Nemzetgyűlési napló, 1922. XVII. kötet • 1923. október 15. - 1923. december 12.

Ülésnapok - 1922-204

A nemzetgyűlés 204. ülése 1923, mint amilyen eddig volt ; ha az állam átvette azokat a szerepeket, emelyeket a nagybirtok töltött be, végzett éí látott el ; akkor ezek a bírt jkok ma az.álismut illei5i- meg és az állam feloszthatja azokai toiszé>o ü'tr.tit. (Ugy van! a szélsőhawidahm.)) Ha már most azt nézzük, hogy vájjon ez. a törvény, ez a novella, amely előttünk fekszik, az alaptörvénnyel szemben tesz-e egy lépést előre, akkor meg ke-1 állapitani, hogy ez nem áll, nem állhat meg. Ebben a törvényben leg­első sorban is megerősítést nyer az a gondo­lat, hogy középbirtokok kreálhatók, létesíthe­tők. Ebbeni a törvényben tehát legelső s sorban az alaptörvénnyel szemben élesebben dombo­rodik ki a középbirtokok létesítésének lehető­sége. Már most ha ebben az országban, ahol a nincstelenek száma olyani nagyon sok, ahol a mezőgazdasági népesség millióinak nincs egy talpalatnyi földje, ahol vannak középbirtokok és vauinak nagybirtokok, ha itt a birtokelosz­lásnál még a középbirtokok lehetőségére fek­tetik a súlyt és ebben a nove^ában annak ad­nak előnyt : ez nem jelent mást, mint a ma­gyar nép eltaszitását a földtől, mint egyenes kifejezését annak, hogy az eredeti törvénytől tovább, messzebb mentnek el és élesebben hang­súlyozzák, hogy középbirtokok ós papi birto­kok is létesíthetők. Szabó István (nagyatádi) földművelésügyi minister : Ez tévedés ! Halász Móric : De milyen tévedés ! Hegedüs György : Nem papi birtokok, ha­nem egyházi birtokok ! Tamilja meg ! (Zaj.) Elnök : Csendet kérek. (Irenes István közbe­szál.) Dénes képviselő ur is fel van iratkozva, méltóztassék majd akkor beszélni ! (Zaj.) Csen­det kérek ! Várnai Dániel : Ezeket a finom disztinkció­kat nyögi a magyar nép ! Farkas István : Egyházi érdekek nem kö­vetelik a nagybirtokot. (Zaj.) Krisztus szamá­ron járt, nem ekvipáz^on és nem automobilon ; az evangélium lemondást, szegénységet kivan, aki az evangéliumot be akarja tartani tartsa be az evangéliumnak azt a nagy mondását is : ^Könnyebb a tevének a tü fokán keresztül­menni, mint gazdagnak a mennyországba iutni!« (Zaj.) Magából az evangéliumból meg lehet cá­folni és be lehet bizonyítani, hogy igazságta­lan ... (Zaj a középen.) Hegedüs György : Most tudja az evangé­liumot citálni ! Peidl Gyula : Az Isten szolgáitól várjuk a jó példát ! . Farkas István : ... a nagybirtok-felhalmo­zódás, mert magának az evangéliumnak eszméi kivanják meg azt, hogy ez ne igy legyen, maga az evangélium veszi ki az erkölcsi alapot, azok lába alól, akik ragaszkodnak a nagybirtok­rendszer fentartáisához. __ Hegedüs György : Ön ne hivatkozzék az evangéliumra ! Ön olvan távol áll az evangé­liumtól, mint Makó Jeruzsálemtől. (Derültség a szélsőbaloldalon.) Ezen nincs mit nevetni ! Dénes István : Az evangélium akkor is evangélium marad ha valaki távol van tőle ! Farkas István : Ha megtagadják az evan­géliumot, mint ahogyan megtagadják, ez az önök dolga és feladata, nem az enyém. Önök ezt elvégezhetik, önök megtagadhatják, én nem tagadom meg. (Zaj.) Elnök : Csendet kérek ! Farkas István : Ezeknek a birtokoknak lét­jogosultságuk tehát, bármilyen szem-pontból védik is őket, nincs. Ezeknek nincs sem törté­nelmi távlatból, sem közgazdasági és szociális évi december hó 10-én, hétfőn. 391 I szempontból egyáltalában nincs rendeltetésük, nem szolgálnak mást, mint hierarchikus szem­pontokat, nem szolgálnak mást, mint egyes családok érdekeit ; szolgálják azt a gazdasági lehetetlenséget, hogy az ország 1 ne tudjon gyors tempóban céltudatosan fejlődni és hogy a bir­tokmegoszlás igazságos ne legyen. Ennek a cél­nak a szolgálata pedig nem lehet helyes, nem lehet okos semmiféle szempontból sem. Ez az alaptörvény — s most rá kell térnem egypár szóval az alaptörvényre — az 1920. évi XXXVI. te. az ellenforradalom miliőjében született meg. Akkor született meg és olyan rendelkezéseket tartalmaz, amelyeket ma is már frázisoknak tartanak és amelyeket frázi­soknak fognak tartani később. Mert hogy egyebet ne mondjak, a vagyonból való olyan kizárási okokat tartalmaz, amelyek frázisok lesznek évek múlva s amelyek frázisok már ma is. A bizottságban szóvátettük ezeket a szempontokat, de a minister ur ott sem hono­rálta ezeket, kénytelenek vagyunk tehát itt szóvá tenni újra ezeket a kérdéseket és szóvá fogjuk tenni a részletes vita folyamán is. Hegedüs György: Azért beszél, hogy a Népszavában megjelenjék ! ( EHenmondások a szélsőbaloldalon.) Farkas István : Nem azért beszélek, hogy a Népszavába bekerüljön. Azért beszélünk, mert jogunk van beszélni... (Zaj.) Elnök : Csendet kérek, képviselő urak ! Farkas István : ... és azért jöttünk ide, hogy elmondjuk véleményünket. Klárik Ferenc : Nem azért küldtek ide, hogy önöknek udvariasságokat mondjunk ! Farkas István : Az alaptörvény a 3. §-ban kizárási oknak sorolja fel azt, ha valaki a be­hivási parancsnjak nem tett eleget. Bocsánatot kérek, az állam vagy állam, vagy nem állam ; ilyen rendelkezésre törvényben szükség nincs. Egészen furcsa, egészen komikus dolog volna az, hogy a földosztást ahhoz kössék, hogy va­laki bevonult-e katonának, vagy nem vonult be, hogy ahhoz kössék, hogy valaki eleget tett-e a behivási parancsnak, vagy nem. Halász Móric : Búza Barnánál volt szó földosztásról, most nincs róla szó ! Farkas István : Ez azt jelenti, hogy első- # sorban kizárják a földigényjogosultak sorából azt, aki nem tett eleget a behivási parancsnak. nak. Halász Móric : Aki önöknél nem vonult be, kidobták a gyárból ! (Zaj.) Elnök (csenget) : Csendet kérek ! Farkas István : Ez nem jelent kevesebbet, mint az államnak azt a gyengeségét, hogy az állam nem tud uralkodni önmaga az általa rendezett dolgok terén. Mig tehát ez egyrészt azt jelenti, hogy demoralizálja magát az egész igazgatást, mig ebből a kitételből arra lehet következtetni és mindenki arra következtet, hogy az állam tehetetlen szervezet... Frühwirth Mátyás: Fogházban is voltam ! Annak is ti voltatok az okai ! Pikler Emil : Bejelentő nyilatkozata meg­van nekem, Frühwirth képviselő ur ! Frühwirth Mátyás : Nem kaptam másként lakást és kenyeret! Elnök : Csendet kérek ! Farkas István : ... addig nyilvánvaló a másik oldalról, hogry ez a kitétel, ez a kizárási ok ellenkezik azóta hozott más törvényekkel is. Ha a törvényekkel ellentétes rendelkezés A r an valamely törvényben és ha azt novellári­san módositjuk, akkor már eo ipso fontos volna ' az, hpgy egy másik, törvényekkel ellentétes

Next

/
Oldalképek
Tartalom