Nemzetgyűlési napló, 1922. XVII. kötet • 1923. október 15. - 1923. december 12.

Ülésnapok - 1922-199

250 A nemzetgyűlés 199. ülése 1923. évi december hó 3-án, hétfőn. életben, arnig ezt tisztességesen és radikálisan meg- nem oldják. Tudom, hogy a két esztendő le fog" peregni, s nem lesz tisztességes megoldás. Azok, akik annak ide.ién, amikor nehéz napok voltak, szívesen lemondtak volna még a birtokuk feléről is, csak egyszer, már ez a kérdés intéztessék el, ne gáncsolják el most ezt a kérdést és legyenek meggyőződve róla, hogy az öt év elteltével ez az ügy nem fog ad acta tétetni. Ez nyitott seb marad mindaddig, mig meg nem lesz oldva. Sok szó esett arról, hogy külföldön hogyan oldották meg a földreformot. (Halljuk! Halljuk!) íme, leszek bátor majd felolvasni, hogy a szomszéd államokban hogy oldották meg. (Halljuk! Halljuk!) Perlaki György: Olyat nem kérünk ! Cserti József : A körülöttünk levő államokban, mindenütt az egész világon megoldották, de, sajnos, azokon a területeken, amelyeket tőlünk elraboltak, (Egy hang a szélsőbaloldalon : Erdély!) ahol már régen meg kellett volna oldani, — ott nem ; mert ha azokon a földeken ma magyarok volnának, akkor ma nem volnának elnyomva. (Zaj.) Perlaki György : A magyar nép sem kér az olyan földből... Esztergályos János : Miért oláhosodtak el az erdélyi községek 1 Cserti József : Azt mondják, hogy tényleg magyar birtokokat kellett igénybe venni, mert más nem volt, azonban az a sajnos, hogy azt nem magyaroknak adták, hanem cseheknek, románoknak és szerbeknek, a magyarok csak •utoljára jöttek számításba. A földreformot meg kellett volna már régen oldani, és ma már csonka Magyarország helyzete az integritás szempontjából máskép állana. Nemrégiben arról értesültem, hogy a határkiigazitó bizottság fent Szatmár megyében gróf Károlyi Józsefnek egy 6000 holdas birtokát visszaadta. Nem tudom, melyik az a birtok, de hogyha pl. egy ilyen birtokon megoldották a földreformot és mi átvesszük azokat az embereket, akiket véglegesen hozzánk csatoltak a birtokkal együtt és most azt mondjuk nekik, hogy menjetek innét, mert törvényeink mást diktálnak, micsoda borzasztó bűn ennek a földreformkérdésnek ilyen megoldása az integritás szempontjából. Mit éreznek azok, akiket a csehek beültettek oda, s akiket a magyar törvények pedig kirúgnak onnan. Óriási bűn ez azok részéről, akik a földreformot el akarják gáncsolni. Ezek a legnagyobb ellenségei a területi integritásnak is. (Egy hana half elöl : Ez már igaz!) Nekünk radikálisabban kell megoldani a földreformot, mint odaát. íme alig történt valami s máris látjuk, hogy az Omge. mennyire felszisszen és feljajdul. Baross János : A megyei választásoknál ezzel korteskedtek ! Cserti József : A román földreformtörvény a következőképen szól. Erdélyi Aladár : Hogyan fest a valóságban ? Cserti József : Sajnos, szomorúan. Meg kellett volna már régen csinálni, azért, mert ott románok laknak. Rupert Rezső : Báró Wesselényi már 1836ban figyelmeztetett, hogy ez fog történni ! Cserti József : A román földreformtörvény szerint Erdélyben minden 40 holdon felüli, Komániában pedig minden 200 holdon felüli birtok kisajátítható a földreform céljaira. Ez igy van. A lengyel földreformról szóló törvény szerint minden 180 holdnál nagyobb birtok kisajátitható, Csehszlovákiában pedig minden 250 hektáron felüli erdőbirtok és minden 170 hektáron felüli szántóföld, szőlő és legelő. Az uj kisgazdákat, akik majdnem kizárólag a kisemberek közül kerülnek ki, azokon a területeken gazdasági felszereléssel és vetőmaggal is ellátják. Erdélyi Aladár : Papiion ! Cserti József : Sajnos, igy van megoldva. Más megoldás nincs, mint hogy nálunk tisztességes, radikális földreformot kell csinálni és ezzel a megélhetést sokkal könnyebbé tenni, mint odaát van. Nagy Ernő : Ezer év előtt is azé volt a föld, aki dolgozott és nem azé, aki henyélt ! (Zaj.) Cserti József : Látjuk, hogy az Omge. mennyire feljajdul erre a kis novellára is. Egy memorandumot intézett a minister úrhoz, amelyben kérte a földreformnovella viszszavonását. Azt hiszem, ez a memorandum a minister űrhöz már meg is érkezett. Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister : Lehet ! Cserti József : Ebben azt mondja az első rész, hogy a novellatervezet csak hiábavaló reményeket ébreszt ; azt mondja, hogy mikor már megnyugodtak a földmunkások, a már megnyugodott munkásokat felizgatja és bennük jórészt kielégithetetlen igényeket ébreszt fel, azokban t. i., akik még nem kaptak semmit sem. A második szakasz minden intézkedése az igényjogosultság kiterjesztését célozza azáltal, hogy a gyermekes családok részére öttagú család szükségletéhez mért birtokot akar kiutalni. Van a törvényben szó gyermekekről ? Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister : Családtagokról igen ! Perlaki György : Ez méltányos is ! Egy hattagú családnak csak többet kell adni ! Cserti József : Ezt akarom mondani én is, mélyen t. képviselőtársam. Annak a családtalannak nem lehet még hat gyermeke is ? Ezzel az intézkedéssel direkt az egyke-rendszert táplálják, mert az, aki hattagú család után kapja a földet, nem kap többet, mint amennyit kap az, akinek egy gyermeke van. Pedig ez nem helyes, mert hátha hat év múlva lesz hat gyermeke. Nem volna szabad az igényjogosultságot a gyerekek számához kötni, hanem a családokhoz, ha helyesen akarnák a kérdést elintézni. Azt mondja a memorandum, hogy itt pártpolitikai befolyás fog érvényesülni mindenütt és kifogásolja, hogy a birák nem szállásolhatok el a földbirtokosokhoz. Ez különösen a 11. §-ra — az akkori 10. §-ra — vonatkozik, amely azt mondja, hogy ez a szakasz hadat üzen a termelés és a közellátás érdekeinek. Ugy állit ják be a kérdést az egész vonalon, hogy ha a földreformot megvalósítjuk, akkor Budapest nem lesz ellátva. Pedig ezen a kérdésen már régen túl vagyunk. Be van ugyanis igazolva, hogy a tisztességes, radikális földreform megoldása esetén a közellátás sokkal könnyebb lesz, mert nemcsak viz, hanem állatok és állati termékek is kellenek enneka fővárosnak, sőt ezekből kerül ki a megélhetéshez szükséges legtöbb anyag. (Zaj.) A végén kérik a minister ártól, hogy vonja vissza ezt a novellát, amely csak nyugtalanságot fog eredményezni. Mindebből láthatjuk, hogy a nagybirtokosok teljesen el akarnak zárkózni minden áldozatkészségtől, pedig amig ez a kérdés meg nem