Nemzetgyűlési napló, 1922. XVII. kötet • 1923. október 15. - 1923. december 12.

Ülésnapok - 1922-188

10 A nemzet g uül és 188. ülése 1921 akkor lakhatna a Gellért-szállóban, csak azt kellene csinálnia, hogy az invesztícióra szánt összeget ma kosztpénzre fordítsa s akkor munka nélkül ő is, a lánya is, a fia is nyugodtan járhatna autón és élhetne a Gellért-szállodában, mert hiszen a heti jövedelme 16 millió korona volna, holott ő nem képes hetenként két millió koronát sem elkölteni, holott most, amikor nagy gazdasági invesztíciót akar tenni, nem képes több milliárdos vagyonára 200—300 millió korona hitelt kapni, mert hiszen hiába jelentkezik a Jegybanknál, (Egy hang johbfelől: Az igaz!) az üzleti szabályzatok nem teszik lehetövé,_ hogy ő ilyen fundált vagyona dacára kölcsönhöz juthasson. Én ezt most azért emlitem, nem mintha újságot mondanék vele, hiszen különösen a túlsó oldalon ma minden agrár képviselőnek tudnia kell, hogy ma ez a szituáció. (Ugy van ! Ugy van ! jobb- és balfelöl.) Én ezt azért emlitem meg most, hogy akkor, amikor a kormány összeállítja azt a programmot, amely szerint fel kivan ja majd a külföldi kölcsönt használni, akkor legyen tekintettel arra, hogy ennek ajz állapotnak meg kell változnia, mert ha a produktív munka nem fogja megkapni azt a hitelt, amelyre szüksége lesz, nem lesz produktív munka, akkor a spekuláció tovább fogja egymást nyúzni, mert az értéket nem termel, csak a meglévő értékeket egyik kézből a másikba adja, és ennek árát az egész ország, s főkép annak a fogyasztó közönsége kénytelen megfizetni. A második, amit figyelmébe kívánok ajánlani az igen t. ministerelnök urnák, az, hogy szociális célok számára is feltétlenül kell hogy jusson ebből a kölcsönből. Tehát termelőhitelre és szociális célokra kell azt szerintem felhasználni és ha ez fog megtörténni, akkor igaza lesz a kormánynak, amely azt mondja, hogy külföldi kölcsönre van szükség, s az hasznos lesz. Ha nem igy fog megtörténni, igazam lesz nekem, aki azt mondom, hogy ha ilyen gazdasági rendszer fog tovább folyni, akármennyi pénz fog jönni ebbe az országba, az országnak magának haszna nem lesz, nem a dolgozók, hanem kizárólag csak a spekuláció fogja annak hasznát látni. A ministerelnök ur utalt arra, hogy folytak tárgyalások a szomszédállamokkal is, hogy végre azokkal is bizonyos normális érintkezési viszonyt lehessen Jétesiteni. Én a kormánynak ezt az igyekezetét a legnagyobb mértékben helyeslem. Amikor még hivatalos állásban voltam, a legelső hetekben és a legelső hónapokban egyike voltam azoknak, aki folytonosan sürgettem ministertanácsban és egyebütt is, hogy a környező államokkal meg kell kezdeni azokat a tárgyalásokat, amelyek egy normális gazdasági összeköttetést tesznek lehetővé. Én nem tudom, hogy ezután mivolt ennek az oka, nincs módomban belepillantani, lehetséges, hogy lehetett volna hamarább megkezdeni, lehet, hogy nem volt lehetséges, de mindenesetre igen szükséges és feltétlenül támogatásra^ érdemes az az akció, amelyet a kormány azért folytat, hogy a külföldi államokkal normális viszonyban éljünk. De itt kivánom a ministerelnök ur figyelmébe ajánlani azt is, hogy épen akkor, amikor ilyen tárgyalások folynak, nagyon bántó dolog, hogy a külföldi országok amikor egy kedvezőbb atmoszférát akarnak megteremteni a kölcsönös tárgyalásoknak, akkor az utlevélkiadások, r vizurnkiadások, kémek elfogása és bebörtönzése, birtokok elkobzása terén ugyanazt a rendszert folytatják, amit folytattak eddig. Ez legalább is arra mutat, hogy a jó atmoszférát ők csak mitőlünk kívánják, (Ugy van! Ugy van!) hogy mi legyünk velük szemben kulánsak és a tárgyalásoknál mi a lehető legengedékenyebbek legyünk velük szemben. De az, amit ők ma is csinálnak, hogy például egy ?. évi október hó 15-én, hétfőn. keresztühitazó részvénytársasági vezérigazgatót egyszerű gyanú alatt hetek óta tartanak börtönben s az illetőt minden intervenció dacára, bár soha politikával nem foglalkozott, mint politikust és kémet tartják lefogva, ez nem mutat arra, hogy ők komolyan foglalkoznak egy olyan atmoszféra megteremtésével, amely a kölcsönös tárgyalásokhoz szükséges. Én a magam részéről örülök annak, hogy ha a kormánynak a kölcsön dolgában sikerült eredményt elérnie. Én a magam részéről kivánom, hogy a kölcsönt a kormány minél hamarabb megkapja s csak azt kivánom ismételten figyelmébe ajánlani, hogy a kölcsön felhasználásánál a szociális és termelési igények első helyen legyenek tekintetbe véve. Az elnapolást a magam részéről nem tartom szükségesnek, mert én azt hiszem, hogy a mai nemzetgyűlés is van annyira fegyelmezott, hogy akkor, amikor.. . (Nagy zaj és ellenmondás a jobboldalon.) Szomjas Gusztáv : Na ! Na ! Jó példával tessék elől járni ! Haller István : Nagyon csodálkozom, hogy akkor, amikor valaki a nemzetgyűlésről ol3

r

an kijelentést tesz, hogy tartja annyira komolynak és fegyelmezettnek, hogy fogja tudni azt, hogy mit szabad és mit nem szabad, hogy akkor, amikor a kormány külföldiekkel itthon életbevágó fontosságú dolgokról tárgyal, akkor épen a nemzetgyűlés egyik tagja mosolyog önmaga fölött. (Ugy van ! Ügy van ! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Meskó Zoltán : Ö ismeri a kormánypártot legjobban ! Haller István: És t. Szomjas képviselőtársam nagyon csodálatosnak tartja, hogy valaki arról a nemzetgyűlésről, amelynek ő is tagja, fel meri tételezni, hogy fegyelmezett és komoly. (Egy hang jobbfelöl: Sokat beszélnek!) Szomjas Gusztáv: Hónapok óta ülünk itt és nem csinálunk semmit! Rassay Károly: Mit csinálnak mást a parlamentben, mint beszélnek! (Zaj.) Elnök: Csendet kérek! Haller István: Végeredményében minden képviselőnek jogában van önmaga felett ugy gondolkozni, ahogy épen akar. Én az elnapolásra okot nem látok, ellenkezően azt hiszem, hogy a kormány egy komoly parlamenti támogatást, amikor életbevágó kérdésekről fog tárgyalni, igenis a saját hasznára is fordíthat. Én a magam részéről a kormányt, amikor tárgyalásokban van, nem szeretném ettől az erőtöbblettől megfosztani. (Helyeslés.) Elnök: Horváth Zoltán képviselő ur kivan szólni. Horváth Zoltán : T. Nemzetgyűlés ! Én nem teszem vita tárgyává azt, hogy az igen t. ministerelnök ur Szolnokon mondott-e többet vagy itt a nemzetgyűlésen. Amint itt magamnak lejegyeztem a ministerelnök ur beszédét, ebből megállapíthatom azt, hogy amit mondott, az tulajdonképen semmi pozitívumot nem tartalmaz. (Ugy van! Ugy van! balfelöl.) Propper Sándor : Megszokott módszer ! Horváth Zoltán : Három kérdést tárgyalt a ministerelnök ur. Az első : gazdasági viszonyainkban bizonyos kereskedelmi szerződéseknek megkötése az utódállamokkal. A másik kérdéskomplexum azokból kerül ki, amelyek a trianoni békeszerződésből folynak és bizonyos jogpolitikai kérdéseket képeznek. A harmadik pedig bizonyos politikai természetű kérdések. Erre nézve azt mondotta a ministerelnök ur, hogy ezt előkészítettük, az elveket erre nézve megállapítottuk és részletes tárgyalások folynak már. Mikor a ministerelnök urnák ezt az előterjesztését hallót-