Nemzetgyűlési napló, 1922. XVII. kötet • 1923. október 15. - 1923. december 12.

Ülésnapok - 1922-188

16 A nemzetgyűlés 188. ülése 1923. ein október hó 15-én, hétfőn. természetes, hogy a kormány csak addig marad­hat a helyén, amig a kormányzó ur őfőméltósá­gának bizalmát birja. (Ugy van ! Ugy van ! jobb­felől. Zaj a balközépen.) Horváth Zoltán: A Stádium-nyomdát miért látogatta meg? Halász Móric: Miért fáj ez Horváth képvi­selő urnák ? Peyer Károly: A Stádium nyomdalátogatás! (Zaj.) Elnök: Csendet kérek! Gr. Bethlen István ministerelnök: Gömbös* képviselőtársam és más képviselőtársaim azt is kifogásolták, hogy én a tegnapi napon többet mondtam a kölcsönügyről, mint mondtam ma itt a Házban. Nem mondtam többel csupán kitértem egy pár pontra, amelyek tekintetében a t. képvi­selő urak támadást intéztek a kormány ellen, a nélkülazonban, hogy ezeknek a pontoknak fejte­getésénél bármivel is többet mondtam volna a kérdésre vonatkozólag, mint a mennyit a Házban mondtam. Az természetes, hogy vannak a köl­csönnek bizonyos detailj ai, amelyekről egyik és másik helyen máris nyilatkoztam, de ezeket min­dig és minden alkalommal itt, a Házban meg­ismételni, azt hiszem, felesleges, mert hiszen az elvek leszögezésével, amit itt a Házban megtettem, ezek amúgy is nyilvánvalóan klarifikálva vannak. Azt is mondja, ugyancsak Gömbös t. képviselő­társam, hogy ebben a kérdésben ne gyakoroljunk diktatúrát és ne állitsuk az országot fait accompli elé. Teljesen megnyugtathatom t. képviselőtársa­mat, hogy nekem soha sem volt és ezentúl sem lesz szándékomban semmiféle diktatúrát csinálni. Fait accompli elé sem akarom a Házat állitani, sőt ellenkezőleg a Háznak kötelességszerűen fog kelleni foglalkozni ezzel a kérdéssel, mert hiszen megfelelő törvényalkotás, a megfelelő törvény­javaslatok elintézése nélkül nem lehet a kérdést elintézni- Ha tehát mégis volna a kormányban az a szándék, hogy elvonja ezt a matériát a nemzetgyűlés elől, nem volna abban a helyzetben, hogy ezt a szándékát végre is hajtsa, mert hiszen a nemzetgyűlés hozzájárulása nélkül végleges helyzetet, fait accomplit teremteni ebben a kér­désben nem lehet. (Ugy van! Ugy van! a jobb­oldalon és a középen.) Haller István t. képviselőtársam kiterjeszke­dett arra, hogy mire forditsuk mi a hitelt, a köl­csönt és azt ajánlotta, hogy ne feledkezzünk meg a termelésről és a szociális érdekekről. Azt hiszem, nyilvánosan ismert lehet már mindenki előtt, hogy mi a kölcsönt a magyar pénzügyi helyzet szanálására akarjuk forditani (Ugy van ! jobb­felől.) és pénzügyi tervet kell kidolgoznunk, amely két-három év alatt, vagy hosszabb idő alatt Magyarország budgetjét egyensúlyba fogja hozni. Egyúttal bizonyos beruházásokat is kell e köl­csönből fedeznünk, amelyekre a belföldön talán nem volna meg a megfelelő pénz. Ez a célja. De nyilvánvaló, hogy ha egyszer az állam kölcsönhöz jut, akkor megnyilnak a hitelnek forrásai a magánosok számára is ui vállalkozá­sokra, megnyílik a hitel a termelés számára is, mindaz a hitelforrás, amely normális béke­időben rendelkezésre állott. Hiszen, ha megnézzük Ausztria példáját, ott azt látjuk, hogy bár csak az állam vett fel hitelt, lényegileg az egész közgazdaság visszatért a nor­mális helyzetbe, és külföldi tőkések tényleg fel­keresik ma már az osztrák piacot, osztrák vállal­kozásokban vesznek részt és ezzel az osztrák ter­melést is lábra lehetett állitani. Meg vagyok győződve arról, hogy ez a ter­mészetes és normális folyamat Magyarországon is azonnal be fog következni, amint a külföldi kölcsön folytán a bizalom a magyar közgazdaság iránt az egész világon helyreáll. (Ugy van! jobb­felől.) Az természetes, hogy mikor a budget egyen­súlyba hozataláról lesz szó, azokat a szociális szempontokat, amelyekre t. képviselőtársam olyan nagy súlyt helyez, a^ magunk részéről is figye­lembe kell vennünk és semmi esetre sem volna helyes, ha a magyar kormány a kiadások csök­kentésénél oly messze menne, hogy ezeket a szo­ciális szempontokat nem venné figyelembe. Ezeket voltam bátor megjegyezni. Voltak a vitának részletei, amelyekre kiter­jeszkedni nem akarok és amelyekre jobb is, ha nem terjeszkedem ki. (Élénk helyeslés, éljenzés és taps a jobboldalon és a középen.) Elnök: T. Nemzetgyűlés! Megteszem javasla­tomat a további teendőket illetőleg. Javaslom, hogy a nemzetgyűlés üléseit bizony­talan időre napolja el s bizza meg az elnökséget, hogy a ministerelnök úrral egyetértőleg megálla­pítandó időpontban a legközelebbi ülést össze­hivja. Ezen ülés tárgya ismét a további teendők iránti intézkedés lesz. Kiván-e valaki napirendi javaslatomhoz hozzá­szólni? Esztergályos János: Ne is jöjjön össze többet! Elnök: Farkas István! Farkas István : T. Nemzetgyűlés ! A minis­terelnök ur indokolása egyáltalában nem állhat meg. Ha komolyan akar a kormány politikát csinálni, ha a kormány komolyan akarja venni a külföldi kölcsön dolgát, akkor nem látszatokkal kellene dolgoznia, hanem olyan intézményes be­rendezkedésekkel, amelyek biztosithatnák a köl­csönt és biztositanák jó előre azt, hogy mire fog­ják a kölcsönt felhasználni. (Zaj.) Elnök : Csendet kérek képviselő urak. Méltóz­tassanak helyeiket elfoglalni ! Farkas István : Ha a ministerelnök ur azt mondja, hogy a mai nemzetgyűlési vita arról győzte meg őt, hogy ez a nemzetgyűlés nem alkalmas kényes kérdések eldöntésére, nem alkal­mas arra, hogy ezt az országot kivezesse és olyan törvényalkotást csináljon, hogy itt minden baj megszűnjék és tényleg a gazdasági, szociális konszolidáció terére térjünk át, akkor ez a nem­zetgyűlés később még kevésbé lesz alkalmas erre s a ministerelnök ur csak nekünk ad igazat, akik kezdettől fogva, amióta itt vagyunk, a liberális ellenzékkel együtt azt mondjuk, hogy ez a nem­zetgyűlés nem hivatott a nemzet képviseletére, mert erőszakkal, terrorral, nyilt szavazással jött be. (Ugy van! a szélsöbaloldalon.) Ha tehát ez a meggyőződése a ministerelnök urnák, akkor helyezkedjék arra az álláspontra, hogy ez a nemzetgyűlés ne csináljon semmi mást, mint ami egyetlen feladata volna : alkossa meg a titkos választójogot, (Élénk helyeslés és taps balfelöl.) menjen szét és válasszon a nemzet uj képviselőket. Egészen bizonyos, hogy a titkos választás alapján összeülő nemzetgyűlésből olyan kormány alakulna ki, amely sokkal kedvezőbb feltételek mellett kaphatna kölcsönt. Meg lehet áliapitani a ministerelnök urnák mai itteni és a tegnapi szolnoki nyilatkozatából azt, hogy a ministerelnök # ur látszatpolitikát csinál... (Ellenmondások a jobboldalon.) Propper Sándor : Jobbolgali diktatúrát ! Farkas István :... és azt is eleve meg lehet áliapitani, hogy egy más kormány, amely más módszerrel, becsületesen, őszintén feltárná a kor­mány helyzetét, kedvezőbb feltételek mellett jut­hatna az ország kölcsönhöz, mint a minister­elnök ur ezen kormányzati rendszer mellett. Az az álláspont tehát, amelyet a kormány képvisel ebben a kérdésben, egy cseppet sem alkalmas arra, hogy megnyugtasson bennünket a tekintet-

Next

/
Oldalképek
Tartalom