Nemzetgyűlési napló, 1922. XVII. kötet • 1923. október 15. - 1923. december 12.

Ülésnapok - 1922-199

Á nemzetgyűlés 199. ülése Î923. Cserti József : A jegyzői karnak csak azon tagjaira értettem azt, amit mondtam, akik ajándékokat fogadnak el. Barthos Andor : Azokat tessék feljelenteni. Majd megkapják a fegyelmit ! Dénes István : Harmados földből és az uradalmaktól kapott dolgokból élnek ! Barthos Andor : Hol ? Dénes István: A legtöbb helyen! Barthos Andor: Azt hiszem, hogy akkor Szatmár megyében sohasem volt a képviselő ur. (Nagy zaj.) Elnök (csenget) : Csendet kérek. Cserti József: Azokra a jegyzőkre értettem, akik ajándékot fogadnak el és akik az uradalom szekerét tolják a többiek rovására. Barthos Andor: Ezeket nem védi senki. Cserti József: Akik nem fogadnak el ajándékot, azokra nem mondtam. ^F. Szabó Géza: Nem lehet általánosítani. A jegyzői kart kénytelen vagyok megvédeni! Elnök: Csendet kérek, Szabó képviselő ur. Rupert Rezső: Csak egyes jegyzőkről van szó! (Zaj.) Cserti József: így fest a valóságban a földreformnak végrehajtása. Az egész taktika tulajdonképen nem irányul másra, mint az öt évnek mindenféle ürüggyel való kihúzására. Három év már elmúlt, kettő pedig el fog múlni, lejár az öt év és akkor pedig le van zárva a játék. Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister: A novella után egy év alatt az összes községekben le lesz tárgyalva! Egy év alatt! (Éljenzés johbfelől.) Cserti József: Erre nagyon kivan esi vagyok. Dénes István: Ha a minister ur birakat fog kineveztetni, talán igen. Ha nem, akkor 10 év múlva sem. 50 biróval nem lehet megcsinálni 4000 községben a földreformot. Elnök: Dénes képviselő urat nagyon kérem, méltóztassék a szónokot meghallgatni. Cserti József: Hogy mennyire rossz ez a törvény, egy birótól hallottam jellemezni, aki azt mondotta, hogy ez annyira rossz, hogy ha akarja, elveszi az összes földeket, ha pedig akarja, nem vesz el semmit. Ebben igaza van. Inkább az utóbbit választják a biró urak, különösen a 30. § 1. bekezdése alapján, amelyről a novella nem intézkedik ma sem. Ha én lennék a biró, én is azt mondanám, hogy egyetlen talpalatnyi földet sem lehet senkitől elvenni. Ez a bekezdés a következőképen szól (olvassa) : »Az állam megváltás utján megszerezhet továbbá bármely nagybirtok mezőgazdasági m ivelés re alkalmas földjéből is annyit, amennyinek megváltása az Országos Földbirtokrendező Biróság megállapitása szerint a nagybirtok meg nem váltott részein üzemének megfelelő okszerű gazdálkodást nem gátolja.« Ez egy olyan szakasz, amelyről a novella nem intézkedik ; nem hatálytalanitja azt az intézkedést, melynek alapján nagybirtokból földet igénybe venni nem lehet. Természetes, hogy a gazdálkodást üzemének megfelelően nem tudja tovább folytatni, ha levesznek egy 1000 vagy 2000 holdas birtokból 100 holdat. Már nem üzemképes a régi üzemnek megfelelően, a gőzekéjét nem tudja ugy kihasználni, mint eddig, az istállót sem tudja ugy kihasználni, mint eddig. így kicsúszhatnak az összes igénylők. Ez volt a törvény legnagyobb hibája, mert üzemét megfelelően nem tudja folytatni, ha csak egy holdat is levesznek belőle. Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister : Ez nem áll ! évi december hó 3-án, hétfőn. 24-3 Dénes István : Ha elvesznek belőle 200 holdat, már nem lehet ! Tehát igaza van ! Cserti József : Tényleg nem r áll, de belekapaszkodnak a paragrafusokba és azt tartják igazságnak, mert benne van a törvényben. A másik rész, amelyről a novella nagyon helyesen intézkedik, a 35. § 1. bekezdése, a középbirtok meghatározása. Eddig kimondta ez a törvény, hogy középbirtok az, amelyet a gazda minden okleveles gazdász nélkül maga el tud vezetni. Mi történt erre? Én láttam gazdaságot ahol egyszerűen pro forma, nyugdíjazta a nagybirtokos gazdatisztjét és mint nyugdíjas gazdatiszt vezette tovább. Tehát papiroson tényleg nem volt gazdatisztje. Ez is olyan kapu volt, amelyen kiszökhettek azok a nagybirtokosok, akiknek földjükből le kellett volna adni ok. ügy látszik, hogy a novella most intézkedik, mert meghatározza a nagybirtok fogalmát, nagyon helyesen, nagyon bölcsen, de ezt ki kellett volna terjeszteni a 30. §-ra is, mert az is olyan kapu marad, ahol ki fognak tódulni a nagybirtokosok. Ez volt a két legnagyobb hibája a törvényjavaslatnak, amelyet annak idején az Omge tervezete abba beleszólt. Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister : Még Sokrates sem tudna olyan törvényt csinálni, amelyet valaha ki ne lehetne játszani. Ember erre képtelen. Dénes István : Azt igazán nem lehet mondani, hogy ez a törvény tényleg jó ! Megközelítőleg sem az. Elnök: Dénes képviselő urat nagyon kérem, méltóztassék megvárni, amig rá kerül a sor. Rupert Rezső: Hogy a minister ur készakarva megakadályozza, hogy jó legyen, azt sem tételezhetjük fel. » Elnök: Rupert képviselő urat kérem, méltóztassék csendben maradni ! Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister: Buktassatok meg, hadd jöjjön egy másik, aki erősebb lesz! Szívesen veszem. Dénes István: Ki jöjjön ? Nagybirtokos! Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister: Az más kérdés lesz! Rupert Rezső: Erősnek kell lenni! Nem kell nekik engedni ! Cserti József: Rátérek arra, ki az oka annak, hogy Magyarországon nincs egy tisztességes földreformtörvény, amelynek alapján a földreformot végre lehetne hajtani. Ennek oka ma a két Szabó István. Az egyik Szabó István sokorópátkai Szabó István. Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister: Ne bántsátok! Cserti József: Nem bántom. Elmondom a tényállást. Ez az én meggyőződésem. Nem akarok személyeskedni. El fogom mondani, hogy sokorópátkai Szabó István miért oka a földreform elgáncsolásának. Perlaki György : Elmondtad már egyszer. Cserti József : El fogom mondani mégegyszer, hogy a képviselő ur még jobbban megjegyezhesse magának. Sokorópátkai Szabó István azért oka, mert a nagybirtokosság által ki engedte magát használni eszközül nagyatádi Szabó István ellen. Annak idején, amikor a kommün elmúlott, tudjuk, az Omge részéről egy nagy mozgalom indult meg ; felcsaptak ők is kisgazdáknak, kerestek egy Szabó Istvánt és azt meg is találták sokorópátkai Szabó Istvánban. (Zaj.) Rupert Rezső : Ebben tévedsz. Rubinek István : Kérdezze meg Rupert Rezsőtől, az majd meg fogja mondani, hogyan volt. Erdélyi Aladár : Mert ő hozta fel Budapestre J (Derültség.)