Nemzetgyűlési napló, 1922. XVI. kötet • 1923. augusztus 09. - 1923. szeptember 12.

Ülésnapok - 1922-170

A nemzetgyűlés 170. ülése 1923. évi augusztus hó 9-én, csütörtökön, Scitovszky Béla és Pesthy Pál elnöklete alatt. Tárgyai : Az indemnitásról szóló törvényjavaslat harmadszori olvasása. — Egyes pénzügyi természetű rendelkezésekről szóló törvényjavaslat tárgyalása. — Elnöki előterjesztések. — A földmivelósügyi minister benyújtja a földbirtok helyesebb megoszlását szabályozó 1920. évi XXXVI. te. kiegészítéséről szóló törvényjavaslatot. — Az igazságügyi bizottság beterjeszti jelentését a pénztartozások késedelmes teijesitóse esetében a hitelezőt megillető kárpótlásról szóló törvényjavaslatot. — A legközelebbi ülés idejének és napirendjének megállapítása. — Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. A kormány résééről jelen vannak : gr. Bethlen István, Daruváry Géza, Kállay Tibor, Szabó István (nagyatádi), gr. Klebelsberg Kunó, Nagy Emil, Bud János. (Az ülés kezdődik délelőtt 10 óra 45 perekor.) (Az elnöki széket Seitovszky Béla foglalja el.) Elnök:. Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvét vezeti Forgács Miklós jegyző ur, a javaslatok mellett felszólalókat jegyzi Héjj Imre jegyző ur, a javaslatok ellen felszólalókat jegyzi Perlaki jegyző ur. Napirend szerint következik az 1923—24. költségvetési év első hat hónapjában viselendő közterhekről és fedezendő állami kiadásokról szóló törvényjavaslat harmadszori olvasása. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a törvényjavaslatot felolvasni. Forgács Miklós jegyző (olvassa a törvényjavaslalot). Elnök : Kérdem a t. Nemzetgyűlést : méltóztatik-e az 1923—24. költségvetési év első hat hónapjában viselendő közterhekről és fedezendő állami kiadásokról szóló törvényjavaslatot harmadszori olvasásban elfogadni, igen vagy nem ? (Igen !) Ha igen, a törvényjavaslatot harmadszori olvasásban elfogadottnak jelentem ki és az kihirdetés végett elő fog terjesztetni. így az 1923—24. költségvetési év első hat hónapjában viselendő közterhekről és fedezendő állami kiadásokról szóló törvényjavaslat harmadszori olvasásban is elfogadtatván, a sürgősségi szakaszok alkalmazása ezzel hatályát veszti. . Következik az egyes pénzügyi természetű rendelkezésekről szóló törvényjavaslat folytatólagos tárgyalása. Szólásra következik? NAPLÓ XVI. Forgács Miklós jegyző: G-aal Gaston! Elnök : A képviselő ur nincs jelen. Ki a következő szónok? Forgács Miklós jegyző : Rupert Rezső ! Elnök : A képviselő ur nincs jelen Î Ki a következő szónok? Forgács Miklós jegyző : Nánássy Andor ! Nánássy Andor : T. Nemzetgyűlés ! Ne vegye rossz néven Dénes István képviselőtársam tőlem, ha a parlamenti szokások ellenére, mint előttem felszólalónak beszédébe nem kapcsolódom be, de az igen t. képviselő ur felszólalásában a törvényjavaslat tárgyától olyan messze elkalandozott, hogy én őt ezen az utón nem követhetem. Ellentétben a napi sajtó kétségtelenül téves meghatározásával, amelyet különben egyes képviselőtársaim is magukévá tették, mintha az itt beterjesztett törvényjavaslat egy uj adó behozatalát vagy egy uj adófeiemelést célozna, szükségszerüleg meg keli állapítani, hogy az előttünk fekvő törvényjavaslat kizárólag és szorosan véve az 1922. és 1923. évi jövedelem- és vagyonadó kivetésre és behajtásra vonatkozik. Tisztelt Nemzetgyűlés! Az igazi és helyes jó adózásnak egyik elengedhetetlen feltétele az, hogy az adó könnyen behajtható legyen, hogy a megszavazott adók az előirányzott időben az őket megillető helyükre, az állampénztárba pontosan befussanak. Az adók késedelmes befizetése még normális időkben is zavarokat és kellemetlenségeket okoznak az állam pénzügyi kormányzatában. Nem kell bővebb indokolás ahhoz, hogy milyen nagy jelentősége van a pontos adófizetésnek egy ingadozó, sőt mondhatnám, lefelé tendáló valuta mellett. Mindenki beláthatja azt. hogy milyen óriási károkat okoz a késedelmes adófizetés az állam háztartásában, amikor az állam-