Nemzetgyűlési napló, 1922. XVIII. kötet • 1923. december 18. - 1924. január 05.

Ülésnapok - 1922-209

nemzetgyűlés 209. ülése 1923. éi ülésen épen tizenötször iegyeztem fel, hogy a képviselő ur állandóan zavarja a szónokot. Propper Sándor: Henry George elméletének alapján alakult meg a Bodenreformer-ek világszövetsége, amely azt tűzte ki céljául, hogy a george-izmust a földkérdésre vonatkozólag a nagyobb társadalmi bajok elkerülése végett végrehajtsa. A Bodenreformer-ek világszövetségének tagja volt többek között II. Vilmos császár is. Rupert Rezső : A világirodalom egyik legszebb könyve! Propper Sándor : Méltóztatnak talán ismerni David Ricardo nevét — a keresztneve ne vezesse félre a t. Nemzetgyűlést — David, de nem zsidó. Ö azt mondja (olvassa): »A földjáradék a földben lévő természeti erőkből származik.« Vagyis nem egyének tulajdonjoga, nem egyének szorgalma, nem egyének szerzeménye, következésképen a köznek is van hozzá valamilyen köze és valamilyen joga. Huszár Elemér : Az csak egyéni szorgalom, ha valaki valamit termel S Dénes István: Nem azoké a föld, akik termelnek ! (Zaj.) Elnök (csenget) : Csendet kérek képviselő urak ! Propper Sándor : Nem mondok ujjat azzal — nem akarom itt Ricardót ismertetni, — hogy minden ingó vagyon tetszés szerint szaporítható, forgatható, ellenben a főid kötött valami, amelyet nem lehet megváltoztatni, azonkivül a föld az élésre, a népek eltartására szolgáló valami, tehát nem lehet olyan korlátlan tulajdonjoga, mint más egyéb ingó vagyonnak. Thünen német közgazdász hasonló állásponton volt és ugyanezt fejtegette a fölt, bírt okkal kapcsolatban. Méltóztatnak emlékezni, hogy 1912-ben Lloyd George Glasgowban hatalmas beszédet mondott és felhívást intézett az egész világhoz a tekintetben, hogy vegyék észre a szociális nyomorúságot és ne engedjék a végsőkig kifejlődni, mert robbanás fog bekövetkezni, amely sokkal nagyobb bajokat fog okozni, mint ha törvényes belátásos eszközökkel ezt a robbanást megelőzik. Amint méltóztatnak látni, igen tekintélyes és illusztris közgazdászok és államférfiak voltak azok, akik már a szocialisták előtt is foglalkoztak ezzel a kérdéssel és arra az álláspontra helyezkedtek, amely álláspontért a túloldal miránk anatémát kiáli. Rupert Rezső: Terra incognita ! Propper Sándor: Már most felelnem kell Gaal Gaston t. képviselőtársamnak arra a megjegyzésére, amelyben párhuzamot von az angol és a magyar szosialisták között. Igen sajnálom, hogy Gaal Gaston képviselő ur nincsen a teremben. Valószinü az, hogy az angol uralkodó osztály a magyar szocialistákat szereti. Az uralkodó osztályok általában a más ország szocialistáit szeretik. Ez nagyon régi módszer és elmélet. Amikor minálunk a szocializmus keletkezőben volt, mindig a németekre hivatkoztak, azt mondták; hiszen jó. ha van szocializmus, de legalább olyan volna, mint a német. Azóta ez az elmélet felborult, mert látták azt, hogy a német szocialisták sem nem jobbak, sem nem rosszabbak, mint a magyarok, és megfordítva. A szocialisták mindenütt egyformán jók, vagy önök szerint egyformán rosszak. (Zaj!) Jellemző azonban, hogy mindig, ha egy meglévő, egy létező, egy eleven probléma, amelyet nem lehet elnyomorítani, előáll, akkor, ha más utat nem találnak, előállnak azzal, hogy de igen, a szomszéd országban más a helyzet. Beleestünk egy anglomániába; én is szeretem az angolokat. Gaal Gaston képviselő urnák, amikor szerelmes az angol szocialistákba, azt monvi december hó 15-én, szombaton. US dorn, hogy ha ő szereti az angol szocialistákat., . Pikler Emil: Nagyon hamarosan ki fog ábrándulni belőlük ! Forgács Miklós: Nem mondta, hogy szereti ! Kováts-Nagy Sándor: Egyiket sem szereti ! Propper Sándor: ... akkor szeresse az angol demokráciát, szeresse az angol közszabadságokat, szeresse az angol alkotmányosságot, szeresse az angol szociálpolitikát, szeresbe az angol kultúrát, szeresse és segítsen mindazt itt meghonositani, olyan helyzetet előállitani, amilyen Angliában van, s akkor megjósolhatom neki, hogy lesz módja szeretni a magyar szocialistákat is, a magyar munkásokat is, mert a magyar munkásság ok nélkül nem lázadozik. A magyar munkásság kenyeret akar, jogot akar, amely más országok munkásainak már birtokában van. Miután pedig ezt nehezebben, vagy sehogysem kapja meg, természetes, hogy a fellépése erélyesebb, erősebb,. . . Kováts-Nagy Sándor: Erőszakosabb! Propper Sándor: . .. esetleg erőszakosabb is, miután minden akció reakciót szül. Az az erőszak, amely a munkásokkal szemben megnyilvánul, ha összegyülemlett és kirobbanásra alkalmas, nincs az az erő, amely azt feltartsa. Ez az egyszerű magyarázata a kérdésnek. Azért mondtam azt, hogy tájékozatlanság uralkodik az ő felfogásában, mert Anglia ma a szocialista internacionálé vezető országa, mint méltóztatnak tudni, az internacionálé székhelye Londonban van. Macdonald, az angol munkáspárt vezére, aki ebben a pillanatban a legkomolyabb jelöltje az angol ministereJnöki széknek, nem is a legmérsékeltebb tagja az angol munkáspártnak, amit szintén méltóztatnak tudni. Ezekkel a kérdésekkel nem jó igy tájékozatlanul játszani, mert fordítva sülhet el a dolog. Amint látjuk, Angliában erős munkáspárt mellett nem félnek a munkásságtól, nem félnek a szocializmustól, nem félnek attól sem, hogy esetleg _ a munkáspárt kormányra kerül, mert nagyon jól tudják, hogy ettől az angol világbirodalom nem fog felfordulni, mint ahogy nem fordult fel a közszabadságaitól. Azt mondotta Gaal Gaston képviselő ur, hogy Anglia az más, ott nem lehet mindent hirdetni ugy, mint itt. Fordítva van, itt nem lehet mindent hirdetni. Itt az a helyzet, hogy nem lehet az embereket megnyugtatni, nem lehet a panaszokat elmondani, nem lehet megnyugvást előidézni azzal, hogy elsirják, mijük fáj, mert ez nálunk izgatás. Ott azonban mindent el lehet mondani. Aki Angsában volt, az tudhatja, hogy vasárnap akármilyen parkban egyezerre nyolc-tiz gyűlést is tartanak. Nem kell közhatóság, nem kell bejelentés, nem kell indokolás és engedély, nem kell semmi sem hozzá, hanem a hóna alá vesz az illető egy széket, kimegy a parkba, feláll rá, elkiáltja magát, hogy: »Beszélni akarok!« és ha van aki hallgatja, akkor beszél. Beszélhet amit akar, ameddig akar, és ameddig hallgatják. Görgey István: Mig a rendőr be nem viszi! (Élénk ellenmondások a szélsőbaloldalon.) Propper Sándor: Egyszerre tartanak jóformán egymás mellett anarchista, bolsevista, katholikus, református, quaker és más mindenféle gyűlést. Ott történt meg az, hogy valakit a rendőr bevitt és odaállított a békebiró elé. (Zaj a középen. Felkiállások a középen: Az a kérdés, hogy mit beszél?) Farkas István: Mindent beszélhet, ha azt szavalja, hogy »Akasszátok fel a királyokat« — azt is szabad! Propper Sándor: A rendőr azt mondta a bákebirónak: Ez az ember fel akarja forgatni a társadalmi rendet. Kérdi a békebiró: Igaz ez? A