Nemzetgyűlési napló, 1922. XVII. kötet • 1923. október 15. - 1923. december 12.
Ülésnapok - 1922-204
A nemzetgyűlés 204. ülése 1923 itt nem is voltak iratok. (Zaj.) Rögtön megbíztam dr. Rassay Károlyt, illetve helyettesét, dr. Grün Béla ügyvéd urat, hogy ebben az ügyben az ügyészségnél azonnal tegyék meg a lépéseket. Be is adtak az ügyészségnél nem egy, de több kérvényt, amelyben sürgősen kérték, kivánták, hogy legalább azt engedjék meg, hogy az r Iratokba betekinthessenek, hogy lássuk, miért kell nekem rágalmazási pert indítanom dr. Tóth Endre ellen, hogy igaz-e az. hogy dr. Tóth mondotta ezeket a dolgokat, vagy nem igaz. _ A mai napig nekem, a sértettnek, nem volt .iogom betekinteni az iratokba. Ügyvédemmel mindennap fenj ártunk az ügyészségen, voltunk Sztraehenál, voltunk a másiknál és a harmadiknál, de nem engedték meg, hogy betekintsünk az iratokba, ellenben Gaal Gaston igen t. képviselő urnák nem tudom, hogyan és honnan kezébe jutott egy állítólag létező ilyen irás. Ez után a dolog után rögtön én is kérdést intéztem Szászvárosra. Kérem, mióta az eszemet birom, én mindig a trikolorért harcoltam, mindig nagy magyar voltam, mindig büszke voltam rá, s emiatt igen sokat szenvedtem. (Zaj jobbfelöl.) Halljuk ! Halljuk ! a szélsőbaloldalon.) Amíg Gaal Gaston képviselő ur otthon ült a birtokán, addig nekem minden héten kétszer kellett egy oláh körmenetet átszenvednem, amikor beverték az ablakomat, betörtek a házamba, veszélyeztették családom életét és épségét. Mégis kiváncsi voltam tehát, hogy honnan származhatik az az egész dolog. Beküldték nekem Szászvárosról dr. Tóth Endre kir. közjegyzőnek, rögtön, 1923 július 28-án, (Mozgás a középen.) tehát Gaal Gaston képviselő ur felszólalása után, egy levelét, amelyet egy igen tekintélyes iparosembernek irt, amelyben dr. Tóth Endre a következőket mondja (olvassa) : »Kedves Török ur Î Régi jó barátságos viszonjninkra és az ön becsületes, egyenes jellemére hivatkozva, fordulok önhöz, mint magyar testvéremhez. Dénes István hires •kommunista, volt szászvárosi ügyvéddel gyűlt meg itt a dolgom, aki engem itt a nemzetgyűlésen és a kommunista lapokban megtámadott, azt állit va, hogy nekem Szászvároson a viselkedésem nem volt korrekt és hazafias. Engem ugyanis az ő dolgaira nézve kihallgatott 1921ben a budapesti ügyészség és én vallomásomban többek között azt állítottam, hogy 1919 januárjának eg3"ik estéjén Szászvároson a kaszinó könyvtárszobájában tartott szocialista gyűlésen fülem hallatára a magyar trikolórról azt mondotta : Ette volna meg a fene azt is, aki feltalálta. Ugy emlékszem, hogy ezen a gyűlésen Török ur is jelen volt."Ezen a gyűlésen Dénes a fenti kijelentését kapcsolatban tette azon kijelentésekkel, hogy miért mondta mindig a magyar : büdös oláh. Ezen a gyűlésen történt az is, hogy a mulatság és bálrendezők ellen Török ur igen hevesen kifakadt, nagyon helyesen azt mondotta ; hogy van lelkük önöknek mulatságot rendezni most, midőn annyi a háború következtében rokkanttá vált szegény iparos nyomorog* ,ai családjával, akiken elsősorban segíteni kell. Ezt azon okból hozom fel, hogy emlékébe hoztam tisztán a történteket. Arra is emlékezhet Török ur, hogy. nekünk hivatásunk, törekvésünk ép az volt, hogy a jóérzésű iparosokat védjük meg Dénes István alelnök izgató és mindent felforgatni igyekvő túlzó törekvéseitől. Nagy szolgálatot tenne nekem és hálára kötelezne, ha szíveskednék elévi december hó 19-én, hétfőn. 400 menni dr. Szőlőssy ügyvéd úrhoz, ahhoz a tanúhoz, aki ott alá van írva — és ott egy nyilatkozatot állítana ki, amelyben igazolná a következőket : 1. hogy a szocialista gyűléseken nekünk az volt a hivatásunk, hogy dr. Dénes István túlzásba menő izgatásait ellensúlyozzuk, 2. hogy ő ott alelnök volt, 3. hogy 1919 júniusában egy este a kaszinó könyvtárszobájában tartott szocialista gyűlésen ezen kifejezést használta a magyar trikolorra: ette volna meg a fene azt is, aki azt a rongyot kitalálta. A gyűlésen jelen volt a két Kiss is és ugy emlékszem, a két Zubek-testvér is. Másokra nem emlékszem. Az is jó lenne, ha volna még valaki, aki a fenti kijelentésére emlékeznék és bizonyítaná. Török ur ismer engem, ismeri szászvárosi életemet és remélem, hogy mint egyeneslelkü ember megmondja az igazat még Dénes úrral szemben is. Kérem, levelemmel azonnal keresse fel dr. Szőlőssyt.« Bemutatom és leteszem a Ház asztalára dr. Tóth közjegyzőnek — aki ellenem ezt a súlyos vádat emelte — levelét, amelyben maga mondja azt, hogy azon a gyűlésen ott voltak a Kiss testvérek, akik tényleg minden gyűlésen ott voltak, mert elnök és alelnök a Kiss testvérek voltak. Ott volt továbbá Török Bálint, aki tényleg az iparosság* vezetője, komoly, tisztességes, szavahihető úriember, és minden gyűlésen ott volt. A többiekre ő nem emlékszik, csak önmagára, aki tette a vallomást. Méltóztassék már most megengedni, hogy felolvassam azt a levelet, amelynek kíséretében nekem az előbb felolvasott levelet küldték (olvassa) : »Amint látom, irigyei ott is akadnak, mint minden törekvő és igazságos embernek«. (Derültség a jobboldalon.) Rassay Károly : Mit lehet ezen nevetni 1 (Zaj a szélsőbaloldalon.) Rothenstein Mór : Hja, támadni szabad, védekezni nem ! Szeder Ferenc: Ilyen aljas rágalmak alapján nagyon sokat elitéltek tizesztendei börtönre is. (Zaj.) Pikler Emil) : Perverz röhögés volt ! (Zaj és felkiáltások a szélsőbaloldalon: Abszurdum!) Elnök : Csendet kérek, képviselő urak ! Rassay Károly : A legkevesebb, amit kívánunk, hogy hallgassák meg Î Dénes István : Én nem irtani senkinek és nem kértem senkit, hogy mellém álljon. Nekem nem kellett fellármáznom minden jó barátomat dr. Tóth ellen és megkeresnem dr. Tóth ellenségeit, hogy hamis dolgok tanúsítására bírjam őket rá. íme, azt írna továbbá Török Bálint (olvassa) : »Szegény Tóth elvtársat — elvtárs volt, de itt letagadta, — (Zaj és felkiáltások a szé 1 sőbaloldalon: Ismerjük!) és felhasználták eszköznek meg nem történt dolgok igazolására. T. i. ő azt irta nekem, hogy bizonyítsam többedmagammal azt, miszerint ön egy gyűlésünk alkalmával a trikolórt gyalázta volna. Ez nem igaz, itt egyikünk sem hallotta. Az itteni régi. ismert klikk indított egy mentőivet (Mozgás.) de abban Bodóné egyébről beszél, szentelt viz^ az ^egész, az iparososztályt lehúzza benne, azért én elutasítottam és még rá sem hederítettem, meg azt hazudja, hogy Tóth elvtárs semmiféle politikai egyesületnek nem volt tagja, semminemű gyűlésen részt nem vett, és egy akkor még nem létező Hangyaszövetkezetnek volt elnöke, ennyi az egész.« (Zaj a, szélsőbaloldalon.)
