Nemzetgyűlési napló, 1922. XVII. kötet • 1923. október 15. - 1923. december 12.

Ülésnapok - 1922-203

370 A nemzetgyűlés 203. ülése 1923. Putnoky Sándor : Épen ezért kell a nyilvá­nosság ! Dénes István : Dehogy azért ! Meskó Zoltán: T. képviselőtársamat majd meg fogom győzni, hogy ez nemcsak jogászi kérdés. Rassay Károly : Ha a vagyon felett dönt a bíróság, az nem demagóg-kérdés, hanem jogászi kérdés ! (Egy hang jobb felől : Szomorú, ha nem volna az !) Meskó Zoltán : Bocsánatot kérek, ngy tudom, a minister urnák is ez a véleménye, vagy leg­alább is ez volt a véleménye. Dénes István: Láttuk, hogy a vegyes biróság előtt mindig leszavazták a szegény embert ! Meskó Zoltán: Mit fog tenni az a szegény falusi, az a szegény zsellér, vagy napszámosem­ber? Majd feljön Pestre, odaáll a biróság elé és azt mondja: Katona voltam, földet kérek. Más érveket nem igen fog tudni felhozni, mig vele szemben a törvény egész halmazával fegyverkezett fiskálisok fogják a nagybirtokot védeni. Rassay Károly: Hát mit gondol, most nem védik? Csak a dolgozószobában ós nem a tár­gyalóteremben! Az sokkal jobb! Meskó Zoltán: Én azt hiszem, hogy a föld­mi velő kisember érdekének jobban megfelel az, amit én mondok. Lehet, hogy tévedek, de remé­lem, hogy ha a nyilvánosságot mégis elfogadják, nem nekem lesz igazam,^mert ennek csak az a kisember inná meg a levét. Az a kiküldött biró tárgyal ott künn a hely­szinén, az a kiküldött biró meghallgatja a nagy birtok képviselőjét, meghallgatja a kisember kép­viselőjét és csak azután hozza meg indítványát. A nagybirtoknak módjában van Írásban meg­tenni ellenvéleményét, felvilágosító körülménye­ket feltárhat a biróság előtt, hogy a biróság azután igazságosan dolgozhassák, a kisembernek azonban, hangsúlyozom, ez nem áll módjában. De van egy másik körülmény is, amely en­gem gondolkozóba ejt, az t. L, hogy evvel az el­járást elhúzzák. Meg fognak győződni képviselő­társaim, hogy az eljárás évekig ki lesz ezáltal húzva, már pedig nekünk az igazságos, de gyors eljárásra van szükségünk. Dénes István: Igaza van tökéletesen! Mándy Sámuel: Dehogy van igaza! Meskó Zoltán: Ha mást nem láttam volna, ha nem lennék erről az igazságról _ tökéletesen meggyőződve, mert gondolkoztam rajta s erede­tileg én is azt hittem, hogy jobb lesz ez a nyil­vános tárgyalás, de azután láttam, hogy nem igy van ... Dénes István: Csalóka látszat ez ! Meskó Zoltán: ... és most én is csalfa lát­szatnak tartom, amely feltétlenül a kisember kárára megy. Azt mondják, hogy történtek hibák az Országos Földbirtokrendező Biróság végzései­ben, döntéseiben. Ha történtek hibák, tessék ezeket megnézni: ezek a hibák 90°/o-ban nem a kisem­berek kárára történtek. Mert ha a kisemberek kárára történtek volna, akkor nem arról az ol­dalról indult volna meg a nyilvános tárgyalás követelése, hanem a kisembereknél kezdődött volna ez. Engem is felszólítottak, hogy írjak alá egy ivet; alá is irtani, de beláttam, hogy helyte­lenül cselekedtem, és igenis, most síkra szállok amellett, hogy a tárgyalás ne legyen nyilvános. Platthy György : Tessék tovább gondolkozni ! Meskó Zoltán : Mélyen tisztelt Nemzetgyűlés ! Egyet azonban feltétlenül meg kell kívánnunk, még pedig azt, hogy az a kiküldött biró, az a gazdasági felügyelő, aki az ő kötelességét ott ne­héz körülmények között sokszor heteken át telje­siti, tisztességes díjazásban részesüljön, mert na­gyon sok esetet tudok, hogy annak a bírónak nem évi december hó 7-én, pénteken. volt annyi díjazása, hogy avval a ruha koptatását megfizették volna. Már pedig feltétlenül megkívá­nom, sőt megkövetelem, hogy azt a bírót ugy fizessék, hogy egy percig se gondoljon arra, hogy a családja esetleg nélkülöz. Arról beszélek, hogy a földmivelésügyi minister ur gondoskodjék ar­ról, hogy ezeknek a kiküldött bíráknak és a gaz^ dasági felügyelőknek kiküldetésük alkalmával olyan napidíjuk, utazási költségük vagy költség­megtérítésük legyen, amelyből tisztességesen meg tudnak élni. (Egy hang a szél sőbcdold álon : Ne (egyenek ráutalva a földbirtokos vendégszerete­tére !) Attól el vannak már tiltva, t. képviselőtár­sam, azonban feltétlenül megköveteljük, hogy amikor tisztességesen díjazzuk, senkinek a ven­dégszeretetét igénybe ne vegyék. (Helyeslés jobb­felőlj Leghelyesebbnek tartanám, ha keresztül­vihető lenne az, hogy a község mint olyan, gon­doskodjék teljes, tisztességes ellátásáról ennek a kiküldött bírónak, ha már az állam nincs abban a helyzetben, hogy megfelelő napidíjakat adhas­son, esetleg törvényt kellene hozni és törvény­hozási utón kötelezni a községet, mint olyant, hogy a kiküldött biró fuvarozásáról, lakásáról és teljes ellátásáról gondoskodjék. Ez megfelelne a nincstelenek érdekeinek, az egész község pedig ezt az áldozatot szivesen hozná meg, mert tudná, hogy egy nagy épület megteremtéséhez ezáltal egy téglával ő is hozzájárul. A birói tekintélynek is legjobban ez felelne meg. Dénes István: Tehát törölni kell a novellából azt a részt is, amely némi lyukat enged! Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister: A novellában benne van a dupla napi­díj ! Meskó Zoltán : Benne van, de mire az a dupla napidíj meglesz, addigra tripla, meg nem tudom hányszoros lesz a drágaság. De nagyon sokszor a kiutalás is későn történik, nem kapják meg azt idejében. Hogyan lehet követelni attól a szegény tisztviselőtől, hogy összegeket előlegezzen az államnak ? Sokszor a gazdasági felügyelők sem kapják meg idejekorán utiszámlájuk ellen­értékét. Azt szeretném, hogy amíg ezek a tárgya­lások tartanak, hogy ugy fejezzem ki magam — nem vagyok jogász — a csirkepöröket inkább szüneteltetnék és minden nélkülözhető birót erre a célra használna fel az állam, erre rendelné ki őket a kormány. (Egy hang jobb felől : Nem min­denki érti !) Nem mindenki érti, ezért elsősorban azokat, a birákat kellene alkalmazni, akik egyéb­ként megfelelnek, akik önként jelentkeznek. Mert kirendelt bírókkal földbirtokreformot csi­nálni, egy olyan bírótól követelni ezt esetleg, akinek egész lelkivilága, egész meggyőződése ellenkezik ezzel a törvénnyel, aki nem szivesen látja azt a maga részéről : ezt nem tartom üd­vösnek. Sokkal helyesebbnek tartom, hogy azok­ból rekrutálódjék a birói kar, akik önként jelent­keznek és akik a földmivelő népnek és a tör­vénynek nemcsak tisztelői és végrehajtói, hanem barátai is. Itt szóvá kell tennem az Országos Földbirtok­rendező Biróság egyik, szerintem, nem egészen helyes eljárását, és ez az, hogy az Országos Föld­birtokrendező Biróság ugy rendezkedett be, mint a Curia vagy más magasabb biróságok, a vakáció dolgában, Lehetetlen helyzet az, hogy az Országos Földbirtokrendező Biróság júliusban és augusz­tusban vakációt tartson, hogy akkor csak szüneti tanács működjék, holott ajuliusban vagy augusz­tusban meghozott ítélettől függ, hogy az a kis­ember októberben be tud-e menni a birtokába, a bérletébe, vagy csak egy egész évvel később mehet oda be. (Ugy van! Ugy van! a baloldalon.) I Nagyon csodálkozom, hogy ez eddig előfordul-

Next

/
Oldalképek
Tartalom