Nemzetgyűlési napló, 1922. XVII. kötet • 1923. október 15. - 1923. december 12.

Ülésnapok - 1922-191

A nemzetgyűlés 191. ülése 1923. egyik arra vonatkozik, hogy ezekkel a leányokkal szemben ok nélkül durvaság alkalmaztatott. Amint elrendeltem a vizsgálatot abban a konkrét eset­ben, amelyet képviselőtársunk említeni szives volt, épugy a legszigorúbban utána fogok nézni az összes razziák anyagának is, és a legszigorúbb utasítást fogom kiadni arra vonatkozólag, hogy minden felesleges durvaság mellőztessék. Ameny­nyiben pedig megtörtént durvaságoktól bizonyi­kot kapnék, az illető rendőrtisztviselőt okvetlenül felelősségre vonom. Másodsorban megszívlelendőnek tartom azt, amit képviselőtársam a helyszerzők megrend­szabályozásáról mondott, mert nagyon plauzibilis­nek mutatkozik képviselőtársamnak az a beálli­tása, hogy nem mindig ezek a leányok, a ház­tartási alkalmazottak a hibásak abban, hogy ilyen környezetbe jutnak és ilyen tűrhetetlen életmódot folytatnak, hanem gyakran talán maguk a hely­szerzők azok, akik őket a rendes munkától el­csábítják. Ami végeredményben azt a kérdést illeti, hogy büntetéssel sújtjuk az ilyen eljárások folyamán az egyéneket: itt nem büntetéssel való sujtásról van szó, hanem arról, hogy a rendőrségnek köte­lessége, hogy nagy és komplikált élletü városban állandóan kutassa ós keresse azokat, akiknek itt tartózkodása nem indokolt, vagy egyenesen káros. Ahogyan razziák tartatnak mindenfelé, mint mél­tóztatnak tudni, igen előkelő társadalmi klubok helyiségeiben, ugy tartunk razziákat más helyeken is, ahol az a feltételezés merülhet fel, hogy a köz­rendre káros elemek tartózkodnak. A magam részéről határozottan azt láttam, hogy ezeknek a razziáknak eredménye máris mutatkozott, ameny­nyiben nagyon sok olyan elemtől szabadítottuk meg épen a háztartási alkalmazottak osztályát, amely nem odavaló, amely reá nézve ártalmas. A magam részéről arra kérem, méltóztassék belenyugodni abba, hogy a budapesti államrend­őrség főkapitánya ezzel az eljárással sem mun­kába terrorizálni senkit nem akar, sem a munkás­osztály érdekei ellen semmiféle intézkedéseket életbe léptetni nem 'akar, csupán a főváros és épen a háztartási alkalmazottak kategóriájának erkölcse érdekében akart intézkedést tenni. Kérem válaszomnak tudomásulvételét. (Élénk helyeslés jobbfelől.) Elnök : Az interpelláló Kéthly Anna képvise­lőt illeti a szó. Kéthly Anna : T. Nemzetgyűlés ! A belügy­minister ur azt mondta, hogy ez az intézkedés, a razzia nem a háztartási alkalmazottak ellen volt elrendelve. Ha ez igy van, akkor ugy látszik a budapesti rendőrkapitányság sanda mé­száros, aki nem oda üt, ahova néz, mert vég­eredményben mégis csak őket üldözte. Abban igaza van a belügyminister urnák, hogy vannak ezek között a leányok között olyanok, akik, sajnos, arcképes cseléd-igazolvánnyal rendelkeznek. Eze­ket az arcképes cseléd-igazolványokat épen azért léptették életbe, hogy az említett bajokat meg­szüntessék és mégis vannak olyanok, akik nem egy, hanem hat-nyolc arcképes igazolvánnyal is rendelkeznek egyszerre és a tisztességes cselédek közé furakodnak. Amikor én segítséget és védel­met kérek a belügyminister úrtól, ezt nem azok számára kérem, akik ellen a belügyminister ur aggodalma jogos; ezek számára semmi esetre sem kérek védelmet. Csak azt kérem, amit a fő­kapitány úrtól is kértem, hogy jobban distingvál­janak ebben a kérdésben, mint eddig. (Helyeslés.) Mert eddig egyáltalában nem tettek semmiféle különbséget és válogatás nélkül összeszedték azo­kat, akik ott voltak. A belügyminister ur azt mondja, hogy csak azokkal szemben jártak el, akik hosszabb ideje voltak munka nélkül. Lehet­évi november hó 21-én, szerdán, 75 séges, hogy ezt most utólag elrendelik, eddig azonban a hosszabb idő alatt hat-nyolc napot értet­tek és aki ennyi idő alatt nem állott újra mun­kába, ugy a többi közé került, mint az, aki ennél hosszabb ideig volt munka nélkül. A belügyminister ur azt mondja, hogy ezzel a ténnyel nem kényszerítenek senkit munkára. Már pedig az illetőt ezzel tényleg munkába kény­szeritik, bármilyen megalázó és lehetetlen felté­telek mellett is. Mert inkább munkába áll és a következő héten ismét kilép onnan és ha jön a detektív csoport, a razzia, akkor kénytelen elfo­gadni a jelenlévő munkaalkalmat, akármilyen feltételek mellett is. Az a 205-ös szám sem olyan csekélység, amint a belügyminister urnák meg­jegyezni méltóztatott, s ha ebből csak 38 maradt meg, akkor ez olyasmi, mintha a Szaharát akar­nák keresztülszitálni, hogy oroszlán maradjon benne a szitában. Erdélyi Aladár : Mit csinál az oroszlán 1 (Derültség.) Kéthly Anna : Én nagyon sajnálom, hogy a belügyminister urat nem győztem meer ennek az intézkedésnek helytelenségéről és nagyon sajná­lom, hogy ő nem hajlandó ezt visszavonatni, ezért nem vehetem a válaszát tudomásul. (Helyeslés a szélsőbalóldalon.) Elnök : Következik a határozathozatal. Fel­teszem a kérdést, vaijon tudomásul veszi-e a t. Nemzetgyűlés a belügyminister urnák az inter­pellációra adott válaszát, igen vagy nem? (Igen! Nem !) Kérem azokat a képviselő urakat, akik a választ tudomásul veszik, méltóztassanak fel­állani ! (Megtörténik.) Többség! A Ház a választ tudomásul vette. A következő interpelláló Kupert Rezső „kép­viselő ur ! (Nincs itt!) Miután a képviselő ur nincs jelen, az interpelláció töröltetik. Következik Pikler Emil képviselő ur ! Pikler Emil : Igen szépen kérem a t. Nem­zetgyűlést, méltóztassék engedélyt adni interpel­lációm elhalasztására ! (Megadjuk !) Elnök : A nemzetgyűlés a halasztást megadja. Következő interpelláló Hegymegi-Kiss Pál képviselő ur ! (Felkiáltások jobbfelől : Megadjuk!) Hegymegi-Kiss Pál : Kérem az a kérdés, amellyel én foglalkozni kivánok, nem olyan, hogy halasztható volna. T. Nemzetgyűlés ! A ministerelnök urnák, ha jól emlékszem, a legutóbbi ülésen Eckhardt Tibor képviselő úrral szemben a t. túlsó oldal tapsai között méltóztatott arra hivatkozni, hogy Magyar­országon semmiféle diktatúra meg nem enged­hető. (Az elnöki széket Scitovszky Béla foglalja el.) Ugyancsak a ministerelnök ur a r legutolsó indemnitási vita során a sorok között méltóztatott célul kitűzni a demokratikus nemzeti magyar állam kiépítését. Annak reményében, hogy a t. kormány bizo­nyára komolyan . fogja fel ezt az álláspontot, bátorkodom a nemzetgyűlésnek és a kormánynak, különösen pedig a belügyminister urnák figyelmét felhívni egyik legfontosabb alkotmányos intéz­ményünkre, a törvényhatóságokra, amelyek hely­zetére vonatkozólag meg kell állapítom, hogy a ministerelnök urnák legutóbb kifejtett intencióit egyáltalán rem fedi, mert ezekben a törvényható­ságokban ina tombol a diktatúra, a kíikkek diktatúrája... Hedry Lőrinc: Guláesy! (Derültség jobbfelől.) Nagy Ernő: Már leszerelt! Hegymegi-Kiss Pál : ... és ezeknek a törvény­hatósági szerveknek a lakosággal ma már semmi­féle összeköttetésük, egyáltalán kapcsolatuk nincs. (Ugy van! a szélsőbaloldalon.J . ,, IV

Next

/
Oldalképek
Tartalom