Nemzetgyűlési napló, 1922. XVII. kötet • 1923. október 15. - 1923. december 12.

Ülésnapok - 1922-198

À nemzetgyűlés 198. ülése 1923. é/ tek között a földbirtokreform, egyedül oldható meg helyesen és jól. Hogy ez nem mindig volt igy, hogy ez a kérdés politikai kérdéssé vált, azt a lényeghez nem tartozó körülmények idézték elő. Mikor 1918-ban Szabó István elősző követelte a földéhség kielégítésének lehetővé tételét, akkor ő ezt nem frázisokkal tette, nem izgatott és nem támadta senkinek magántulajdonát, hanem csak azt a követelést állította fel, hogy ott, ahol a nagybirtokot nagybérletileg kezelik s ahol eddig a birtokosok elzárkóztak attól, hogy ugyanazon bérleti összeg és ugyanolyan feltételek mellett egyetlen holdat is bérbeadjanak a falu lakosságának, ily bérbeadások esetében a falu vállalkozó lakosságának egyenlő feltér telek mellett elsőbbség biztosittassék a nagybérlővel szemben. Mily szerény, kicsiny és a tulajdonjogot érinteni gondolatban sem akaró kívánság volt ez! A politikumot tehát a földbirtokreform kérdésébe nem a kisgazdapárt vitte bele, amely gyakorlati szempontok alapján kezelte ezt a kérdést f az első pillanattól kezdve, hanem a háború és a forradalom. Bizonyos körök, a harevonalbeli katonaság készségének emelésében az eszközök válogatása nélkül jártak el. Ezek között voltak azok, akik először ígértek földet a hazatérő katonáknak, amivel felébresztették a gondolatot, amely kavargott, forrt és végül oly erővel tört ki,... Griger Miklós: Napiparanesokban Ígértek földet a katonáknak! {Zaj.) Neubauer Ferenc előadó:... hogy a hazaözönlő katonáktól páni félelmet érző, a belső front letörésében bűnös elemek, részben a hazatérők bűnös szenvedélyeinek elterelése céljából, részben politikai sikerek reményében földosztást kezdtek hangoztatni. Olyan politikai irányzatok és olyan vezetők tették ezt, akik sohasem gondoltak őszintén gyökeres földbirtokreformra és akkor sem voltak annak őszinte hivei, sőt részben egyenesen földosztásellenesek voltak. (Ugy van jobbfelől. Zaj a szélsőbaloldalon.) Ezt az úgynevezett forradalmi pártoknak renoméja érdekében meg kell állapitani. Ezek csak politikai okokból Ígértek földet addig, míg erre politikából szükség volt, és ezért nem is segítettek semmiben a forradalom elleni küzdelemben... (Nagy zaj a szélsőbaloldalon.) Propper Sándor : Mikor volt ez. 1918-ban 1 Rubinek István: Igen! Propper Sándor : Hiszen akkor Kaposváron az előadó ur is igért földet ! (Nagy zaj.) Neubauer Ferenc előadó :... sőt fennen hangoztatták, hogy nem akarnak kisgazdákat tenyészteni. (Igaz! Ugy van jobbfelől.) (Az elnöki széket Pesthy Pál foglalja el.) Barla-Szabó József : Ez a szociáldemokrata álláspont ! Neubauer Ferenc előadó : Ennyi köze van a forradalomnak a földbirtokreformhoz. Barla-Szabó József : önálló individuum nem kell nekik ! (Nagy zaj. Elnök csenget) Neubauer Ferenc előadó : A rend helyreállta után helyesebb mederbe terelődött a földbirtokreform ügye és a gyakorlati szempontok előtérbe léptek, amit megengedett az, hogy a múlt nemzetgyűlésen ennek a kérdésnek nem volt ellenzéke. Ezeknek a gyakorlati szempontoknak megfelelő figyelembe vételével készült el az 1920. évi XXXVI. te, és hogy a tisztulás folyamata milyen mértékű volt, legyen szabad rámutatni NAPLÓ xvn. )i december hó 1-én, szombaton. 223 arra, hogy mily különbség van az úgynevezett utódállamok földbirtokreformtörvényei és a magyar földbirtokreformtörvény között. Cserti József: Bizony nagy különbség van! Neubauer Ferenc : Erre nézve már nagytekintélyű külföldi szakemberek is elismerően nyilatkoztak. A különbség ebben a tekintetben épen az, hogy nálunk a szerves agrárpolitikai szempont a domináns. A súlypont a kisemberek földhözjuttatásán van s a törvényhpzást nem az eddigi birtokosok elleni harag vezeti, mig ellenben a trianoni Magyarország határain túl az elvétel szempontja dominál. A kellemetlen kisebbséghez tartozó földtulajdonosoknak birtokait el akarták venni és hogy milyen hamar bújik ki a szög a zsákból, bizonyítja az, hogy ujabban az egyelőre kisembereknek kiosztott földterületeket ismét visszaszippantják és uj lojális birtokosoknak juttatják oda. Cserti József : Azért kellett volna már régen megcsinálni és magyaroknak adni. Neubauer Ferenc előadó : Meg kell állapitanom, hogy az 1920. évi XXXVI. törvénycikknek, a földreformtörvénynek tartalmát és rendelkezéseit a közvélemény megnyugvással vette tudomásul és bizonyos mértékben remélte azt, hogy annak révén tényleg egyöntetűen, szabatosan, kellő keretek között megfelelően meg fog oldatni a földbirtokreform kérdése. Meg is nyugodott bizonyos ideig ez a kérdés, amig fel nem ütötte magát megint a politikai szempont a jelenleg tárgyalás alá kerülő törv enyjavasla Ltal szemben. Amikor rámutattam arra, hogy ennek a törvényjavaslatnak olyan hosszas megvitatásokon és viszontagságokon kellett keresztülmennie, hogy idejusson a nemzetgyűlés szine elé, amikor rámutatok arra, hogy a legalaposabban és legtárgyilagosabban, a legszigorúbb gyakorlati szempontok szerint mérlegelték, hogy ennek a törvényjavaslatnak tartalmává mi tétessék és rendelkezéseibe mi vétessék bele, akkor sajnálattal^ kell megállapitanom, hogy a hosszas előkészítési stádium alatt e törvényjavaslat szövegével szemben olyan hangok is érvényesültek, amelyek tulajdonképen nem minőstithetők valamely érdekképviselet jogos és méltányos, a nemzeti szempontokkal összeegyeztethető érdekei védelmének. Nézetem szerint politikai szempontok játszottak közre abban a tekintetben, hogy a támadások olyan hangon és olyan módon történtek, amely nem felelt meg a gyakorlati agrárpolitikai szerves és komoly szempontoknak és igy én ezeknek a támadásoknak nem is tulajdonitom azt a jelentőséget, mintha egy társadalmi osztály, a nagybirtokososztály teljes hozzájárulásával vagy annak csak túlnyomó részének helyeslésével történtek volna ezek a rosszakaratú és határozottan félremagyarázó támadások. Ezek, a mai kormányzati rendszer, a mai parlamenti többség és a mai kormány ellen irányuló bizonyos politikai tendenciákkal indultak, ilyen tendenciákat tartalmaznak. Épen igy kizárólag politikai tendenciákra vezetem vissza azt az esetet is, amely az utolsó napokban a sajtóban közöltetett, hogy tudniillik valaki az itt időzött külföldi bizottság előtt is állítólag olyan módon nyilatkozott, hogy az egész földbirtokreform végrehajtása három évre halasztassék el. Szilágyi Lajos : Igaz ez vagy nem l Ki kell nyomozni, hogy ki volt az illető. Neubauer Ferenc előadó : Meg kell állapitanom azt, hogy mindaddig, amig vissza nem vonja ezirányu állítását az a sajtóorgánum, 33