Nemzetgyűlési napló, 1922. XVII. kötet • 1923. október 15. - 1923. december 12.

Ülésnapok - 1922-202

340 A nemzetgyűlés 202. ülése 1923. nem én mondom először. Pártkülönbség nélkül állapítottuk meg" ezt a tényt a nyári tárgyalások alkalmával. Esztergályos János : Vásárhely, Orosháza környéke ! Létay Ernő : Nem hagyhatom figyelmen kivül épen ezen kérdés tárgyalásánál azt, hogy a minister ur ebben a tárgyban a múlt év decemberében egy igen helyes szellemű körrendeletet adott ki, amely körrendeletnek azonban egy igen igen nagy hibája volt, nem volt hozzá semmi szankció fűzve. Ennélfogva a papírkosárba került és nem lett végrehajtva, talán ki sem lett hirdetve, s a földbirtokosok sem vették figyelembe, a kis emberek pedig, a földmivelő nép nem tudott róla egyáltalában semmit. Erdélyi Aladár : A földbirtokosok nemcsak tudomásul vették, hanem igenis, maguk is elismerték és propagálták ! Létay Ernő : T. Erdélyi képviselő ur, én a nemzetgyűlést nem igen szoktam felhasználni személyi támadások helyéül. Nem igen szoktam felhasználni még arra sem, hogy a nemzetgyűlésen kivül álló tényezőket itt megnevezve, behozzak a nemzetgyűlés tárgyalásaiba, de miután az ön közbeszóiása kényszerit engem erre, meg kell cáfolnom az ön ebbeli hitét, és leszek bátor elmondani egy esetet, mely a saját kerületemben történt. Erdélyi Aladár : Egy eset van ! De általában nem ez a helyzet ! Létay Ernő : En általánosságban beszélek és hogy az általánosság alól a t. képviselő ur hite és meggyőződése szerint lehetnek kivételek, ezt koncedálom. De viszont az én általános helyi ismeieteim ellene szólnak annak, amit a képviselő ur állit. Erdéiyi Aiauár : A kivételeket én is elismerem ! Létay Ernő : Azt hiszem, hogy felmentenek az alól, hogy ezen helyi érdekeltségű dolgot előhozzam. JJelyeslés.) A földrendezési tárgyalásokra abból a politikából, amely mindig felvilágositatlanul hagyta a falu legszegényebb publikumát, az a káros következmény is hárul, hogy földmivelő népünk ma sem tudja a földrendezési törvénynyel kapcsolatban, hogy neki tulajdonképen mihez van joga. (Ugy van ! balfelől.) Semmi néven nevezendő közhatósági szervünk arra felhatalmazást nem nyert, hogy neki a törvényben biztosított jogait elmagyarázza. így aztán tévhit van jobbra is, balra is elhintve a közönség széles rétegeiben, aminek káros következménye az, hogy az emberek legnagyobb része azt hiszi, hogy itt tényleges földosztás folyik, a másik pedig azt hiszi, hogy semmihez nincs joga, s hogy ő földet csak akkor kap, ha annak forgalmi árát 24órán belül az eljáró bírónak kezébe szolgáltatja. Dénes István : A szolgabirák csendőrökkel zavartatják széjjel az értekezleteket ! Létay Ernő : T. Nemzetgyűlés ! Hogy az államkormányzat megerősítse ezt az eljárást, • ezt a politikai irányzatot, amely felvilágositatlanul hagyta meg a falu földmivelő népét, kiadatott még a múlt évi választások alkalmával a belügyminis ter ur által egy rendeletet, amelyben még határozottabban aláhúzta és aláfestette ezt a gondolatot, amikor majdnem izgatónak nevezte már azt is, aki egyáltalában a földrendezés kérdését nyílt népgyűlésen, vagy olyankor, midőn a földhözjuttatandókkal érintkezik, felhozza. Igenis, bebizonyult ennek káros hatása, évi december hó 6-án, csütörtökön. mert hiszen észleletem szerint a legnagyobb elkeseredés épen azokon a vidékeken van, ahol a nép nem volt kellőképen felvilágosítva, ahol jogait nem ismeri, ahol nem tudja, hogy tulajdonkép az ő érdekében, akár jónak, akár helytelennek talált, de mégis az ő érdekében folyó politikai mozgalom van, melynek célja földhözjuttatása és legfeljebb az lehet közöttünk a differencia és abban divergálhatunk, hogy a tempóban a földhözjuttatás mértékében térnek el felfogásaink, abban azonban, hogy a nép ténylegesen földhöz jusson, az egész magyar társadalom ténylegesen megegyezik. (Egy hang balfelől : Nagyon lassú a tempó.) Dénes István : A népnek sötétben hagyása a legveszedelmesebb politika ! Létay Ernő : Nincs alkalmazva ez olyan esetre, mikor a földmivelő népet egyenesen fordított irányban világosítják fel, hogy a földmivelő népet épen attól a jogától igyekeznek tévutakon megfosztani, hogy a törvényben nem biztosított igényéhez jusson : nincs érvényben a büntető szankció. Sehol sem olvastam még, hogy azokat a községi elöljáróságokat, a gazdatiszteket, akik a falun házról-házra járnak és a népet mindenféle ígérgetésekkel vagy hazug híresztelésekkel rá akarják venni, vagy abban az irányban intrikálnak, hogy a földrendezési eljárással megbízott közeg, a jegyző előtt igényjogosultságukat be ne jelentsék, mondom, nem látom nyomát, hogy ezeket másutt is büntető szankció alá vonnák és e szankciókat alkalmaznák. Pedig foyik az országban egy ilyen kutmérgezés épen a földrendezési törvény szellemével ellenkezőleg. Mert legyünk meggyőződve, hogy azok az egyének, akik a földrendezési eljárás lejárta után azt fogják érezni, hogy jogaiktól megfosztattak, ezek lesznek az ország legnagyobb elégületlenjei. (Ugy van! Ugy van! balfelől!) T\ Nemzetgyűlés ! Leszek bátor néhány szóval rátérni a novella egyes intézkedéseire. Azon kevés előnye közül, amelyekkel ez a novella rendelkezik, egyet ki kell ragadnunk, Az eredeti földrendezési törvény mindjárt az első szakaszában megállapítja azt, hogy a földhözjuttatás tekintetében senkinek egyéni joga nincs és hogy csak a közérdek lehet döntő abból a szempontból, hogy ki juttatható földhöz. A novella egy lépéssel tovább megy és szigorúbban meghatározza, hogy mi a közérdek. Én legalább a novella első szakaszának ezt az értelmezést adom. Hegedüs György : A rendeletben benne van ! Létay Ernő : Nem ilyen határozottan ! A novella első paragrafusa igenis megmondja, hogy közérdek a földhözjuttatás

% Már most ennek természetszerű következménye lesz az, hogy az eljárást végző bírák mindenütt ezt a közérdeket igyekeznek majd szolgálni és nem a generális érdeket fogják majd hangoztatni az eljáró közegek akkor, amikor az egyéni jogosultság elbírálásáról lesz szó, hanem az egyes egyének jogosultságát is közérdeknek fogják minősíteni. Esztergályos János : Lásd Németh főszolgabírót is ! (Egy hang a jobboldalon : Beh sok baja van!) Akár csak a Gyopa pusztában. Arról is beszélünk majd. Kovács Péter földmunkást interná ják, mert földet kér. (Zaj.) Klárik Ferenc : Pedig azé a föld, aki dolgozik ! Létay Ernő : Ellenben visszafejlesztő hatása lesz a novellának a típusok meghatározá-