Nemzetgyűlési napló, 1922. XVII. kötet • 1923. október 15. - 1923. december 12.

Ülésnapok - 1922-198

222 A nemzetgyűlés 198. ülése 1923. viselő letartóztatásának, a letartóztatás fentartásának vagy megszüntetésének f ügyében határozni egyedül illetékes fórum elé haladéktalanul odabocsássa azt a kérdést, óhajtja-e a képviselő letartóztatását, vagy pedig szabadonbocsátását vindikálja. Hogy a törvényt helyesen idéztein. (írre vonatkozóan legyen szabad az 1867 : XII. te. 47. §-ának idevonatkozó pontját még egyszer felolvasnom (olvassa). »Tagjai tettenérése esetében történt letartóztatásának folytathatása, vagy megszüntetése iránt az illető országgyűlés együtt nem létében hasonlóképen maga az illető bizottság rendelkezik.« Az tehát az egyetlen redelkező fórum. Én csupán azt állitottam a törvényre való hivatkozással, hogy a letartóztatás kérdésében maga az országgyűlés — a mai pillanatban a nemzetgyűlés — az illetékes fórum. Semmiféle precedensre ebben a tekintetben nem hivatkoztam. Ami Pedig Rubinek t. képviselőtársamnak a Mileties-esetre vonatkozó megjegyzését illeti, amelyet 1876 szeptember 28-án táreryalt az országgyűlés, itt maga Tisza Kálmán ministerelnök is abban a nézetben volt, hogy a kormánynak eljárásáról jelentést kell tennie az országgyűlésnek és az országgyűlés fog ebben a kérdésben végérvényesen határozni... Rupert Rezső : A folytatásról határoz Î Másnap már a folytatásról van szó. (Zaj.) Elnök : Csendet kérek, képviselő urak. Szakács Andor : ... az határaz afelett, hogy a kormány helyesen jár-e el és nem lépte-e túl hatáskörét, amikor a képviselőt letartóztatta, továbbá határoz arról, hogy a letartóztatás fentartását kivánja-e, vagy annak megszűnt élését. Elnök : Kérem, a képviselő ur a házszabályok címén kért szót. (Felkiáltások hal felöl : Befejezte !) Vagy méltóztatott már befejezni ? Szakács Andor : Befejeztem. Elnök : Következik a földbirtok helyesebb megoszlását szabályozó rendelkezésekre vonatkozó törvény kiegészítéséről szóló törvénvjavaslat tárgyalása. Zaj a bal- és a szélsőbaloldalon.) Az előadó urat illeti a szó. Neubauer Ferenc : T. Nemzetgyűlés ! Hoszszas vajúdás után, elmondhatnám a költővel, hogy »Dúló csaták után« végre az u. n. földbirtokreform-javaslat ... Peidl Gyula : Igaza van ! Úgynevezett ! (Zaj és felkiáltások a bal- és a szélsőbal oldalon : csak úgynevezett az !) Neubauer Ferenc előadó : ... a nemzetgyűlés elé kerül. Rupert Rezső : És a vajúdásban is igaza van, született egy piciny egérke ! (Zaj. Elnök csenget) Neubauer Ferenc: Felette sajnálatosnak tartom, hogy éhez ilyen hosszú idő kellett, hogy annyi támadáson, rágalmon r kellett átesnie nemcsak a tervezetek szövegének, hanem azoknak is, akiket ugy állítottak oda, mint e tervezet szerkesztőit, (Mozgás a bal- és a szélsőhaloldalon.) bár a hivatalos fátyol alatt vonultak meg és nem is volt megjelölhető, hogy a szöveg melyik része kitől származott. Cserti József: Az Omge-től, az egész! Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister: Hogy mondhatsz ilyet! Magad sem hiszed! (Zaj.) Cserti József: Itt van nálam Nagyatádi Szabó tervezete! (Zaj.) Elnök: Cserti képviselő urat nagyon kérem, méltóztassék csendben maradni. Neubauer Ferenc: Mondom, a hivatalos fáét'/ december hó 1-én, szombaton. tyol mögött húzódtak meg* ezek a szerkesztők és nem is volt mód jakban megjelölni, hogy mi volt a szövegben az ő propoziciójuk és mi volt az, amit ők csak megszövegeztek, vagy amit egyenesen más ajánlott vagy kivánt a törvényjavaslat szövegébe felvenni. Ezektől a szerkesztőktől minden politikai tendencia távol állott és nem is volt módjukban védekezni a támadások ellen. Egyáltalán, t. Nemzetgyűlés, szerény^ véleményem szerint a földbirtokreformnak kérdése lényegében nem politikai kérdés. Nem is osztályellentétek kérdése, hanem közérdekű, közgazdasági, r szoros értelemben vett agrárpolitikai kérdés; agrárpolitikainak tekintve oly értelemben, mint ahogy ezt a kifejezést a gyakorlati közgazdaságtan használja. A politikához csak annyiban lehet köze a földbirtokreformnak, amennyiben általában elvileg arra az álláspontra helyezkedik egy politikai párt, hogy szükségesnek találja-e a földbirtokreformot vagy sem. Ilyen értelemben állította fel először a földbirtokreform iránti követelést politikai tételképen a jelenlegi földmivelésügyi minister ur vezetése alatt 1908-ban megalakult kisgazdapárt. Ilyen értelemben fogadták el szükségesnek, már a háború összeomlása előtt két esztendővel, úgyszólván az összes magyar politikai pártok és ilyen értelemben ismerte el annak szükségességét 1917 május havában maga gróf Tisza István is, a ministerelnökségéről való lemondása után tartott első munkapárti ülésen. (Ugy van half elől.) Csak természetes, hogy azután a forradalmi pártoknak és a proletárdiktatúrának összeomlása után az összes politikai pártok csatlakoztak ennek elismeréséhez. Hiszen 1919 augusztus havában Kaposvárott a somogym egyei nagybirtokosok is tartottak e tárgyban értekezletet ; elismerték a földbirtokreform szükségességét és készséggel felajánlották segítségüket a végrehajtásra. Peidl Gyula : Azóta négy év eltelt ! Neubauer Ferenc előadó : Ha konkrét határozatot nem hoztak, ebben őket az arról az értekezletről megjelent sajtóközlemények szerint csak az akadályozta meg. hogy nem tudtak megállapodni abban, vájjon birtokaik egyharmadát, vagy pedig' 30 százalékát ajánlják-e fel a föld birtokreform céljaira. Peidl Gyula : Ma mennyit ajánlanak fel ? Mándy Samu : 40 százalékot ! Peidl Gyula : Dehogy ! (Zaj.) Neubauer Ferenc előadó : Ezen az ülésen gróf Somssich László, az Országos Magyar Gazdasági Egyesület jelenlegi elnöke elnökölt és ugy emlékszem, hogy röviddel azután az Omge. maga is hasonló deklaráció meghozatalával kezdte meg a proletárdiktatúra utáni működését. Mindezekből megállapítható, hogy a nemzeti közvélemény elvileg egyhangúlag hozzájárult a földbirtokreform eszméjéhez, mint ahogy a politikai pártok ma is kivétel nélkül ezen a nézeten vannak. Ezzel ennek a kérdésnek politikai oldalát le is kell zárni. Mert ha a reformot politikailag szükségesnek elfogadjuk, ennek gyakorlati megoldásánál, a miképen, milyen formában és módon való meghatározásánál helyesen ,már nem a politikai szempontoknak szabad érvényesülniük, hanem kizárólag a jól felfogott, gyakorlatilag helyes nemzeti közgazdaság és a nemzet összes polgárainak arányos érdekeit szem előtt tartó szerves agrárpolitka szempontjainak, amelyek szerint helyesen, megfelelő mértékben és kére-