Nemzetgyűlési napló, 1922. XVII. kötet • 1923. október 15. - 1923. december 12.
Ülésnapok - 1922-196
164 A nemzetgyűlés 196. ülése 1923. évi november 29-én, csütörtökön. amelyen elhatározzák az emberek, hogy más kormány kell... Rassay Károly: »Célirányos!« Rakovszky Iván belügyminister:,.. más vezetőség kell az ország élére. Logikus ember milyen következtetést vonhat le ezekből a tárgyalásokból? Vájjon ha békés utón és parlamenti eszközökkel akarták volna az illetők a kormányváltozást létrehozni, (Mozgás a jobb és a saélsőbaloldalon.) akkor miért volt szükség különleges kiképzésű csapatokra, miért volt szükség hazai erőkre és miért volt szükség a feloszlatott ABM szervezet riadójára. (Mozgás a baloldalon.) Vagy azt méltóztatik talán hinni, hogy azok az emberek, akik ma a kormány élén állanak, a ministerelnök ur, a belügyminister, s a rendőrség, a hadsereg főparancsnoka, akkor, ha három kalandos vérű ur a maga aránylag csekély jelentőségű csapataival megjelenik és felszólít bennünket arra, hogy a rezsimváltozás érdekében adjuk át helyünket, ez minden további nélkül egyszerű udvarias aktusok közben meg fog törtéimi. (Zaj.) Szilágyi Lajos: Hogy lehet egy kalandosvérü ur az állambiztonsági megbízottak parancsnoka. (Zaj. Halljuk! Halljuk! a jobboldidon.) Rakovszky Iván belügyminister : Kérem•szépen, ón az igen t. urakat arra kérem, méltóztassék megengedni, hogy nyilatkozataimat megtegyem .. . (Halljuk! Halljuk! a jobboldalon.) Haller István: Hónapokig nem féltek! Rakovszky Iván belügyminister: . ,. mert ha nem engedik meg, hogy válaszoljak felszólalásaikra és közbeszólásaikra, ez azt jelenti, hogy nem kívánják, hogy komolyan vegyem azt, amit elmondanak, (ügy van! Ugy van! a jobboldalon.) Kuna P. András: Félnek az igazságtól! Rakovszky Iván belügyminister: Amikor az emberek elvégre katonai előkészületeket tesznek és amikor nyiltan arról van szó, hogy rezsimváltozásnak kell bekövetkeznie, az is világos, hogy legalábbis nem riadnak vissza a vérontástól, a pusztítástól sem. Nem mondom, hogy itt polgárháború származhatott volna abból, amit tesznek, mert hála Istennek, a rendőrség és az ország karhatalma elegendő arra, hogy efféle kétségbeesett vállalkozásokat t megakadályozzon, de nem tartom az ország érdekében valónak, (Ugy van! Ugy van! a jobboldalon.) sőt egyenesen veszedelemnek és bűnnek tartom azt, ha olyan eshetőségek készülnek elő, amelyekben rendőrségnek, katonaságnak, karhatalomnak, fegyveres erővel fog kelleni rendet csinálni. (Ugy van! Ugy van! Taps a jobboldalon.) T. Nemzetgyűlés! Még itt a nemzetgyűlés színe előtt is elhangzott az a naiv védelem, amivel Ulain Ferenc t. képviselő ur is védekezett, hogy t. i. ő ki akart menni Münchenbe és visszajövet egyik verzió szerint a kormányzó urnák, de a mostani védekezés szerint a belügyministernek akart jelentést tenni. (Derültség.) Rassay Károly: Kabaré! Rakovszky Iván belügyminister: Bocsánatot kérek, ha valaki efféle tájékoztatásra, efféle jelentéstételre senkitől semmiféle megbizást nem kapott,... Haller István: Először sem kapott, mégis megtette! (Zaj.) Rakovszky Iván belügyminister: . .. — sohasem kapott — .. .akkor ne hivatkozzék arra, hogy kinek akar és kinek fog jelentést tenni, mert ez nem jelent egyebet, mint hitvány meghuzódást olyan egyének háta mögött, akik semmiféle összeköttetésben erre az ügyre vonatkozóan az illetővel nem voltak. (Ugy van! Ugy van! Taps a jobboldalon. Mozgás a szélsőbaloldalon.) És ha a t. képviselő ur azt mondja, hogy a beliigyniinisternek akart jelentést tenni, kérdem tőle, hogy abban a rövid időközben, amelyben egy rendőri közeg mulasztásából szabadon járhatott, miért nem a belügy m misternek igyekezett jelentést tenni és miért szaladt politikai barátaihoz, azért, hogy őket tájékoztassa? (Ugy van! Ugy van! a jobb- és a szélsőbaloldalon.) Peidl Gyula : Februárban tett-e jelentést ? (Zaj. Halljuk! Halljuk! a jobboldalon.) Elnök: Csendet kérek. (Zaj. Hajós Kálmán közbeszól) Hajós Kálmán képviselő urat kérem, méltóztassék a közbeszóiásoktól tartózkodni. (Halljuk! Halljuk! a jobboldalon.) Rakovszky Iván belügyminister : Tisztelt Nemzetgyűlés! A vita folyamán és az Ulain képviselő ur pártját támogató sajtó egész kampányában állandóan az a vád merült fel, hogy ebben az ügyben nem is annyira a vádlottak a bűnösök, mint inkább az a kormányzat, vagy az a rendőrség, amely ártatlan és szilárd kátói jellemű embereket egy ilyen csinybe kever. Nagyon gyakran ismétlődött a vita és a sajtó-kampány folyamán az a kijelentés, hogy ez a bizonyos Döhmel Frigyes agent provocateur volt és majdnem azt a benyomást kelti ez a vita, mintha azt képzelnék az illető urak, hogy egy kifejezés állandó emlegetésével a kifejezés jogossága is be van bizonyítva, azonban sehol soha egy komoly érv amellett fel nem hozatott, hogy itt valóban agent provoeateurősködésről lehetne szó. Legyünk tisztába vele, hogy mi az agent provocateur. Az agent provocateur olyan egyén, akit a rendőrség, a kormány, vagy bárki más egyenesen azzal a célzattal, azzal az utasitással küld oda . . . Propper Sándor: A Gólya-utcában így történt! Rakovszky Iván belügyminister :... tényleg ártatlan és tényleg bűnügyek, vagy kifogásolandó cselekmények gondolatával nem foglalkozó egyénekhez . . . Propper Sándor: A Stromfeld-ügyben is így történt! (Zaj. Elnök csenget.) Rakovszky Iván belügyminister :... hogy őket rávegye, beugrassa, persvadeálja olyan dolgok elkövetésére, amely azoknak eszük ág'ában sem volt. Kiss Menyhért: Döhmel ezt csinálta! Haller István: Küldés nélkül csinálta! Rakovszky Iván belügyminister : Ilyen állítás, erre vonatkozó bizonyíték fel sem merült és ez ellen a leghatározottabban tiltakozom. Döhmel Frigyes ur felszólítás nélkül jelentkezett a kormány embereinél; jelentkezett és leleplezett egy tényállást, amely annak idején semmivel sem volt bizonyítva, amely azonban valódisága esetén az államrendre és az állam biztonságára nézve, mindenesetre veszedelmet jelentett volna. Erre a rendőri közegeknek, az államrendért felelős kormányzatnak nem lehetett egyéb kötelessége, minthogy akkor, amikor ilyen besúgás folytán gyanú merült fel, ezeket a feltételezett előadott tényállításokat ellenőrizze és figyelemmel kisérje. (Ugy van! jobbfelől.) Most már az államrend elleni mozgalmaknál a kormányzatnak és a rendőrségnek alig marad egyéb módja az ellenőrzésre, minthogy ezeket az árulókat ig^enis, kihallgassa, (Helyeslés a jobb- és a baloldalon.) és ezeknek bizalmas jelentései alapján és esetleg egyéb bizalmas megfigyelések alapján állapitsa meg a tényeket. (Mozgás a balközepén.) Rassay Károly: Helyes! Árulkodjanak reám is!
