Nemzetgyűlési napló, 1922. XVII. kötet • 1923. október 15. - 1923. december 12.
Ülésnapok - 1922-198
'À nemzetgyűlés 19&. ülése 1923. mentelmi bizottságban viselt tagságomról lemondok. (Élénk helyeslés a bal- és a szélsöbaloldalon.) Elnök: Szólásra következik Eckhardt Tibor képviselő ur. Eckhardt Tibor : T. Nemzetgyűlés ! A mai szavazás következtében a mentelmi jog megszünvén (Ugy van! Ugy van! a balközépen. Zaj a jobboldalon.), a mentelmi bizottságra többé szükség nincsen, s igy mentelmi bizottsági tagságomról lemondok. (Helyeslés balfelöl.) Ezzel a mai szavazással igazolva látom azt az általam előzőleg bejelentett tényállást, hogy itt rendőri uralom van és az alkotmányos szabadságok megszűntek. (Ugy van! Ugy van ! a balközépen. Nagy zaj jobbfelől.) Rubinek István: T. Nemzetgyűlés! Elnök: Milyen címen kivan a képviselő ur szólani! Rubinek István : A házszabályokhoz kérek szót ! Elnök: A szó a képviselő urat megilleti! Rubinek István: T. Nemzetgyűlés! Rupert t. képviselőtársam itt az előbb azt a kijelentést tette, hogy eddig az volt a gyakorlat, hogy a mentelmi bizottság javaslatát a Ház mindig elfogadta. Szerintem a mentelmi bizottság épen olyan bizottság, mint a Ház többi bizottsága.. . Rakovszky István : Nem ! Nem ! Az jury ! (Ugy van! balfelöl.) Rubinek István:.. . amely javaslatokat tesz (Zaj a bal- és a szélsöbaloldalon.) s a mentelmi bizottság javaslata is igy szerepel ebben az ügyben. Ezt a javaslatot a nemzetgyűlés magáévá teszi vagy nem teszi magáévá, X esetben történt meg a múltban is, hogy a nemzetgyűlés, illetőleg országgyűlés a mentelmi bizottság javaslatát nem tette magáévá, vagy módosítva tette magáévá. Rupert Rezső : De nem fontos alkotmányjogi kérdésben! (Elnök csenget.) Rubinek István: Az az állitás tehát, amelyet Rupert képviselőtársam itt felhozott, téves. (Zaj balfelöl.) Továbbmenve, Rupert t. képviselőtársam itt még egy kijelentést tett, amelyre reflektálni szükségesnek tartom. Azt mondotta, hogy a nemzetgyűlés előző döntése alkotmányellenes volt. (Ugy van! Ugy van! a bal- és a szélsöbaloldalon.) Miről volt itt szó. Arról volt szó, hogy a mentelmi bizottság részéről javaslat tétetett, amelyet, azt hiszem, valamelyik képviselő ur is magáévá tett. E javaslatban az foglaltatott, hogy a jövőre nézve amennyiben a nemzetgyűlés szünetelése közben történnék meg az az eset, hogy egy képviselő mentelmi jogára való tekintet nélkül letartóztatásba helyeztetik, a kormány részére kötelezővé tétessék az, hogy a nemzetgyűlést haladéktalanul hivja egybe. (Ugy van! Ugy van! a bal- és a szélsöbaloldalon. Zaj.) Szilágyi Lajos : A kormány hivja egybe 1 Rubinek István : Erre vonatkozólag a múltbeli gyakorlatra vagy törvényes intézkedésre hivatkozik a t. képviselő ur. Kijelentem, hogy ilyen törvényes gyakorlat vagy törvényes rendelkezés nem volt. (Zaj a bal- és a szélsőbaloldalon. Ellenmondások.) Rassay Károly : Ne beszéljen ! Szakács Andor : Nem ismeri a gyakorlatot ! Rubinek István : T. Szakács képviselő ur nekem nem vetheti szememre azt, hogy nem ismerem a gyakorlatot, mert hivatkozni fogok rá. Ellenkezőleg, én vethetem ezt Szakács t. képviselőtársam szemére, aki tegnap épen a bűnvádi perrendtartást homlokegyenest ellenkezően magyarázta, mint az a törvény egyenes rendelkezése. Szakács Andor : Felolvastam a törvényt ! Rubinek István ; Rosszul magyarázta ! évi december hó 1-én, szombaton. 221 Szakács Andor : Nem magyaráztam, hanem felolvastam ! (Zaj a bal- és a szélsőbaloldalon. Elnök csenget.) Rubinek István: A múltban a jelen esőihez hasonló három precedens történt. Az egyik 1876 november 9-én tárgy altatott, amikor Miletics Szvetozár épen az országgyűlés szünetelése közben letartóztattatok. (Zaj.) Akkor az országgyűlés összehÍA r ása után a ministerelnök jelentést tett az esetről, a mentelmi bizottság tárgyalta az esetet és a mentelmi bizottság javaslatát az országgyűlés magáévá tette. A mentelmi bizottságnak az országgyűlés által elfogadott javaslatában pedig az foglaltatott, hogy a jövőre nézve szükségesnek tartja a bizottság — és tehát az országgyűlés is — azt, hogy az összeülendő országgyűlésnek a kormány a legelső ülésen tegyen jelentést a mentelmi jogra való tekintet nélkül történt letartóztatásról. E javaslat tehát nem azt tette kötelességévé a kormánynak, hogy az országgyűlés haladéktalan összehívásáról gondoskodjék ilyen esetben, hanem csak azt, hogy az országgyűlésnek az első ülésen tegyen jelentést. (Mozaás a bal- és a szélsőbaloldalon.) A kettő között pedig óriási különbség van, mert az utóbbi kötelezettségnek a mai kormány is eleget tett. amikor az összeült nemzetgyűlés legelső ülésén a kormányelnök az ügyről jelentést tett. A második precedens 1914-ben történt, amikor Budiszlavljevics Szergián képviselő letartóztatását rendelték el mentelmi jogára való tekintet nélkül, szintén a parlament szünete közben. Akkor sem hivatott össze az országgyűlés. Akkor is az első ülésnapon tett jelentést a kormányelnök az ügyről, és akkor is hasonló határozat hozatott. Ugyanez volt az eset harmadízben, Beniczkynek, Rakovszkynak és társainak mentelmi ügyében 1921-ben. Az az állitás tehát, amely szerint törvényellenes, vagy alkotmányellenes volt az előző határozat, a való tényeknek és a múltbeli gyakorlatnak nem felel meg. Ezeket tartottam szükségesnek elmondani Rupert képviselő ur felszólalásával kapcsolatosan. (Zaj a bal- és a szélsőbaloldalon. Helyeslés jobbfelöl.) Elnök : Következik a földbirtok helyesebi) megoszlásáról szóló törvényjavaslat . . . (Nagy zaj és felkiáltások a bal- és a szélsőbaloldalon: Kérem ! Kérem !) Propper Sándor: Játsszanak egyedül mentelmesdit ! Szakács Andor : Szót kérek. Elnök: Milyen címen kíván a képviselő ur szólani f Szakács Andor : A házszabályokhoz ; ugyanolyan címen, mint az előttem szólott képviselő ur. (Zaj a jobboldalon.) Szabó István (sókorópátkai) : Eddig mindig a novellát sürgette interpellációiban ! (Zaj. Felkiáltások jobb felől : Most, ugy látszik, nem sürgős!) Elnök : A képviselő urat a szó megilleti. Szakács Andor : T. Nemzetgyűlés ! Nem hagyhatom egy pillanatig sem felelet nélkül azt a szemrehányását előttem szóló t. képviselőtársamnak, hogy én talán helytelenül idéztem, vagy helytelenül magyaráztam a törvényt. Arra vonatkozóan, hogy vájjon tennall-e a kormánynak az a kötelessége, hogy nyomban a letartóztatás eszközlése után a nemzetgyűlést összehívja, semmiféle törvényt nem idéztem és nem magyaráztam. Én ezt természetesnek tartom, hogy a kormány olyan esetben, amidőn sürgős szükségét látja egy kép-
