Nemzetgyűlési napló, 1922. XVII. kötet • 1923. október 15. - 1923. december 12.

Ülésnapok - 1922-199

%Ú A nemzetgyűlés 199. diese 1923. Dénes István : Egyik legnagyobb bűne életének ! Rupert Rezső : Az lehet, de nem igy volt ! Elnök: Méltóztassanak megengedni, hogy a szónok is szólhasson. (Derültség.) Cserti József: Akárki idézte fel és akárki használta fel eszközül sokoropátkai Szabó Istvánt a földreform megbuktatására, nagy bűnt követett el, akárki volt az. Én annak idején meg voltam hi va egy népgyűlésre, . . . Rupert Rezső: Bethlen István akadályozta azt meg ! (Nagy zaj a Ház minden oldalán.) Cserti József: ...mint a községi kisgazdapártnak elnöke. . . (Zaj és mozgás.) Elnök: Kérem a képviselő urakat, különösen akik a szónok mellett ülnek, méltóztassanak lehetővé tenni, hogy a szónok beszédét elmondhassa. Cserti József: A tárgysorozaton szerepelt Szabó István neve is. F, Szabó József: A szónok is közbeszól néha! Gaal Gaston: Tessék a szónokot meginteni, mindig közbeszól! (Derültség.) Cserti József: Akkor, amikor meg lettem hiva a népgyűlésre, azt mondták, Szabó István is meg fog jelenni. Mikor kerestem nagyatádi Szabó Istvánt, azt mondták, hogy nem az az igazi, mert az igazi sokoropátkai Szabó István. Ekkor felállt az asztalra és mondott egy beszédet. hogy ő az igazi Szabó István, mert nagyatádi Szabó István egy kommunista, hanem ő jött a helyébe, mert ő nem akarja, hogy Magyarország földjéből sakktáblák legyenek, mert nem akar földreformot. Nagyon jól tudjuk, hogy ki fedezte fel sokoropátkai Szabó Istvánt nagyatádi Szabó Istvánnak az egyensúlyozására. Az Omgenak a célja volt, hogy vele megcsináltassa majd ezt a törvényt, amelyet azután később, sajnos, nagyatádi Szabó István törvényerőre is emeltetett. A másik Szabó István, nagyatádi Szabó István minister ur annyiban hibás, hogy később magáévá tette ezt a javaslatot és elment egyesülni ezekkel, akik tényleg csak a nagybirtokosok exponensei voltak. Ott is maradt a minister ur, elfogadta a javaslatukat, és nem azt a javaslatot emelte törvényerőre, amely a minister programmját teljesen kimeritette, a helyes földreformot, hanem ezt juttatta törvényerőre. Itt bukott el a tisztességes, becsületes magyar földreformnak a sorsa. Belátta mindenki, hogy ennek alapján ezt a nehéz problémát megoldani nem lehet. Belátta a kormány is, mert ha nem látta volna be, nem jött volna a novellával, ezzel a toldozással és foldozással. Valahogy a helyzet ugy fest, mint akinek van egy öltözet jó ruhája, amelyre szüksége volna, három évig mindig próbálja felvenni, és a nagy próbálgatásban HZ <L ruha elszakadt. Ez a törvény uj, ennek alapján még vajmi kevesen jutottak földhöz és már is toldozni-foldozni kell. Dénes István : Régi nagyúri politika elposványositani minden nagy kérdést. Elnök: Dénes képviselő urat utoljára figyelmeztetem, méltóztassék csendben maradni. Cserti József : Soha se volt igazabb az a magyar közmondás, hogy amilyen a zsák, olyan a foltja ; amilyen rossz a törvény, épen olyan rossz ez a novella is. Mielőtt azonban rátérnék ennek részletesebb tárgyalására, szabad legyen kitérnem azokra a mozgalmakra, amelyek meg akarják tovább is akadályozni, hogy a földreformnovella alapján az igénylők földhöz jussanak. Szabó István (nagyatádi) földmivelésüffyi minister : Ti is ellene vagytok, nemcsak azok ! Még Griger is ellene van ! Cserti József : Griger Miklós képviselőtárévi december hő 3-án, hétfőn. sam kifejtette, hogy az úgynevezett tanulmányi birtokokhoz, a tanulmányi alapokhoz ne nyúljanak hozzá. Dénes István : Ez nem helyes érvelés, minister ur ! Mi is akarjuk, de ezt nem akiarjuk. Hagyja a nagybirtokosokra, ők érveljenek ezzel. Rupert Rezső : Jobbat akarunk ! Elnök : Csendet kérek ! Cserti József : Nekem az a felfogásom, hogy a földreformot meg kell oldana, még pedig onnan, ahol van. Nem lehet papiron megoldani. Onnan kell venni a földet, ahol van;. A tanulmányi alapokhoz — hozzáteszem, legutoljára — szintén hozzá szabad nyúlni, ám a tanulmányi alap vagyonának nem kell épen földben lenni, lehet más reális értékeket is számára teremteni. Erdélyi Aladár : Például ? Rupert Rezső : Dorogi gumit ! (Derültség.) Helyre lehet pótolni a nagy mágnás-uradalmakból. Szeder Ferenc : Mftr. részvényekben ! Cserti József : De mondom, ha szükség van rá, ehhez is hozzányúlnék és tessék más reális alapot teremteni. Ezt hagynám azonban a legutoljára. De vámnak másféle birtokok, ott vannak a háborúban szerzett vagyonok, ezekhez sem igen nyúlnak hozzá. Itt vannak továbbá, mint Griger képviselőtársam mondta, a hitbizományok, amelyek elavultak, és amelyek, ugy tudom már csak Spanyolországban és Magyarországban vannak meg*. (Ellenmondások jobbfelöl,) Rubinek István : Ugyan ! Hát Angliában? Dénes István : Bemélem nem akarják a hitbizományokat védeni ! Elnök : Dénes képviselő urat rendreutasítom ! Cserti József : Csak nálunk vannak hitbizományok ilyen terjedelemben. Itt vannak a püspökök óriási birtokai is, ezekhez is hozzá kellene nyúlni. Vannak még másféle ilyen birtokok is, amelyek nélkül a földreformot nem tudjuk megoldani. És ha nézzük ezeknek a birtokoknak történetét, eltekintve azoktól, amelyeket akkori tulajdonosaik hazaárulásért kaptak . . . (Ellenmondások.) Strausz István : Tessék neveket mondani ! Dénes István : Majd mondunk neveket is ! Cserti József : Rákóczi birtokait azoknak adták, akik az osztrák hatalomhoz szegődtek. Dénes István : A Bethlenek, a Boeskayak birtoka ! A neo-aquistica előtti időket méltóztassék áttamilmányozni. Cserti József: Ezektől eltekintve, látjuk, hogy a magyar nagybirtokok óriási része elvesztette jogcímét, mert amikor V. László, Zsigmond király, vagy Nagy Lajos idejében a birtokokat kapták, ezekhez óriási kötelezettségek voltak fűzve, mint például a bandériális rendszernek meghonosítása, vagyis elő volt írva, hogy mennyi földbirtok és hány jobbágy után mennyi lovas és gyalogos katonát kell a táborba küldeni és végig élelmezni. Mi történt azóta? Az, hogy a teher rászakadt a földnélküli milliókra, a birtokosok pedig elfelejtettek a nagybirtokról lemondani, elfelejtették az eredeti céljának átadni. Farkas István : Még csak megfelelő adót sem fizetnek ! Cserti József : Azt mondják sokan, hogy ez nem áll. Legyen szabad tehát Zsigmond királynak 1435-ben kelt 5. dekrétumát felolvasnom. Ez nemcsak a világi nagybirtokosokra