Nemzetgyűlési napló, 1922. XVII. kötet • 1923. október 15. - 1923. december 12.

Ülésnapok - 1922-200

266 A nemzetgyűlés 200. ülése 1923. évi december hó 4-én, kedden. dala azt mutatja, hogy akkora a földinség, hogy az emberek hajlandók 3 mm búzát is megajánlani, csak hogy egy darabka földhöz jussanak. Tessék az eljáró közegeknek az éremnek ezt az oldalát is nézni s amikor a bérmegállapításról van szó, akkor ne abból induljanak ki, amiből eddig, hanem abból, hogy a szociális nyomorúság kényszeritette a kisembereket ilyen lehetetlen feltételek elvállalására. T. Nemzetgyűlés ! Most már nem kivánom tovább fárasztani a t. Nemzetgyűlésnek amúgy is talán kissé sok ideig igénybevett türelmét, de a magam mentségére legyen szabad felhoznom, hogy olyan fontosnak tartom csonka Magyarország jelenére, jövendőjére és Nagy-Magyarország újból való megteremtésére a földreform becsületes végrehajtását, (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) hogy bármilyen kicsiny ember vagyok, is, a magam kis egyéniségét szinte egészen e dolog szolgálatába dobtam oda. (Helyeslés a bal- és a szélsőbaloldalon.) Meg szokták vádolni az ilyen embereket, — mert nemcsak magam vagyok — azzal, hogy egyéni érdekből, demagógiából, népszerüséghajhászásából cselekesznek és sürgetik a földreform végrehajtását. T. Nemzetgzülés ! Én nem tudom elképzelni, hogy egy olyan embernek, akinek ideális lelkülete csakugyan eszményi célokért hevül, miképen lenne fontosabb az ilyen aljas intenció, az ilyen üres népszerüséghajhászás, mint magának a hazának érdeke, az a szent és ideális cél, amelyet maga előtt tart és amelyért harcol ?! Istenem, egy magamfajta ember miért harcolna a földreform becsületes végrehajtásáért 1 Népszerűségért ? Mit adhat az a népszerűség ? Képviselőséget ? Dénes István ; Akkor is jobb a húsosfazék mellett ! Eőri-Szabó Dezső : Az olyan képviselőre, mint én, aki igazgatósági tagságot és kedvezményes részvényeket nem keres, sőt el sem fogadna, mert azt igenis inkompatibilisnek tartom nemcsak a ministeri, hanem a képviselői állással is, (Ugy van! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) a képviselőség csak anyagi áldozatokat jelent. (Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) Mit hozhatna tehát egyebet ? Hoz munkát, fáradságot, töredelmet. És ha nagyságot hoz, azt a nagyságot csak a krisztusi mérték szerint lehet tekintetbe venni, ugy t. i., hogy, mint Ö mondta, az a nagyobb közöttünk, aki a legtöbbnek szolgál. A magamfajta képviselőnek tehát a képviselőség sem hoz semmi mást, nevetséges tehát azt mondani, sőt aljas rágalom, hogy népszerüséghajhászásból csinálja ezt az, aki lelkének ideális célját követi. Beszédem be végeztével kijelentem, hogy ugy látom csonka Magyarország csak ugy lesz nagy Magyarországgá, ha elsősorban a földbirtokrendezést csináljuk meg becsülettel és tisztességgel. (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Tudom, hogy sok más kisebb tényezőtől is függ ez, de én lehet, hogy elfogult vagyok, de nem tehetek róla, ez a szent meggyőződésem, — szinte legfontosabb tényezőnek a jövendő Nagy-Magyarország kialakulásában a földbirtokreform becsületes végrehajtását tartom. Ezért küzdöttem érte, ezért küzdök érte most is és üdvözlöm a minister urat, aki szintén küzdött érte és kérem, küzdjön továbbra is. Azokat az elveket, amelyeket szem előtt tartott, ne engedje elgáncsolni és a novella szükséges megváltoztatásával . . . Dénes István: Egy ujabb novellával! Eőri-Szabó Dezső... . igyekezzék ezt a földreformot a becsületes befejezéshez eljuttatni csonka Magyarország vigasztalására és NagyMagyarország biztosítására. (Éljenzés és taps rí baloldalon. Szónokot számosan üdvözlik.) Elnök: T. Nemzetgyűlés! Kihirdetem a megejtett választás eredményét. Nemzetgyűlési képviselő van összesen 244. Szavazott 85 képviselő ur, távol volt 158 képviselő ur, az elnök szavazott. A 85 szavazatból esett Nemes Bertalanra 85, Petrovácz Gyulára 59, Nánássy Andorra 24, két szavazat pedig megoszlott. Ennek a választásnak eredménye alapján tehát Nemes Bertalan és Petrovácz Gyula képviselő urakat a III. birálóbizottság megválasztott tagjaiul jelentem ki, s felkérem a megválasztott képviselő urakat, hogy a házszabályok 36. §-ában előirt esküt letenni szíveskedjenek. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az eskümintát olvasni. Perlaki György jegyző (olvassa az eskümintát. Nemes Bertalan és Petrovácz Gyula leteszik az esküt.) Elnök: Az eskü letétetett! T. Nemzetgyűlés? Mivel az idő előrehaladt, a vitát megszakitom. Mielőtt az interpellációra adandó válasz meghallgatására áttérnénk, megteszem javaslatomat a legközelebbi ülés idejére és napirendjére nézve. Javasolom, hogy legközelebbi ülésünket holnap, f. hó 5-ikén, szerdán délelőtt 10 órakor tartsuk és annak napirendjére tűzessék ki a földbirtok helyesebb megoszlását szabályozó rendelkezésekről szóló 1920 : XXXVI. te. kiegészítésére vonatkozó törvényjaslat folytatólagos tárgyalása. Méltóztatnak-e napirendi ja vaslatomat elfogadni? (Igén!) Ha igen, ilyen értelemben mondom ki a határozatot. Holnap interpellációs nap lévén, a házszabályok 191. §-ában előirt időben az inditvány- és interpellációskönyvek fel fognak olvastatni. Az ülést 5 percre felfüggeszteni. (Szünet után.) (Az elnöki széket Seitovszky Béla foglalja el.) Elnök: Az ülést újból megnyitom. Következik a kultuszminister ur válasza Kakovszky István képviselő ur interpellációjára. A kultuszminister urat illeti a szó. {Élénk felkiáltások a jobboldalon : Halljuk ! Halljuk !) Gr. Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatás ügyi minister : T. Nemzetgyűlés ! Ugy gondolom, a pénteki ülésen a Ferenc József intézet főigazgatójának kinevezése kapcsán Gömbös Gyula t. képviselőtársam két kijelentést tett, amelyek engem a legnagyobb meglepetéssel töltöttek el. Az egyik kijelentés az, mintha én őt kalandorpolitikusnak neveztem volna. A másik kijelentés pedig — amely engem ámulatba ejtett az volt, hogy kétségbevonta azt a jogomat, hogy politikai ellenfeleimmel szemben kritikát gyakorolhassak. T. Nemzetgyűlés ! Én tisztában vagyok azzal, hogy sok emberi hibában laborálok, de azt hiszem, a Ház minden tagja, az ellenzékiek is bizonyságot tehetnek mellettem arról, hogy soha senkivel szemben politikai pályám során goromba szót nem ejtettem ki. (Ugy van ! Ugy van ! a jobboldalon és a középen.) Mit mondtam én a csurgói beszédemben, amely kifogás tárgyává tétetett? Azt a kérdést vetettem fel: mi történt volna abban az esetben Magyarországon, ha idegen csapatok, vagy idegen fegyveres emberek igénybevételével sikerült volna valakinek a hatalmat kezébe keritenie ? Mi lett volna Magyarországgal azután ? Ez a mozgalom Magyarországot elbuktatta volna, katasztrófába mentünk volna és ezt a politikát