Nemzetgyűlési napló, 1922. XVII. kötet • 1923. október 15. - 1923. december 12.

Ülésnapok - 1922-203

A nemzetgyűlés 203. ülése IP23. hatott. Tessék intézkedni, hogy a szabadságot novemberben vegyék ki. Dénes István: Vegyék ki a földreform után! Meskó Zoltán : Én nem mennék olyan messze, mint t. barátom, mert nem tudom, hogy meddig fog tartani. Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister: A törvény biztosítja nekik a szabad­ságot ! Meskó Zoltán: Én tárgyilagos vagyok. Azt hiszem, t. képviselőtársaim önök is mindannyian aláírják, hogy ne július és augusztus hónapok­ban vegyék ki azt a szabadságot, hanem vagy hamarább, vagy később egy-két hónappal. Erdélyi Aladár: Hideg időben menjenek nyaralni? Meskó Zoltán : Nem nyaralásról van szó, hanem pihenésről. Az a szegény ember is odakint dolgozik és nem nyaral. Rothenstein Mór: Úgysem lesz az egészből semmi! (Derültség.) Meskó Zoltán: Látja t. képviselőtársam, azért sürgetem, ilyen erélyesen, mert már lassan kezd átmenni a köztudatba, hogy úgysem lesz belőle semmi. Lelketlen és sokszor megfizetett agitátorok járják a falvakat és azt mondják: Te szerencsétlen nem kapsz sohasem egy kis földet, inkább menj az urasághoz és kunyerálj ki egy kis bérletet ! Nem, uraim! Egy tál lencséért nem fogjuk odaadni jogainkat. Követeljük a törvény becsü­letes végrehajtását olyan értelemben, amint azt megigértük. Mert óva intek mindenkit, a polgári társadalomnak minden egyes tagját, hogy ha bennünk ez a nép csalódni fog, ne csodálkozzanak azon, ha a felforgató eszméknek be fog hódolni, és azon, hogy ha a, kisgazdapártban, helyesebben a földmives- és munkáspártban, — hiszen nem pártokról, hanem társadalmi osztályokról beszé­lek — ha ezekben a képviselőkben csalódni fog, akkor nekünk vesztett ügyünk van. Jó ezt itt nyíltan megmondani, mert jobb félni, mint meg­ijedni. Én a törvényjavaslalot örömmel üdvözlöm s azt a részletes tárgyalás alapjául elfogadom, módosításaimat pedig annak idején meg fogom tenni. Elnök: Jelentem a t. Háznak, hogy a ház­szabályok 255. §-ára való hivatkozással ötvenné) több képviselő a földbirtok helyesebb megoszlását szabályozó rendelkezésekről szóló 1920:XXXVI. tcikk kiegészítéséről^ szóló törvényjavaslat tár­gyalására a sürgősség kimondását kéri. A házszabályok idézett szakasza értelmében kötelességem megállapítani, vájjon azok közül, akik az ivet aláirtak, ötvenen jelen vannak-e. Felkérem a jegyző urat, szíveskedjék az alá­irók névsorát felolvasni. Perlaki György jegyző (olvassa) : Könyves Lajos, Csizmadia András, Éhn Kálmán, Csontos Imre (Felkiáltások : Nincs itt !), Viezián István, Szijj Bálint, Herczegh Béla, Nemes Bertalan, Huszár Dezső, Graeffl Jenő, Urbanics Kálmán, Horánszky Dezső (Nincs itt!), Szabóky Jenő (Nincs itt!), Dréhr Imre (Nincs itt!), Gaál Endre (Nincs itt!), Zeőke Antal, Simon János (Nincs itt!), Szuhányi Ferenc (Nincs itt), Krak­ker Kálmán (Nincs itt!), Varsányi Gábor (Nincs itt!), Erdélyi Aladár, Rubinek István, Fekete Lajos, Prónay György báró, Erodi­Harrach Tihamér (Nincs itt!), Gaal Gaston (Nincs itt!), Mayer János (Nincs itt!), Szabó Zoltán (Nincs itt!), Barla-Szabó József (Nincs itt!), Hegedüs György (Nincs itt!) Putnoky Móric, Biró Pál (Nincs itt!), Kováts-Nagy Sán­dor, Hoyos Miksa gróf (Nincs itt!), Létay Ernő (Nincs itt. !), Farkas Tibor, Szakáts József, Per­NAPLÓ XVII. évi december hó 7-en, pénteken. 371 laki György, Berki Gyula, Almásy László, Héjj Imre, Szabó István (nagyatádi), Fráter Pál, Neubauer Ferenc, Nagy János (egri), Kuna P. András, Erdőhegyi Lajos, Édes Antal, Putnoky Sándor, Kaas Albert, Iklódy-Szabó János, Mel­czer László, Mokcsay Zoltán, Nagy János (Nincs itt!), Maday Gyula (Nincs itt!), Dinich Ödön, Bodó János, Temesváry Imre, Pekár Gyula. Őrffy Imre, Szily Tamás, Bugyi Antal, Früh­wirth Mátyás, Láng János, Szilágyi Lajos, Petrovácz Gyula (Nincs itt!), Beischl Richárd, Meskó Zoltán, Csöngedy Gyula, Lukács György, Karafiáth Jenő, Mándy Sámuel, Illés József, Vasadi Balogh György, Alföld y Béla (Nincs itt!), Herrmann Miksa, Zsitvay Tibor, Platthy György, Gömbös Gyula, Lovász János. Elnök : Minthogy az aláíró képviselők közül ötvennél többen jelen vannak, a házszabályok 255. §-a értelmében a sürgősség tárgyában leg­közelebbi ülésünk kezdetén fogunk határozni. Tekintettel az idő előrehaladott voltára, a vitát most félbeszakítjuk, és javaslatot teszek leg­közelebbi ülésünk idejére és napirendjére vonat­kozólag. Javaslom, hogy legközelebbi ülésünket folyó hó 10-én, hétfőn délelőtt 11 órakor tartsuk, s annak napirendjére tüzessók ki : 1. a benyújtott sürgősségi indítvány feletti határozathozatal ; 2. a mai napirenden levő törvényjavaslat ál­talános vitájának folytatása. (Felkiáltásokajobb­oldalon : Szünetet !) Méltóztatnak e napirendi javaslatomhoz hozzá­járulni ? (Igen !) Ha igen, ilyen értelemben mon­dom ki a határozatot. Az ülést öt percre felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök : Az ülést újból megnyitom. Áttérünk Í\ sürgős interpellációk előterjesztésére. Rassay Károly képviselő urat illeti a szó. (Felkiáltások a baloldalon : Hol a pénzügy minis­ter ?) m Pikler Emil : A kiskölcsön nagyministere nincs jelen ! (Felkiáltások jobbfelöl : Itt van !) Rassay Károly : T. Nemzetgyűlés ! Amint a sajtóból méltóztatnak tudni, rövid pár nap múlva Parisban össze fog ülni a népszövetségi tanács, hogy döntsön a magyar kölcsön sorsa felett. Ezen döntésnek alapja, amint azt újra a sajtóból tud­juk, az a tervezet lesz, amelyet a magyar kor­mány propoziciói alapján a Népszövetség pénz­ügyi bizottsága a londoni tárgyaiások alapján kidolgozott. Hogy mi van a magyar kormány propoziciólban és mi van a londoni tárgyaiások során elfogadott népszövetségi bizottsági terve­zetben, azt nemcsak én, de azt hiszem, az- igen t. Nemzetgyűlés sem tudja. Mi ebben a kérdés­ben utalva vagyunk a pénzügyi bizottság jelen­tésére, utalva vagyunk az ehhez fűzött külföldi kommentárokra és utalva vagyunk végül az igen t. pénzügyminister urnák meglehetősen dodonai kijelentéseire, (ügy van ! balfelöl.) Ezek a kijelentések abszolúte nem alkalma­sak abban a tekintetben, hogy a közönség sorai­ban valami megnyugvást idézzenek elő, sőt hogyha utalni akarnék az elmúlt hetek esemé­nyeire, azt kellene mondanom, hogy a pénzügy­minister ur kijelentései csak arra alkalmasak, hogy a magyar közgazdasági életben pánikot keltsenek, (Ugy van! Ugy van! a bal- és a szélső­baloldalon.) amely pánikból egypár emberen kívül senkinek nincs haszna, mig a magyar köz­gazdasági életnek milliárdokra menő kárai van­nak. És hogyha már a kölcsön érdemével foglal­koznék, rámutatnék arra, hogy talán több kára van, mint amennyit a tervbe vett kölcsön tulaj­54

Next

/
Oldalképek
Tartalom