Nemzetgyűlési napló, 1922. XVII. kötet • 1923. október 15. - 1923. december 12.
Ülésnapok - 1922-204
A nemzetgyűlés 204. ülése 1923. évi december hó 10-én, hétfőn, Huszár Károly és Pesthy Pál elnöklete alatt. lYirgyai : Elnöki előterjesztések. — Határozati javaslat Zeőke Antal és társainak sürgősségi indítványa felett. — A földbirtok helyesebb megoszlását szabályozó rendelkezésekről szóló 1920 : XXXVl. te. kiegészítésére vonatkozó törvényjavaslat tárgyalása. — A legközelebbi ülés idejének ós napirendjének megállapítása. — Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. A kormány részéről jelen vannak : Vass József, Szabó István (nagyatádi). (Az ülés kezdődik délelőtt 11 óra 30 perckor.) (Az elnöki széket Huszár Károly foglalja el.) Elnök : Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvét vezeti Bartos János jegyző ur, a javaslatok mellett felszólalókat jegyzi Perlaki György jegyző ur, a javaslatok ellen felszólalókat pedig Hebelt Ede jegyző ur. Bemutatom a t. Háznak Somogy vármegye közönségének feliratát az 1923: XXXV. te. 13. ^-a, valamint a gyámügyi elj IÁ • í .••:• módosításáról szóló 2740/1923. M. K számú rendelet végrehajtásának felfüggesztése tárgyában. A felirat a házszabályok 242. §-a értelmében előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett kiadatik a kérvényi bizottságnak. Jelentem a t. Nemzetgyűlésnek, hogy Pikler Emil képviselő ur sürgős interpelláció előterjesztésére kért engedélyt az egyetemen történt diákzavargások tárgyában. Az interpelláció előterjesztésére az engedélyt nem adtam meg. A képviselő ur kívánságára felteszem a kérdést, méltóztatik-e a Háznak megadni az engedélyt, hogy a képviselő ur sürgős interpellációját a mai ülésen elmondja. (Igen! Nem!) Kérem azokat a képviselő, urakat, akik az engedélyt megadják, szíveskedjenek felállni. (Megtörténik.) Kisebbség. A Ház az engedélyt nem adta meg. Napirend szerint következik a határozathozatal Zeőke Antal képviselő urnák és társainak azon indítványa felett, hogy a földbirtok helyesebb megoszlását szabályozó rendelkezésekről szóló 1920 : XXXVL tcikk kiegészítésére vonatkozó törvényjavaslat sürgősség mellett tárgyaltassék. Kíván-e valaki az indítványhoz hozzászólni 1 (Senki sem!) Ha szólni senki sem kíván, kérdem a t. Házat, méltóztatik-e elfogadni Zeőke Antal képviselő urnák és társainak azon indítványát, hogy a földbirtoknovellára vonatkozó törvényjavaslat sürgősség mellett tárgyaltassék, igen, vagy nem ? Akik az indítványt elfogadják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Többség. A Ház az indítványt elfogadja, s így a mai naptól kezdve a földbirtok helyesebb megoszlását szabályozó rendelkezésekről szóló 1920. évi NAPLÓ XVII. XXXVI. te. kiegészítésére vonatkozó törvényjavaslat a házszabályok sürgősségi szakaszai alapján tárgyaltatik. Napirend szerint következik a földbirtok helyesebb megoszlását szabályozó rendelkezésekről szóló 1920:XXXVI. te. kiegészítésére vonatkozó törvényjavaslat általános vitájának folytatólagos tárgyalása. Szólásra következik? Perlaki György jegyző: Farkas István! Farkas István : T. Nemzetgyűlés ! Ez a törvényjavaslat, amely itt fekszik a Ház asztalán, nem elégíti ki azokat az igényeket, amelyeket hozzáfűztek. Maga az alaptörvény sem elégítheti ki az ország közgazdaságának azt a szükségletét, hogy a földbirtok igazságosan oszoljék meg, annál kevésbé pedig ez a novella, melynek az volna a célja, hogy az alaptörvényt jobbá, annak végrehajtását tökéletesebbé tegye. Nem elégítheti ki az alaptörvény és a novella azokat, akik a közgazdasági életet agy ítélik meg, hogy az egész kormányzati rendszernek nem lehet más célja, mint a közgazdasági élet fejlődésének előmozdítása. És itt nem lehet kivétel földbirtok, nem lehet kivétel nagytőke alól, mert minden államban a törvényhozásnak arra kell törekednie, hogy az országban a jólét minél nagyobb legyen, a földbirtok Igazságosan oszoljék meg és a közgazdaság fejlődése minél fokozottabb legyen. A nyugati államokban már a polgári forradalmak idején végbement ez a gazdasági átalakulás, egyedül Magyarországon és Oroszországban nem ; t. i. ott megszűnt a nagybirtoknak az a rendszere, amely nálunk megvolt 48 előtt és még ma is megvan ; ott a nagybirtok beilleszkedett a modern gazdálkodási rendszerbe és olyan megoszlási folyamat valósult meg, mely a népek gazdagodására nagyobb lehetőséget nyújt. Nálunk^ nem következett be ez a gazdasági átalakulás, mert a 48-iki események után az a helyzet állott elő, hogy az m n. szabadelvű érában a nagybirtok, a kötött birtokok és a papi birtokok száma nagyobb lett, mint volt közvetlenül 48 előtt. Magyarország sok bajának egyik oka épen abban rejlik, hogy a fejlődési folyamat a birtokmegoszlás terén nem ment végbe olyan mértékben, mint a milyen mértékben azt a szaporodó népesség és a jelentkező szociális igények megkövetflték. 58
