Nemzetgyűlési napló, 1922. XVII. kötet • 1923. október 15. - 1923. december 12.

Ülésnapok - 1922-195

f À nemzetgyűlés 195. ülése 1923. menekült németországi állampolgárt.« Boesánatot kérek, azt hiszem, már eléggé igazolva van, hogy az a Döhmel Frigyes egyáltalában nem jelentke­zett önként, amint majd később saját vallomásá­ból fogom bizonyitani ; ellenben újból megkérde­zem : ki is az a Döhmel Frigyes nevű idemene­kiilt németországi állampolgár ? Ez a »német­országi állampolgár« kifejezés igen tág fogalom. Ugy tüntetik itt azután fel Döhmelt, mint a bajor nacionalista szervezeteknek, sőt egyenesen Hitler Adolfnak megbizottját ; pedig ez az állí­tólagos bajor, mint megállapittatott, lipcsei szüle­tésű, tehát szászországi. Ezzel azután nagyon kvadrál az ő vallomása, melyben ideális kommu­nistának vallja magát. Nagyon világos ebből, hogy itt egy Szászországból idejött kommunistá­ról van szó. (Mozgás jőbbfélől.) Fontosnak tar­tom ezt leszögezni, azért, mert a későbbiekben rá akarok világi tani arra, hogyan készült az a csapda, amelybe Döhmelt is méltóztatott betüzdelni sza­lonnának. Rassay Károly : Mi van a kormányzóhoz irt levéllel ? Lendvai István : Azt olvasom továbbá, hogy amikor arról volt szó, hogy azt a szerződést, melyről megállapittatott, hogy maga Döhmel készitette, ki vigye ki Münchenbe, akkor került először szóba doktor Ulain Ferenc nemzetgyűlési képviselő neve, kiknek volt szükségük arra, hogy a Döhmel által készitett szerződés kivitelére épen Ulain Ferencet próbálják megszerezni, ki hozta ezt szóba, miért épen őt jelölték ki, holott ugyan­abban a passzusban megállapíttatik, hogy novem­ber 2-ika előtt Ulain Ferenc egyáltalában nem vett részt ezekben a Döhmel-féle összejövetelek­ben és egyáltalában nem tudott ezekről a dolgokról. Rassay Károly : Ez már nincs benne az írásban. Lendvai István : A másik kérdés, melyet fel kell vetnem, az, hogy miért nem láttunk semmi­féle adatot, semmiféle komoly bizonyítékot arra vonatkozólag, hogy Hitlerek voltak-e összekötte­tésben egyfelől DöhmelleLmásfelől Ulain Ferenccel. Rassay Károly : Hogyne ! Februárban ! Erdélyi Aladár : Ulain maga bevallotta ! Lendvai István : A jelentés szövegében ezt olvasom (olvassa) : »Dr. Ulain Ferenc a meg­bízást elvállalta, nevezetesen vállalkozott rá, hogy a szerződést Münchenbe kiviszi, azonban azt a kivánságát fejezte ki, hogy jöveteléről és utazá­sának céljáról óhajtaná előbb a bajor szervezetek vezetőségét értesiteni, a fogadást magának biz­tositandó.« Itt megint nincs precizirozva, hogy miféle bajor szervezetekről van szó. Rassay Károly : Hitleré, Lundendorffé ! Lendvai István (továbbolvassa) : »Döhmel Frigyes vállalkozott rá, hogy ő, mint a bajor forradalmi szervezetek vezetőinek megbízottja azokat egy kurir által azonnal értesiti, azt az utasitást adva küldöncének, hogy levelére hozzon a bajor vezetőségtől választ és lehetőleg mielőbb térjen vissza.« Ha Döhmel, mint a bajor — mondjuk — forradalmi szervezetek vezetőinek megbizottja szerepel itt, hol van ennek az ügy­nek az iratai között egy komoly, ha kell, Hitlerek által is ellenőrizhető igazolása annak, hogy ez a Döhmel Frigyes nevű, kétségbeesett exisztencia, ez a lézengő Ritter, ez a pumpoló fráter valóban Hitler Adolf megbizottja ? (Zaj a bal- és a szélső­baloldalon.) Perlaki György : Miért nem kérdezték meg tőle, mielőtt szóbaálltak vele ! Lendvai István (továbbolvassa): »Ez 1923 november 2-án, pénteki napon, este történt és 5-én, hétfőn, amidőn dr. Ulain Ferenc Bobula Titusz­nál újból megjelent, az ott jelenlevő Döhmel Fri­gyes közölte velük azt, hogy a kurir Münchenből évi november hó 28-án, szerdán. 133 visszaérkezett — este, nagyon Esti Kurir színe­zete van ennek az estének — két levelet hozva számára, melyek egyikében a bajor vezetőség ar­ról értesiti, hogy dr. Ulain Ferencet szivesen vár­ják, a másik bizalmasabb természetű levélben az volt irva egy nagy H. betű aláírással, hogy sze­retnék előbb ezt a dr. Ulain Ferencet látni.« Ez nyomtatásban van itt. Hát valóban nem tudom, miféle bajor vezetőségről van itt szó. Csak nem arról a bajor vezetőségről, amelyről azt mondja vallomásában, melyet dr. Mészner királyi ügyész előtt tett Döhmel Frigyes, az önök koronatanuja, hogy a szükséges levélpapírt magam nyomattam, s felirata a következő volt: »Deutscher Kampf­bund, München.« Hát tiszteltetem én azokat a bajor nacionalista szervezeteket, melyeknek levél­papirosa itt készül, tiszteltetem én azt a Kampf­bundot, amely az^ Erzsébet-köruton dolgozik, a Bokor és Weisz cégnél. Nem tudok róla, hogy az Erzsébet-köruton olyan nagy nacionalista szerve­zetek volnának és nem tudok arról sem» hogy az Erzsébet-köruton és kapcsolt részein százával, sőt ezrével nyüzsögnének vagy laknának horogkeresz­tesek, nem tudok arról, hogy ez a Bokor és Weisz valamiféle összefüggésben volna azzal az átkos antiszemita Hitler-párttal. Nekem ez a Kampf bund nagyon gyanús. Eszembe jutnak róla egyfelől bizonyos Kadima és egyéb nevű zsidó cionista fegyveres alakula­tok, másfelől az associatio utján a Bund szó eszembe juttatja a Bundesladet. Itt igenis egy tipikusan Erzsébet-körúti zsidó komplott szövő­dött, amely azt hitte, hogy a Kampf-Bundeslade­ban, ebben a frigyszekrényben legkésőbb kará­csonyra, kriszkindlire annyira kivirágzik majd Áron vesszeje, hogy nemcsak virágokat, hanem ágakat is hajt, amely ágakon ott fognak himbá­lódzni az Ulain Fereneek, a Héjjas Ivánok, a Gömbös Gyulák és nem csekély mértékben a Lendvai Lehn er Istvánok is. (Zaj.) Rassay Károly: Mi egészen más jövőt jóso­lunk annak! Lendvai István: Pontosan tartom magamat az előadó ur által beterjesztett szöveghez. Ha az a bajor vezetőség — tényleg nem Erzsébet-körúti bajor vezetőség — az egyik levélben arról értesíti a puccsistákat, hogy Ulain Ferencet szivesen vár­ják, azután egy másik, bizalmasabb természetű levélben H. betüaláirással azt Íratja, hogy szeret­nék előbb ezt az Ulain Ferencet látni: ez azt je­lenti, hogy ezt az Ulain Ferencet nem ismerték odakint, ha tényleg kívülről jött a levél. »Szeret­ném előbb látni« az én magyar nyelvérzékem szerint annyit jelent, hogy szeretném megismerni. Rassay Károly: Ulain maga bevallja, hogy februárban kint járt. Lendvai István: Kénytelen vagyok rámutatni arra, hogy itt igen furcsa természetű levelek szerepelnek. Rassay Károly : Az nem kérdéses, hogy a leve­lek nem voltak komolyak! Lendvai István : A H. betűs aláirást pedig nem fogadhatom el perdöntő bizonyítéknak. H betűvel annyi embernek a neve kezdődik Magyar­országon, hiszen magának Hetényi Imre urnák neve két H betűvel kezdődik: Hetényi Hofbauer Imre. Ezt bizonyítéknak arra, hogy egy képviselő­társunkat lecsukják és börtönben tartsák, nem tudom elfogadni. Rassay Károly: Nyitott ajtókat dönget. Az spion levele volt. Lendvai István: Azután szó szerint a követ­kezőket mondja a jelentés (olvassa): »Ugyanis ez a fent nevezett Döhmel Frigyes, amíg egyrészt dr. Szemere Béla és Bobula Titusszal szemben a megbízható forradalmárt és a bajorországi meg­bizottat játszotta és ő nekik minden tervüket :í ||e

Next

/
Oldalképek
Tartalom