Nemzetgyűlési napló, 1922. XVII. kötet • 1923. október 15. - 1923. december 12.
Ülésnapok - 1922-204
390 A nemzetgyűlés 204. ülése 1923. gazdasági berendezkedésről, tessék beszélni arról, hogy a nagybirtokot bele kell illesztenünk a fejlődés iramába, mert ha nem illesztjük bele, akkor ön beszél a kommunizmusról és ön hinti el magvát a kommunizmusnak. Halász Móric : Én voltam kommunista ? (Felkiáltások half elől : Igen ! Igen !), Ez már mégis furcsa S Farkas István : Igen ! Igen ! Mindenki, aki megakadályozza a gazdasági fejlődést, aki elébe veti magát, avagy azt nem segiti elő, önkéntelenül is az erupciónak tesz szolgálatot. (Felkiáltások a balközépen : Éj ha !) Halász Móric : Én vagyok kommunista ! 1 Farkas István : T. Nemzetgyűlés : Ez a birtokrendezés tehát nem azt a célt szolgálja, amiért alkottatott, és az hiszem, hogy e tekintetben ma már egészen általános és egyöntetű felfogás a nyugati államokban, — az, amelyet emiitettem. Ilyen felfogást találunk Angliában és nálunk is és ilyen felfogás érvényesíttetett a negyvennyolcas forradalmakban több helyen a nyugati államokban, mikor a nagy birtokrendezést megszüntették. Lloyd George hires glasgowi beszédében, mikor majdnem hasonló dologról volt szó, mint ma van Angliában, mikor szintén arról volt szó, hogyí a rokkantsegélyeket miből fedezzék, mikor a konzervatívok azt mondták, hogy be kell hozni a védvámokat — amint most is mondják Angliában a konzervatívok — a munkanélküliek segélyezésére és a rokkantsegélyek fedezésére, akkor Lloyd George nagy beszédet mondott a földbirtokosok ellen és abban a következőket mondja (olvassa): »A föld nem áru és minden országban a teremtő által a népek összességének azon célból adatott, hogy azoknak jólétét áldásosán szolgálja s hogy ennélfogva minden előjognak és minden kiváltságnak, bármilyen forrásra támaszkodjanak, mihelyt ezen legfőbb törvénybe ütközne, kiméletlenül el kell söpörtetniök.« Ott nem is valósították meg a védvámokat, amint ma se valósítják meg -, ott a politikusok belátták azt, hogy a haladást szolgálni kell és nem lehet konzervatív szempont szerint politikát csinálni, nem lehet szociális igényeket máskép kielégíteni, csak ugy, hogyha a haladás útjába állítaná be az ország politikáját. De tovább megyek, egy nagyon derék pap képviselőtársunk : Griger Miklós azt, mondta, hogy korlátlan tulajdon nincs, és azt mondja tovább (olvassa) : »Minden tulajdonnál szentebb az exisztenciához való jog és tényleg, ha komolyan, mélyen tekintjük e társadalmi problémákat, akkor ennél komolyabb kérdést nem is lehet találni, akkor nem szabad arra az álláspontra helyezkedni, hogy nem lehet hozzányúlni a régi gazdasági berendezésekhez, akkor nem szabad arra az álláspontra helyezkedni, hogy maradjon minden ugy, ahogy van, csak azért, mert ezt megszoktuk. Hiszen akkor bajok származnak, akkor lehetetlen szituációba kerül egy ország közgazdasága, egy ország társadalmi élete, úgyhogy ezeknek a birtokoknak az elosztása, a törvényes formák keretében igazságosabban történő megoszlása ma az államnak szükséglete szociális szempontból. Törvények is vannak arra vonatkozólag, hogy ezek bizonyos célokra adattak ; törvények vannak, amelyek bizonyítják, hogy különböző intézkedések, dekrétumok és törvények szabályozták, hogy ezeknek a jövedelmét be kell szolgáltatni a kincstárnak^ a végvárak fentartására, a katonák eltartására, oktatási célokra. S ha nem ezt szolgálják, akévi december hó 10-én, hétfőn. kor miért szolgálják azt az egyoldalú érdeket, amelyet ma szolgálnak s miért nem szolgálják a nagy nemzeti szempontokat, a. nagy szociális szempontokat ? (Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) Itt van előttem kijegyezve egész csomó olyan rendelkezés, amely bizonyítja, hogy a magyar történet folyamán időközönként hoztak olyan törvényeket és rendeleteket, amelyek igazolják, hogy ezek az adományozott birtokok, ezek a nagy birtoktestek nem az egyes családokéi, nem egyes emberek tulajdonai, hanem hogy ezeket állami tulajdonnak tekintik, amelyek felett vagy a kormány vagy a király diszponál. (Ugy van! a szélsőbaloldalon,.) Ha tehát igy áll a dolog, akkor miért zárkózunk el az elől a kívánság elől, hogy igazságosabbá tegyük a birtokmegoszlást és ezzel lehetővé tegyük a magyar népességnek vagyonhoz juttatását és olyan exisztenciális biztosítását, amely a szociális nyomorúságot, a szociális felfordulást kizárja ? Csak hivatkozom itt arra, hogy az 1498 : LV. te. kimondja, hogy (olvassa) : »Az egyházak sem királyi adomány címén, sem vétel, sem zálog címén nem szerezhetnek ingatlant«. Ebben a törvényben világosan benne van az az alapgondolat, hogy az egyház csak annyiban vagyonképes, amenynyiben az állam törvényei neki ezt megadják. Az egyházi vagyon azt a célt is szolgálta a fennálló törvények szerint, hogy katonát tartoznak kiállítani a végvárak fentartásához. Róbert Károly alatt és Hunyady kormányzósága alatt is előfordult, hogy a cél elérése érdekében az uralkodók a pápával ellentétes egyéneket neveztek ki főpapokká, csak azért, hogy ezt a célt elérjék ós végrehajtsák. Hunyady János a kormányzó, Mátyás unokaöccsét, a nyolcéves Hippolitot esztergomi érsekké nevezte ki. A legrégibb törvények egyenként állapítják meg, hogy egy-egy főpap mennyi katonát köteles tartani. így például az esztergomi érsek és az egri püspök az 1435. évi dekrétum szerint 1000—1000 lovast tartoztak kiállítani. Mátyás király után a főpapok katonai állítási kötelezettségét az 1498: XV. te. újra részletesen körülírja és az eszterg'omi érseket 800 lovas kiállítására kötelezi. Az 1521. évi november 19-iki budai országgyűlés az összes birtokosokat arra kötelezte, hogy jövedelmük felét az ország védelmére adják. Az 1526. évi június 17-iki országgyűlés határozata szerint az egyházak arany- és ezüstszereinek feléből pénzt vernek. I. Ferdinánd lefoglalja a pannonhalmi apátság kincseit, hogy ezek árán Bécset megerősitse. Az 1504. évi XXVI. és az 1555 : XV. te. szerint a végvárak megerősítésére az egyházi javak fordíttatnak. Az 1548 : XV. te. szerint a végvárak fentartása a püspökök kötelessége. A török háborúk alatt az egyházi javakról clZ ci felfogás alakult ki, hogy azokat a köz javára kell felhasználni. És ekkor Kolonics érsek vetette fel a szekularizáció eszméjét és ajánlotta a királynak azért, mert az egyházi javak nem telje sitik a reájuk rótt kötelességeket. Halász Móric : Olvassák el Salamon Ferenc munkáját, az egészen másképen tárgyalja ezt ! Borzasztó dolog ! (Zaj.) Várnai Dániel : Most sül ki, hogy Kolonics milyen kitűnő hazafi volt. Farkas István: Látnivaló ezekből a törvényekből és rendeletekből, hogy itt a birtokmegoszlás igazságtalan volt és hogy a nagybirtokok egészen más célt szolgáltak, mint amilyent ma szolgálnak. Ha tehát többé nem ezt a célt szolgálják, ha eltértek eredeti rendeltetésüktől s az állam pénzügyei terén nem az a szerepük,