Nemzetgyűlési napló, 1922. XVII. kötet • 1923. október 15. - 1923. december 12.

Ülésnapok - 1922-200

À nemzetgyűlés 200. ülése 1923. Igenis a »tanulmányi célokat szolgáló vagyonok« volt pótlás, amely ellen a minister ur tiltakozott azzal, hogy ennek révén óriási szerzetesi és más javak kerülhetnek mentesítés alá, ami pedig a földreform végrehajtását igen nagy mértékben megnehezítené. A minister ur, amikor a bizottság az ő véleményével szembehelyezkedett, a legnagyobb felháborodással távozott el az ülésről. Ekkor történt az, hogy az előadó ur — akit sajnosán nélkülözünk most az előadói székben — bejelentette ott a bizottsági ülésen erre vonatkozólag a kisebbségi véleményt. Ennek ellenére ezt a kisebbségi véleményt a bizottság jelentésében sehol sem találom. Mándy Samu: Nem teszik bele a kisebbségi véleményt ! Eőri-Szabó Dezső: Benne van a kisebbségi vélemény ! (Egy hang jobbfelöl: Nem baj!) De a megokolásban sínes megemlítve. Hogy félre ne értessem, leszögezem azt a meggyőződésemet, hogy igenis, a tanulmányi célokat szolgáló római katholikus vagyont is azoknál a hazafias és kulturális céloknál fogva, amelyeket szolgál, igenis, lehetőleg én is mentesitendőknek tartom és javaslom. Griger Miklós: Ezt nem is kívánjuk! (Helyeslés balfelől. Eőri-Szabó Dezső; Azt azonban nagyon helytelennek tartom, hogy kategorice kizárjuk a lehetőségét, hogy az ilyen vagyont is igénybevegyük ott, ahol nem lehet mást igénybevenni. (Általános helyeslés.) Ezzel szemben én tovább megyek és azt mondom, hogy ott, ahol más birtok nem áll rendelkezésre, nyúljon hozzá az Országos Pöldbirtokrendező Bíróság az ilyen tanulmányi alapokhoz, de ugy, hogy cserében másutt biztositson földet a számára. (Helyeslés.) Mert ha valaki, ugy én teljes lélekkel honorálom azt a gyönyörű kulturális és nemzeti munkát, amelyet a tanitószerzetesrendek, a piaristák, a ciszterciták s a többiek végeznek ebben a hazában és végeztek századokon keresztül. (Általános helyeslés.) Griger Miklós: Nagyon szép! Nagyon helyes! Eőri-Szabó Dezső: Különösen a kegyes tanítórend r az, amely előtt meghajtom az elismerés lobogóját én, mint másvallásu ember, mert nagyon jól tudom, hogy iskoláikban a piaristák nem voltak mások, mint igazi hazafiak és keresztények, soha felekezeti gyűlölködésre nem oktatták az embereket, felekezeti gyűlölködést nem tanítottak, s a hazafiságban mindig előljártak. (Ugy van! balfelől.) Lelkemből szólok, amikor előttük ez alkalommal is meghajtom az elismerés lobogóját és hangsúlyozom, hogy olyan esetben, amikor az ő birtokukhoz is hozzá kell nyúlni, — mert hiszen a kisemberek érdeke mégis a legfontosabb — tessék őket másutt kárpótolni. (Ugy van ! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Griger Miklós : Nagyon helyes ! Esterházy négyszázezer holdjából még mindig telik! Eőri-Szabó Dezső: Ennek a kérdésnek kapcsán akarok rámutatni röviden egy másik dologra, a telepítésre. A földbirtokreformnovella nagyon helyes rendelkezéseket foglal magában a telepitésre vonatkozólag. Attól félek azonban, hogy ez a telepítés maga ellenkezik a magyar nép természetével. Dénes István : Miért

ß Eőri-Szabó Dezső : Én ugy ismerem az én magyarjaimat, hogy nem szivesen települnek el a saját falujuk határán túl. Dénes István : Dehogynem ! Csak adjanak nekik elég földet! Adják csak oda herceg Esterházy uradalmát, csinálnak majd szép Magyarországot ! Elnök: Dénes képviselő urat kérem, méltóztassék csendben maradni! évi december hó 4-én, kedden. 265 Urbanics Kálmán : Majd szétosztjuk a Dénesura d al m at ! (Der üli s ég.) Eőri-Szabó Dezső: Nagyon ajánlom az illetékes tényezők figyelmébe, hogy a telepitésnek ne tulajdonítsanak nagyobb jelentőséget, mint amennyit tulajdonítani lehet. Mert hangsúlyozom azt, hogy ez legalább is a dunántúli magyarság között nem igen fog megértésre találni. Dénes István: Megy a tiszántúli! Eőri-Szabó Dezső: Nagyon örülök, hogy ballom, hogy más vidéken hajlandók az emberek kitelepülni. Dénes István: Inkább oda, mint Amerikába! Eőri-Szabó Dezső: Igen; inkább a hazában juttassunk nekik földet, hogy Magyarországon is megélhetést találjanak, semhogy kivándoroljanak. Ezzel kapcsolatban még rámutatok arra, hogy az eljáró bírók — tisztelet a kivételnek! — igen mostohán kezelik az amerikai visszavándorlás kérdését. (Halljuk! balfelől.) Pedig a törvényben kifejezetten is benne van, hogy a földreform céljaihoz tartozik a visszatelepülés megkönnyítése is. Számtalan tárgyaláson voltam, amelyen az eljáró bíró az amerikásnak nemcsak földet juttatni nem volt hajlandó, hanem inkább a legelitélőbb szavakkal sújtotta le az Amerikában lévő vagy Amerikából visszajövő embereket azért, mert Amerikában dolgoztak és — őszerinte — gyűjtötték a dollárokat addig, amíg társaik itt véreztek. Ez igazságtalan beállítás, elsősorban azért, mert azok a honfitársaink, akik a háború idején künnrekedtek, szivesen jöttek volna haza és seregesen jelentkeztek is az osztrák-magyar konzulátuson, de ott lebeszélték őket azzal, hogy : »Ne induljatok útra, mert az ut bizonytalan ; maradjatok itt !« Nem őrajtuk múlt tehát, hogy nem jöhettek vérző hazájuk védelmére. Most igazságtalan azzal bélyegezni meg őket, hogy ellenünk gyártották a fegyvereket és ezzel gyűjtötték a dollárokat, — holott ez bebizonyítva nincs, — ez igazságtalan elbánás ; sőt ellenkezik a^ hazafias intencióval is, mert a hazafias intenció azt kivan ja, — amint a törvényben is benne van, — hogy megkönnyittessék az Amerikából való visszavándorlás. Gr. Hoyos Miksa (közbeszól. Zaj). Eőri-Szabó Dezső: T. képviselőtársam közbeszólására kénytelen vagyok megjegyezni, hogy nem mindenkinek van annyi dollárja. Gr. Hoyos Miksa: Az mindegy! Eőri-Szabó Dezső: Másrészről az én kerületemben nagyon sok helyen megtörtént, hogy még akik akartak vásárolni, azok sem tudtak földet kapni, olyan nagy ott a földéhség és^ a földinség, hogy akármennyit ígértek is a földért, nem juthattak hozzá. (Ellenmondások a középen.) Gr. Hoyos Miksa: Dehogynem! Eőri-Szabó Dezső : Nem mindenhol tudtak földet venni! Gr. Hoyos Miksa: De mindenhol! Dénes István: Nem! Azért nem, mert a nagybirtok, mint várfal zárta el előlük a földet! Eőri-Szabó Dezső: Hogy milyen nehéz földhöz jutni, bebizonyítom azzal a ténnyel, hogy amikor egyik-másik községi földet kiadják bérbe, a földéhes emberek az árverésen egymásra licitálnak és megtörtént sok esetben, hogy három métermázsa búzát is felajánlottak bérül. Igaz, hogy most ezt ellenük fordítják az elj alkalmával, mert amikor a földreformmal kapcsolatban következik az ármegállapítás, akkor azt mondják: »Ti magatok ígértetek meg ezekért a földekért 3 mm búzát, most tehát megfizethetitek ezekért a földreform kapcsán kapott földekórt is!« Nem veszik tekintetbe, hogy minden éremnek két oldala van és ennek a kérdésnek a másik ol-