Nemzetgyűlési napló, 1922. XVII. kötet • 1923. október 15. - 1923. december 12.

Ülésnapok - 1922-188

A nemzetgyűlés 188. ülése 1928. évi október hó 15-én, hétfőn. j: tani, agyamba tolult az a régi megállapítása az ellenzéknek, hogy ez a kormányzati rendszer tu­lajdonképen semmi egyebet nem tett, mint az adott alkalmakat t mindig elmulasztotta, csak azért, hogy az életét tovább tengethesse. Ugy a külpolitika, mint a belpolitika terén egyebet nem tudok megállapítani, mint folytonos mulasztást. Propper Sándor : Igaza van ! Bársonyszék­politika ! (Zaj.) Rassay Károly : Halljuk ! Halljuk ! Horváth Zoltán : A külpolitika kérdését ille­tőleg bármikor is kérdeztük a kormányt, soha semmiféle felvilágosítást nem kaptunk. Ha a ministeremök urnák alkalma nyilt arra, hogy a külpolitikáról nyilatkozzék, mindig valami sem­mitmodó dolgot mondott. Nagyon jól a fülembe csengenek még most is az 1922. évi választások alkalmával a külpolitikára vonatkozólag tett nyilatkozatai, amikor azt mondotta, hogy a mi külpolitikai orientációnk magyar. Szakács Andor : Frázis volt ! Horváth Zoltán : Ez semmi egyéb, mint kö­zönséges frázis ; pedig a kormánynak akkor az lett volna a kötelessége, hogy igenis orientációt keressen ugy, ahogy azt az ellenzék mondotta. Végre próbáljon az adott helyzetnek megfelelőleg szóbaállani az utódállamokkal, ne zárkózzék el hidegen- Ha pedig az ő kormányzati rendszerük és személyük nem alkalmas arra, hogy az utód­államokat erre a szóbaállásra rábírja ; akkor legyen annyira hazafias, hagyja ott a helyét és engedje azt át olyanoknak, akikkel az utódállamok szóbaállanak, (Ugy van ! Ugy van ! a baloldalon. Zaj a jobboldalon,) Rassay Károly : Mi van ezen mosolyogni való 1 Ezt nem értem. Ez csak logikus ! Horváth Zoltán : Ugyanilyen mulasztást álla­pitok meg a belpolitika terén is. A kormány mindig kétszínű politikát folytatott. (Ugy van ! Ugy van ! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Propper Sándor : Ez a legnagyobb baj ! Horváth Zoltán : Bizonyos vállveregetéssel, bizonyos elnézéssel volt mindig egyes szélsőséges elemek iránt. Láttuk, tapasztaltuk, hogy állami hivatalokban felekezeti gyűlölködésre szóló felhí­vások voltak kiaggatva, például egy rendőrségi hivatalos helyiségben olvastam azt a felhivást, hogy csak keresztény újságot olvassunk. Meskó Zoltán : Miért ne kérem ! Nánássy Andor : Nem tudunk zsidóul, hát mást nem olvashatunk ! (Derültség a jobboldalon.) Horváth Zoltán : Azután akkor, amikor a detronizációs törvény már meg volt alkotva, amikor a kormánynak megmondták hivatalosan is, hogy nem tűrik a Habsburg-propagandát, a Habsburg-restaurációt, a kormány még ez után is valóságos díszgyászistentiszteletet rendeztetett a király halálának évfordulóján. Meskó Zoltán : De október 6-án a kormány tagjai nem voltak ott a rekviemen ! Ugy látszik az október 6-ika is kiment már a divatból ! Horváth Zoltán : Még a hivatalnokok sincse­nek tisztában azzal, hogy tulajdonképen mi is a kormány politikája,... Rothenstein Mór : Hát mi tiszában vagyunk vele í Horváth Zoltán : • • • mert soha egyetlenegy olyan hivatalnok nem részesült büntetésben, aki állásával, hivatali tekintélyével visszaélve bele­avatkozott a politikába, természetesen abban a szélsőséges irányban, amelyet most az igen t. kormány kárhoztat. Ezek a mulasztások, amelyek ugy a kül-. mint a belpolitikában észlelhetők, mindenesetre akadályul, szolgáltak az igen t. ministerelnök urnák a tárgyalások alkalmával. Hiszen a minis­terelnök ur ott kinn külföldön nem tett egyebet, mint hogy azokat az eszméket, azokat az elveket, hogy ne mondjam, azt a programmot, amelyet az ellenzék vall magáénak, egyszerűen elkonfis­kálta és azt mondotta, hogy ezen programm alapján kormányzók és ezen programm alapján óhajtok az utódállamokkal egyezségre lépni. (Zaj.) Pakots József : Ugy van ! Kiderült, hogy titok! an egyetértett velünk ! Ulain Ferenc : Szószerint igaza van ! Horváth Zoltán : Amikor mi bejöttünk ebbe a nemzetgyűlésbe, kijelentettük, hogy a választá­sok olyan rettenetes atrocitások mellett folytak le, hogy mi ezt a nemzetgyűlést törvényesnek el nem ismerjük. (Derültség és felkiáltások a jobb­oldalon ; Akkor menjen haza !) Barthos Andor : Akkor ne vegye fel a napi­díját sem! (Egy hang a jobboldalon : Akkor miért ül itt ?) Propper Sándor : Hogy módja legyen mind­ezeket elmondani ! Elnök : Csendet kérek ! Horváth Zoltán : Akkor is kifejtettük, hogy azért vagyunk itt, hogy mint a nemzet élő lelki­ismerete tiltakozzunk minden törvénytelen tény ellen. Ennek a nemzetgyűlésnek a törvényességét azonban még ma sem ismerjük el és nem is va­gyunk hajlandók elismerni. (Felkiáltások a jobb­oldalon : Akkor miért' vannak itt f) Rassay Károly : Azért, hogy ezt megmond­hassuk ! És fogjuk is még mondani ! Horváth Zoltán: Mulasztás terheli ezt a kor­mányt még azért is, mert erre a lépésre, amelyre most elszánta magát, nem ezelőtt három évvel gondolt, amely esetben az országot sok szenvedés­től és a gazdasági összeomlástól is megkímélhette volna. Nem tudoK szabadulni attól a gondolattól, hogy tulajdonképen ez a genfi tárgyalás is nem az ország érdekében leendő atmoszféra-változás elő­idézése céljából történt, hanem inkább ennek a kormánynak, ennek a kormányrendszernek a meg­mentése céljából. Meskó Zoltán: Klebelsberget már nem lehet megmenteni ! Menthetetlen ! Gr. Bethlen István ministerelnök: Csak Meskó képes rá! (Derültség.) Meskó Zoltán: Én szeretném legalább! Horváth Zoltán: A ministerelnök urnák abból a kijelentéséből, hogy bizonyos politikai termé­szetű kérdések megbeszélése van még hátra, to­vábbá a ministerelnök urnák egy külföldi újságíró előtt tett abból a kijelentéséből, mely szerint álli­tólag azt mondta volna, hogy engedjék meg, hadd mutassuk meg, hogy mi valóban be akarjuk tar­tani a szerződést, arra a konklúzióra jutok, azt következtetem, hogy ezzel a kormánnyal, ezzel a kormányrendszerrel szemben odakünn nem visel­tetnek bizalommal. Ez a kormány, ez a kormány­rendszer tehát mindenesetre azzal a ballaszttal ment bele a tárgyalásokba, amely ballaszt egy más kormányrendszert talán nem terhelne. Épen ezért, mivel nem tartom a kormányt alkalmasnak arra, hogy ezeket a fontos politikai kérdéseket, amelyek főbenjáróak lehetnek, amelyek a nemzet jövőjére nagy kihatással lehetnek, le­tárgyalja, nem járulok hozzá ahhoz, és nem fo­gadhatom el azt az inditványt, hogy a Ház na­polja el magát. Szükségesnek tartom, hogy ez a nemzetgyűlés igenis együtt maradjon és legin­kább szükségesnek tartom azt, hogy ez a nemzet­gyűlés alkossa meg végre az általános,, egyenlő, titkos választójogról szóló törvényt. (Élénk he­lyeslés és taps a bal- és a szélsbbaloldalon.) Barthos Andor: Sietünk! (Zaj.) Horváth Zoltán: . .. annak utána oszlassák fel a nemzetgyűlést, (Helyeslés és taps a bal- és

Next

/
Oldalképek
Tartalom