Nemzetgyűlési napló, 1922. XVII. kötet • 1923. október 15. - 1923. december 12.

Ülésnapok - 1922-206

A nemzetgyűlés 206. ülése 1923. Drozdy Győző: Amint Renezes képviselő­társam mondotta az a fontos, hogy hogyan hajtják végre ezt a törvényt és nem az, hogy ujabb és ujabb korrektivumokkal jöjjünk ide a nemzetgyűlés elé, mert ha a végrehajtó ha­talomnak, ha a kormánynak egész komolyan szándékában állott volna, hogy a földbirtok­reformot becsületesen, korrektül és a törvény szellemének megfelelően hajtja végre, kijelen­tem, hogy soha sem lettek volna képviselők, akik követelték volna, legalább is én sem kö­veteltem volna egy novellát, és nem követel­tem volna ennek a törvénynek korrektivumát. Szent meggyőződésem, hogy ha a kormány, a végrehajtó hatalom végre akarta volna haj­tani, meg akarta volna valósitani a föld­reformnovellát, . . . Szabó István (nagyatádi) földniivelésügyi minister: Nekem meri azt mondani a képvi­selő ur, hogy nem akartam ? ! Drozdy Győző: Igen, t. minister ur, nem kifejezetten önnek, a ministernek szól ez, mert jól tudom, hogy az alaptörvény nem a minis­tert állit ja oda a törvény végrehajtó szerve­ként. Szabó István (nagyatádi) földniivelésügyi minister: Nem a minister hajtja végre! Szijj Bálint: Tessék azokat a szerveket tá­madni, akik rosszul csinálják ! (Ugy van! Uay van! jobbfelől.) Drozdy Győző: Ismételten kijelentem, hogy nem a földmivelésügyi ministerre, a földmive­lésügynek közigazgatásilag első faktorára mon­dom ezt, hanem azokra a szervekre, amelyeket a törvény a végrehajtással megbizott. (Helyes­lés jobbfelől.) Nagyon jól tudom, hogy az alap­törvény a közigazgatás, tehát a ministert is ki­zárja a végrehajtásból, és a közigazgatási szerv helyett biróságra bizza a végrehajtást. Azon­ban én csak azokról a szervekről beszéltem, amelyeknél: hivatása és kötelessége lett volna ezt az alaptörvényt komolyan és becsületesen végrehajtani. Miután azonban azt láttuk, hogy ezt a törvényt komolyan és becsületesen nem akarják és nem fogják végrehajtani, ter­mészetesen sorba álltunk mindazok, akiknek programmjában alaptétel gyanánt szerepel egy becsületes földreform és mindazok, akik ideg­szálaikkal, lelkükkel egészen hozzáfonódtak ^ a magyar faluhoz, a magyar földmivelő nép ér­dekeihez. Szijj Bálint: Miért nem kell akkor a no­vella önnek? Most mondta! Drozdy Győző: Én nem mondom, t. kép­viselőtársamnak, hogy novella nem kell, én csak azt mondom és azt sziveskedjék megérteni, hogy a kormányzat jóindulata nélkül, a rend­szer komoly akarata nélkül ez a novella sem jelent semmit; ez is csak annyit jelent, mint az alaptörvény, annyit, mint a körösi szenteltviz. Szijj Bálint: Ez már kimagyarázás! Drozdy Győző: E nélkül a novella nélkül is ugyanoda jutnánk, ahova a törvénnyel jut­nánk, ha az egész törvényhozás mellett lenne és végrehajtását követelné. Az igen tisztelt előttem szóló képviselő ur azonban megvádolta a minister urat egy igen komoly dologgal; megvádolta azzal, hogy a földreformért folytatott küzdelmében a leg­egyenesebb utón halad, és amikor velünk, bal­oldali képviselőkkel és a földreform régi köve­telőivel igyekszik bizonyos megállapodásokra jutni, ugyanakkor a nagybirtokososztállyal is keresi a kapcsolatokat, amely kapcsolatok alap­ján csatasorba akarja őket állitani a radikális földbirtokreform ellen. (Felkiáltások q jobb­oldalon: Természetes! Nagyon helyes!) Én ebbe évi december hó 12-én, szerdán. 439 a vitába, ebbe a vádba beleszólni egyáltalán nem akarok, mert azt hiszem, hogy a minister urban lesz annyi tapintat, hogy ezt a beállitást, mely a naplóból kiolvasható, helyes világí­tásban tárja elénk. Őrgr. Pallavicini György: Tévedés! A mi­nisterelnök úrról mondtam, nem a minister úrról! Drozdy Győző: A ministerelnök urrólt Akkor bocsánatot kérek, de kénytelen vagyok három-négy székkel tovább adresszálni ezt a megjegyzésemet és a ministerelnök urnák mon­dani ugyanezt. Szijj Bálint: Székének. Meskó Zoltán: Az összes többi székek mind üresek ! (Derültség.) Drozdy Győző: El is várjuk, hogy erre a vádra feleletet fog kapni az igen t. képviselő ur. Azt mondta a t. képviselő ur, hogy ez a novella meg fogja szüntetni a magántulaj­dont. Én minden tehetségemmel belefeküdtem ennek a novellának áttanulmányozásába, min­den egyes pontját, minden egyes kitételét át­vizsgáltam, de nem hiszem, hogy az én hiá­nyos intelligenciámat bizonyítaná az, hogy nem találtam benne egyetlenegy mondatot, de még csak egyetlenegy félmondatot sem, mely megerősithetné a képviselő urnák azt a kije­lentését, vagy alapul szolgálna erre a kijelen­tésére, hogy ez a novella a magántulajdont megszünteti. Én ug-y látom, hogy tulaj donké­pen itt nincs is szó még csak földreformról sem. nemhogy a magántulajdon elvének meg­döntéséről, mert az első földreformtörvény is és ez a novella is nem más, mint kényszer­rendszabály arra, hogy bizonyos földeket ad­junk el a törvényben meghatározott^ formák szerint. A magántulajdon megszegését akkor látnám fenforogni, . . . Farkas István: A munkaerő is magántu­lajdon. Drozdy Győző:... ha ellenérték nélkül sa­játítanák ki ezeket a nagybirtokokat, (Ugy van ! a szélsőbaloldalon) erről azonban sem a törvény, sem a novella nem beszél. Ilyen kö­rülmények között a magántulajdon örök el­vét, mennek alapján állnak az összes polgári pártok, sőt áll jelenleg még a fejlődés stá­diumát elismerő szociáldemokrata párt is, sem az alaptörvény, sem ez a novella nem érinti. (Ugy van! Ugy van! a jobboldalon.) Azt mondja az igen t, képviselő ur, hoe-v ez a. novella mésr nem befejezője a további földbirtokreformoknak ; azt mondja, hogy ez után a, novella után fog mésç következni egv második, harmadik, negyedik novella. Én azt szeretném, ha ez a novella végleges és leg­utolsó lenne. Én szeretném, ha az alaptörvény és a novella, elegendő lenne ari^a, hoe:v végre a komolv véerehajtás stádiumába juttassa ezt a kérdést, hogy az igen t. kénviselő úrral e téren azonos célok szolgálatában találkoz­zunk, hogy nyugodjék meg végre itt a nemzet és a további földreformfeszes-etések szűnjenek meg. Hosry azonban ez megtörténhessék, annak természetesen esrv feltétele van: hoerv a tör­vényt és a novellát, komoh^an annak szelle­méhez kénest, a nép kivan sálához, igén veihez és az ország érdekeihez méltóan, haladéktala­nul, minden köntörfalazás nélkül. bee«Ülete­Fen hajtsák Yé&re, Ebben az esetben hajlan­dók va^vnnk mi is levenni ezt a kérést a napirendről és nem kivániuk azt tovább fel­szinen tartani, mert tudink, hogy ebben az országban van még számtalan nagy probléma. NAPLÓ XVII. m

Next

/
Oldalképek
Tartalom