az egyiknek ünnepnek kell lennie. Nem mondja meg a novella továbá azt sem, hogy a biró által kiigazitott névjegyzéket szintén meddig kell közszemlére tenni, hanem azt mondja, hogy 15 napon belül lehet ellene jogorvoslattal élni. Eszerint tehát jogorvoslattal élhetek a biró által kitett névjegyzék ellen. A novellában intézkedés kellene arra né'ive i*, hogy az észrevételeket azonnal az Országos Földbirtokrendező Biróság elé kell-e terjeszteni, hogy az állapítsa meg végleg a névjegyzéket, vagy pedig a javaslattal együtt terjesztessék-e az Országos Földbirtokrendező Bíróság elé. Östör József: Együtt! Hegedüs György: Sehol nincs megmondva, hogy külön vágj- együtt kell-e felterjesztéssel élni, mert ha külön kell a felterjesztést intézni, akkor egy félévvel bizonyára eltolódik az eljárás, ha pedig együtt terjesztetnek fel az észrevételek, akkor viszont esetleg az OFB. nem tartja helyesnek az összeirást, azt visszaküldi és ismét egy évvel húzódik el az eljárás. Östör József: A gyakorlat majd megmutatja! Hegedüs György: Bocsánatot kérek, a gyakorlatra ne alapítsunk semmit, hanem inkább legyen törvény és annak alapján fejlődjék ki a gyakorlat. Azt hiszem, ebben a tekintetben egyetért velem t, képviselőtársam. A novella különbséget tesz, és pedig az igénylő hátrányára a jogorvoslat beadására szánt idő tekintetében is. így pl. az igénylés kérdésében hozott javaslat ellen az észretvételek beadási ideje 15 nap a kihirdetés napjától számítva, mig a 13. §.
