Nemzetgyűlési napló, 1922. XVI. kötet • 1923. augusztus 09. - 1923. szeptember 12.
Ülésnapok - 1922-172
84 A nemzetgyűlés 172. ülése 1923. évi augusztus hó 11-én, szombaton. hozni. Ellenben méltóztassanak megengedni, hogy egy megjegyzésre reflektáljak. Halász Móric képviselő ur az előző szakasz tárgyalásánál átszólt ide és azt kérdezte, hogy vájjon mit fizetnek tulajdonképen a munkások és az alkalmazottak adó fejében? Ezt én igy most gyorsan elintézni nem tudom. Ellenben meghívom Halász képviselő urat egy ceruzapartira: méltóztassék velem leülni egy félórára, s számitsuk ki, hogy percentualiter mit fizet a birtokos, mit fizet akármilyen más nagyjövedelmű ember, mit fizet akármelyik vagyontulajdonos és mit fizet a munkás és az alkalmazott. Meg vagyok róla győződve, hogy ha kiszámítjuk a percentszámot, ha kiszámítjuk, hogy a jövedelméből aránylag, tehát percentualiter mit fizet a birtokos és mit fizet a munkás, meg vagyok róla győződve, hogy a reális számok hallatára maga Halász képviselő ur is meg fog döbbenni és konstatálni fogja, hogy a munkások és a fixfizetésü alkalmazottak — viszonylag értem és nem abszolút számokban, ez természetes — sokkal nagyobb mértékben járulnak hozzá az államháztartás fentartásához, mint a birtokos osztály. (Igaz ! Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) Egyébként kérném ezen pótlás elfogadását, mert az 500 aranykorona, mint létminimum csak a gondolatot fejezi ki, de magát a lényeget nem fedezi. Ha csakugyan azt akarjuk, hogy legyen létminimum, ha végre nagy, hosszú ostrom után el tudtuk fogadtatni a létminimum gondolatát, akkor állapítsunk meg olyan létminimumot, amelyre rámondható az, hogy ez csakugyan elfogadható létminimum, ami azt jelenti, hogy abból egy családnak szűkösen meg lehet élni. Elnök: Szólásra következik? Perlaki György jegyző: Dénes István! Dénes István : T. Nemzetgyűlés ! A magam részéről ehhez, a ponthoz volna egy módosító indítványom. Én t. i. azt kérném a t. pénzügyminister úrtól és a t. Nemzetgyűléstől, hogy ez az 500 aranykorona létminimum az 1922. és 1923. esztendőkre is szóljon, miután ezekben az esztendőkben is kellett, hogy legyen egy létminimum. Akkor, amidőn most utólag akarja a pénzügyminister ur a javaslatba ezeket az összegeket bevenni, még inkább fennáll és jogos ez a kérelem. Én nem kívánok 1200 aranykorona létminimumot és pedig csak azért nem, mert tudom, hogy azt úgysem fogadják el, úgyis leszavazzák. Ezért egy közvetitő inditványt tennék. Arra való tekintettel, hogy szemben pénzünk értékének J /& részére való csökkenésével — amint már az általános vitában kifejtettem — a legelsőrendü életszükségleti cikkek árának átlagos emelkedése 1922-ben 1920-hoz viszonyítva 330% volt, — méltányos és jogos az a kérelem, hogy az 500 aranykoronás létminimumából élők az 1922 és 1923. évre is mentesittessenek a jövedelemadó alól. Mert nem értem azt, hogy miért csak 1924-re mentesítessenek ? 1922-ben és 1923-ban nem volt létminimum? Nem kellene ezeket is mentesíteni? Propper Sándor: Ez is csak igéret! Dénes István : Ugy gondolom, hogy teljesen logikátlan és értelmetlen dolog, hogy itt csak az 1924. esztendőre, vagyis az uj kivetésekre akarnak létminimumot megállapítani. Mert ha az igen t. pénzügyminister ur nem akarta honorálni azt, hogy teljesen elejtse az ötszörös és húszszoros adóztatást a szolgálati viszonyból, a munkabérviszonyból és a járadékból élőknél, arra kérem őt, hogy honorálja azt a kérelmemet, hogy az 1922. és 1923. évekre visszamenőleg is fogadja el az 500 aranykoronás létminimumot. Ezért indítványozom, hogy a 11. pont utolsó mondata a következőképen módosíttassák (olvassa) : »Az 1922., 1923. évi és az uj adóztatásnál az 500 aranykoronánál kisebb jövedelmek az adó alól mentesitendők.« Kérem indítványom elfogadását. Elnök : Kíván még valaki szólni ? Ha szólni senki sem kivan, a vitát berekesztem. A pénzügyminister ur kivan szólni. Kállay Tibor pénzügyminister: T. Nemzetgyűlés ! A magam részéről hozzájárulok Gaal Gaston t. képviselő ur javaslatához, nem tehetem azonban a magamévá Propper t. képviselő urnák azt az indítványát, hogy a létminimum 1200 aranykoronára emeltessék fel. Ugyancsak kérem elutasítani Dénes István t. képviselő ur indítványát is azért, mert hiszen a létminimum gondolata az 1920. és 1921. esztendőkben is de facto érvényesült, most azonban visszamenőleg minden egyes esetet megvizsgálás tárgyává tenni, nézetem szerint nem állana az administrációnak módjában. Megjegyzem, hogy ez tudomásom szerint mindenütt érvényesült; ahol esetleg nem érvényesült volna, ott a jelenlegi rendelkezések mellett is megvan a mód arra, hogy ezeket az egészen kivételes, nézetem szerint el sem képzelhető eseteket a szorzószámok szempontjából mérlegeljük. Dénes István : Csak birtokon kivül van, ez a baj ! Elnök : Következik a határozathozatal. Az eredeti szöveggel szemben áll Graal Gaston képviselő urnák módosító indítványa, azonkivül Propper Sándor és Dénes István képviselő uraknak egy-egy indítványa, A kérdést ugy fogom feltenni, hogy szembe állítom G-aal Q-aston képviselő ur módosítását az eredeti szöveggel. Amennyiben az eredeti szöveget nem méltóztatnak elfogadni, akkor Graal Gaston képviselő ur módosításával fogadtatik el a szakasz. Ezzel a szöveggel azután szembe fogom állítani Propper Sándor és Dénes István képviselő urak módosításait. Kérem azokat a képviselő urakat, akik az eredeti szöveget változatlanul fogadják el szemben Gaal Gaston módositványával, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik) Kisebbség! A
