Nemzetgyűlési napló, 1922. XVII. kötet • 1923. október 15. - 1923. december 12.

Ülésnapok - 1922-199

À nemzetgyűlés 199. niese 1923. tette kötelezővé a bandérialis rendszer felállítását, hanem a püspöki karra is. F. Szabó Géza : Sőt azért adományozta ! Tisztázva van ez nagyon régen ! Dénes István : És akkor ma miért vannak a, püspökök kezén ! Elnök : Dénes képviselő urat másodizben utasitom rendre! Méltóztassék az elnöki rendreutasitásokat figyelembe venni, mert ha a képviselő ur igy folytatna, kénytelen leszek máskép eljárni. (Zaj.) Csendet kérek ! Egy képviselő ur sem szólt közbe annyi százszor, mint Dénes képviselő ur. A szónok közelében méltóztatik ülni és teljesen lehetetlenné teszi számára a nyugodt beszédet. Cserti József : Azt mondja ez a dekrétum, Zsigmond 1435. évi dekrétumának első cikkelye (olvassa) : »A király hada mellett az előkelők is tartoznak felkelni. Ha pedig az ellenség- akkora haderővel törne be, amely a császári haderőnket meghaladná és valószinünek látszanék, hogy az ország határaiba való betörését a császári had fel nem tartóztathatja és meg nem gátolhatja, akkor e hazarészek védelmére kirendelt főpapok az ő bandériumaikkal és katonáikkal az ezekre nézve tett és szokásszerüleg megtartott intézkedésekhez képest, úgyszintén a hasonlóképen ugyanazon vagy netán háborúval megtámadott más részeknek védelmére rendelt egyes vármegyék ispánjai stb. tartoznak fegyvert fogni.« Tehát a főpapokat és püspököket is kötelezi arra, hogy bandérialis hadsereggel résztvegyenek a háborúban. Továbbá azt mondja (olvassa) : »Az egyes bárók, előkelők és birtokos nemesek maguk személyesen megjelenvén, az ország mindenik közönséges hadjáratára uradalmaik mennyiségéhez képest állítsanak katonákat.« Itt tehát világosan meg van mondva, hogy a nagybirtokosoknak kötelességük volt katonaságot felállítani és velük hadba vonulni. Ezt még jobban megerősíti V. Lászlónak második dekrétuma, amelynek harmadik cikkelye nyíltan ezt mondja (olvassa) : »A főpapok jövedelmeik alapján a régi szokás szerint tartoznak katonáskodni és akiknek jövedelmeik megkevesbültek, azoknak hadszolgálati terhe is alábbszállj

on. Továbbá az érsek urak, a püspökök, prépostok és káptalanok, valamint az apátok és más nagyobb egyházi méltóságot és hivatalt viselők a nagyatyánknak, néhai Zsigmond császár és király urnák idejében fennállott szokás szerint tartoznak bandériumaikkal és lándzsakészletükkel táborba szállni.« Ez a két cikkely világosan kimondja, hogy a földet tényleg azért kapták a nagybirtokosok, hogy bandérialis hadsereget fentartsanak. F. Szabó Géza : El tetszik felejteni, hogy az abszolútkor szakban ezt megváltották. Elnök : Csendet kérek, Szabó képviselő ur ! Dénes István : Nem lehet ! F. Szabó Géza : Foglalkoztam vele, képviselő ur ! Rupert Rezső : Mennyit fizettek érte ? F. Szabó Géza : Kétmillió forintot ! Komikus, de igy van ! Dénes István : Ami komikus, az nem jó, nem komoly ! Cserti József : A helyzet az, hogy a teher rászakadt a milliókra, a népre, azok az urak pedig nem mondtak le arról a birtokról, amelyet a terhek ellenében kaptak. Nem kell mást tenni, mint átadni a földet a törvény alapján alkotmányos úton azoknak, akiket megillet, azokat pedig kárpótolják valami más módon. évi december hó 3-án, hétfőn. 245 Találnak azok valami reális alapot arra, hogy exisztenciájukat tovább is biztosithassák. A földet onnan kell venni, ahol van. Hiába, ha a földreformot meg akarjuk oldani, ilyen kivételeket nem lehet teremteni. Nem bánom, legyenek ezek a birtokosok az utolsók, de azoknak sem szabad az áldozatkészség elől elzárkózni. Emlékszem rá, hogy a püspöki kar 1918 októberében odaállt az akkori minister elé és azt mondta, felajánlja önként a birtokait megváltásra. Csak 100 holdat kértek. Perlaki György : Igen, de akkor az iskolákat is vegyék el ! Cserti József : Ebből a püspöki birtokból iskolák fentartására nagyon keveset fordítottak. Perlaki György : Nagyon sokat ! Cserti József : Ezekre a költségeket az állam adja. Tudok olyan szerzetesrendet, ahol az egyház, a szerzet csak egytizedrészét adja, kilenctizedrészét pedig az állam, államsegély címén és ha kell, át is veszi az iskolát teljes egészében, mert ezek az alapok eddig sem szolgálták az iskolafentartás célját. Néni vagyok hive annak . . . Perlaki György : így nem lehet beállítani a kérdést ! Ez demagógia ! Tárgyilagosan kell beállítani S Dénes István : Az a demagógia, amit ön csinál ! Elnök : Csendet kérek, Dénes képviselő ur ! Cserti József : Elsősorban azoknak adjanak földet, akik véreztek, a földet megmunkálták és tovább is kell, hogy megmunkálják! Szabó József (közbeszól). Cserti József : Sokkal jobban védem, mint ön ! Éppen ezzel védem a legjobban ! Szabó József : Kihúzza alóla a gyékényt Î Cserti József : A püspöki kar felkinálta a birtokot és csak azt kérte, hogy 100 holdat hagyjanak! F. Szabó Géza : Ötszázat ! Cserti József : Százat ! Ennek nem vagyok hive, de viszont annak sem vagyok hive, hogy ezek a birtokok teljesen mentesittessenek a földreform hatálya alól. Griger Miklós : Nincs róla szó ! Dénes István: Fájdalom, tudjuk, hogy nincs róla szó ! Haller István : Miért fájdalom ! Cserti József : Griger képviselőtársain és az előadó ur is megemlékezett arról, hogy tényleg a nagybirtokosok jártak az entente ama gazdasági bizottságánál, amely a kölcsönt lett volna hivatva elbírálni. Hogy jártak-e ott vagy sem, nem tudom, de állítólag- azért jártak, hogy figyelmeztessék az entente-ot, vigyázzon, mert ha a földreform megvalósul Magyarországon, a többtermelés meg fog akadni. Nem vitatom, mert nem tudom, hogy ki járt ott, de ha jártak is és ezt mondották, ugy tökéletesen igazuk volt. Elismerem, hogy a földreform megoldása pár évig oly termelést fog maga után vonni, amely nem fedi az eddigi eredményeket, de viszont el fog majd jönni az az idő, is, amikor majd többet fog termelni, mint amennyit termeltek eddig a nagybirtokosok. Én elismerem, hogy ebben a tekintetben azoknak tényleg igazuk volt és elismerem azt is, hogy ma a mi népünk nem ismeri a többtermelés alapjait. De ennek ki az oka? Oka volt a minden eddigi kormány és a mostani kormány együttvéve. Rubinek István : A tanítók ! Cserti József : Majd megmondom, képviselőtársam ! A nép a termelésre sohasem volt ala-