Nemzetgyűlési napló, 1922. XVI. kötet • 1923. augusztus 09. - 1923. szeptember 12.
Ülésnapok - 1922-171
A nemzetgyűlés 171, ülése 1923, nagytőkének kedvező adóztatási eljárás iskolapéldája. Kérem a mélyen t. többségtől, lelkiismeretére tudja-e venni, hogy az agrár lobogó alatt szavaz meg ilyen javaslatot? Gr. Bethlen István ministerelnök : Nem lehet ilyenekkel izgatni ! IJgrasitás ! Gaal Gaston : Mert ha a mélyen t. többség azt mondja, hogy megszűnt agrárius lenni, hogy merkantilista lett, vagy ha bármiféle más címet és nevet választ magának, akkor kénytelen vagyok megállapítani, hogy az igazság ellen cselekszik ugyan, de legalább a lobogó nem hamis, mely alatt hajózik. (Mozgás a jobbóldalon.) De bocsánatot kérek, kétszer valorizálni egy és ugyanazon foglalkozásnak, a földbirtokos osztálynak adóját, mely egyszer már megfizette az adóját valorizált buzaértékben, most pedig a jövedelmi adónál megint beszámítani ezt a valorizált adót, azt újra valorizálni és 20—25-szőrösére emelni, ez az én igazságérzetemmel egyáltalában össze nem egyeztethető és egy ilyen szakasz elfogadására, mely ezt foglalja magában, nem vagyok kapható. Méltóztassanak csak a gyakorlati eredményeket nézni. Az én vidékemen tavaly, amikor először fizették búzában az adót, seregestől jöttek hozzám 8—10 holdas gazdák, hozták jövedelem- és vagyonadó kivetéseiket és niprem állítani, hogy egy-egy ilyen kisgazda — 8—10 holdas paraszt gazdákról van szó — 30—40.000 korona adót fizetett, — kezdődött az adó 20.000-nél és ment 40.000ig — sőt olyan is volt, aki 60 000 korona jövedelmi és vagyonadót fizetett. Szörnyűködve jöttek hozzám és kérdezték, képviselő ur, mit csináljunk, hiszen lehetetlen ennyi adót fizetnünk. Azt mondottam nekik, édes barátaim, nyugodjatok bele, nyugodjatok bele pedig azért, mert ti ebből a magatok erejéből kievickélni nem tudtok, ti azt nem tudjátok bebizonyítani, hogy kevesebb volt a jövedelmetek, azt sem tudjátok bebizonyítani, hogy kevesebb a vagyonotok, mely után megadóztattak benneteket, mert hiszen ugy becsülik fel a vagyonotokat, ahogy nekik tetszik. Hogy egyáltalában valami eredményt elérhessetek, kénytelenek vagytok ügyvédhez fordulni, mert magatok védekezni nem tudtok s ha az ügyvéd el is ér valami eredményt, ha el is engedik annak a 30—40.000 korona adónak, mondjuk, egy negyedrészét, mit nyertetek? Kaptatok 8—10.000 korona engedményt, az ügyvédnek pedig fizethettek 30—40—50.000 korona ügyvédi díjat. Olyan tanácsot tehát én nem adok, amelytői fejjel mentek a falnak, mert magatok védekezni nem tudtok és az ügyvédi védekezés sokkal többe kerül, mint amennyit az engedmény által megtakaríthattok. Azt a tanácsot adom tehát, hogy legjobb, ha belenyugodtok, akármilyen keservesen fizetitek is meg. Ez az adó addig még csak elviselhető volt, amig 30 40.000 koronáról volt sïïo, de méltóztassanak most ezt megbuszonötévi augusztus hó 10-én, pénteken. 53 szőrözni. Ugyanaz a parasztember, akire 40—50.000 korona vagyonadó volt kivetve az 1920/21. évre, melyet akkor ki is fizetett, most ennek huszonötszörösét fogja fizetni, fog tehát fizetni 1 millió korona jövedelem- és vagyonadót. Azt kérdem, méltóztatnak-e ezért is viselni a felelősséget ? (Zaj a jobboldalon.) Ha méltóztatnak viselni, az teljesen a képviselő urak dolga. Abszolúte nem kívánom a t. képviselő urakat a legkevésbé sem megingatni ebben a nagy önbizalmukban, csak egyet jegyzek meg, hogy én, aki magamat mindig agráriusnak tartottam és tartom és aki erről az útról letérni soha semmiféle más rezon kedvéért nem fogok, ezt a magam lelkiismeretével összeegyeztetni nem tudom. Miután a javaslat 2. pontjában kézzelfogható ig gtaianság foglaltatik, hogy azzal a néppel, amely már egyszer valorizált adót fizetett, most még egyszer, újra valorizálva fizettessünk . . . Gr. Hoyos Miksa: Nem áll! (Zaj.) Elnök : Csendet kérek, képviselő urak ! Gaal Gaston: Nsm áll? Hát a 25-szöröst nem buzaértékben fizetem ? Figyelmeztetem a t. képviselő urat, hogy mikor a buzaadótörvényt tárgyaltuk, a túloldal lelkiismerete csak azzal volt megnyugtatható és a buzaadót csak azon az alapon méltóztattak elfogadni — a képviselő ur is — hogy majd a jövedelmi adózásnál fog a minister ur nagy könnyítéseket tenni. Ez volt bizonyos fügefalevél, amelyet én nem voltam hajlandó feltűzni, mert tudtam és megmondottam már akkor itt a Házban, hogy olyan pénzügyministert sokat láttam, aki adót emelt, de olyat, aki azt leszállította, még soha ez életben nem volt szerencsém látni. (Zaj a jobboldalon.) Önök voltak azok, t. képviselő ur, akik akkor csak azért fogadták el a buzaalapot, — ez volt az egyetlen érv, amiért belementek abba, hogy buzaalapon fizessék a földadót — mert ez majd a jövedelmi adónál tekintetbe lesz véve. Hát most a jövedelemadónál tekintetbe van véve! Ép ugy a 25-szörösét fogja fizetni a gazdaosztály, mint az a siber, aki az államtól elvont pénzen közben üzleteket csinál. Nem kívánok ezzel a kérdéssel tovább foglalkozni. Amit a magam lelkiismerete folytán annak az álláspontnak képviseletében, amelyet ezen a helyen képviselek, szükségesnek tartottam elmondani, azt elmondtam. Aki meg akarta magát győzetni, annak ennyi is elég lehetett, aki pedig nem akarja magát meggyőzetni, annak perorálhatok én a világ végéig. Epen ezért nem is szándékozom hiába koptatni a torkomat, hiába tölteni a drága időt, egyszerűen beterjesztem a következő határozati javaslatot, rábízva annak elfogadását vagy el nem fogadását a mélyen t. Nemzetgyűlésnek nem a többségére, hanem a lelkiismeretére. A szakasz 1. pontját elfogadom, kérem
