Nemzetgyűlési napló, 1922. XVI. kötet • 1923. augusztus 09. - 1923. szeptember 12.

Ülésnapok - 1922-186

548 "A nemzetgyűlés 186. ülése 1923. évi szeptember hó 11-én, kedden. és villák«, (Zaj jobbfelöl) »ötszáz holdon felüli nagybirtok fokozatosan növekvő kulcs alkalma­zásával. Az inségakció céljaira külön megadóz­tatandó a pezsgő, különféle likőrök és luxus­borok, luxus-toilettek, selyemruhák, parfümök, drága női kabátok, prémek, bundák és esetleg különleges finomabb dohányáru, stb.« Szabó István (sokorópátkai) ; Ékszerek ! Erdélyi Aladár: Címek, dupla nevek! Elnök : Csendet kérek, képviselő urak. Ne méltóztassanak a szónokot folytonos közbeszólá­sokkal zavarni. Szabó József : Javaslatom — mint már voltam bátor mondani — nem meriti ki mind­azokat a cikkeket, amelyek igy adó alá von­hatók, (Igaz ! ügy van ! jobb felöl.) azért kivánom tehát a javaslatot a pénzügyi bizottsághoz utalni, hogy a pénzügyi bizottsági tagoknak módot adjak arra, hogy ezt a sort kiegészítsék mind­azon luxuscikkekkel, melyeket javaslatomban nem foglaltam bele. Még csak azt kivánom megemliteni, ós kérdem az igen t. pénzügy­minister urat, hogy vájjon a pénzügyi bizottság szövegezésében előttünk levő törvényjavaslatból miért maradt ki az eredeti javaslatban benfog­lalt parlamenti bizottság kiküldetése. Én nagyon szerencsésnek találtam azt a gondolatot, amely megvolt az eredeti javaslatban, hogy a nemzet­gyűlés parlamenti bizottságot fog a népjóléti minister ur mellé adni, mely parlamenti bizott­ság ellenzéki és kormánypárti képviselőkből állana, és amely vegyes bizottság ellenőrzése mellett hajtanák végre az egész inségakciót. Ez nagyon okos gondolat volt, épen azért csodál­kozom, hogy kimaradt a pénzügyi bizottság szövegezésében előttünk levő javaslatból. Pedig szükség lenne rá, hogy ez a parlamenti bizott­ság kiküldessék az inségakció ellenőrzésére, szük­ség lenne rá, mert itt a Házban és a Házon kivül ugy is sokat beszéltek már az eddigi segélyezésekről, inségakciókról és egyéb akciók­ról. Tegyük elejét ezeknek az esetleg felesleges, esetleg teljesen alaptalan kritikáknak ós véle­ményeknek azzal, hogy az igen t. minister ur mellé, mint az inségakció vezetője mellé, egy vegyes parlamenti bizottság állittassék, melynek jelenléte és ellenőrzése garancia lesz nekünk arra, hogy az igy befolyt összeg tényleg párt­szempontokra való tekintet nélkül az ínsége­seknek fog rendelkezésére bocsátatni és tényleg azt a célt fogja szolgálni, melyet a javaslat maga,elé tüz. Én magát a javaslatot elfogadom, amennyi­ben az az általam beterjesztett határozati javas­latban foglalt kívánságaim szerint kiegészít­tetik, s ezért teljes tisztelettel kérem az igen tisztelt Nemzetgyűlést, méltóztassék határozati javaslatomat elfogadva, a javaslatot átdolgozás végett a pénzügyi bizottsághoz visszaküldeni, hogy a pénzügyi bizottság tegyen újra jelentést a nemzetgyűlésnek, mely azután a javaslatot határozati javaslatom alapján átdolgozva letár­gyalhassa. A javaslatot addig, amig ez meg nem történik, el nem fogadom. Elnök: Szólásra következik? Bodó János jegyző : Berki G-yula ! Berki Gyula : T. Nemzetgyűlés ! Az előttem felszólalt t. képviselőtársam a szőnyegen lévő luxusadójavaslat kapcsán részletes adópolitikai fejtegetésekbe bocsátkozott és felállított egy tézist, melynek lényege az, hogy a kormány abban a felfogásban és nézetben van, hogy az általános köznyomoruságot, azt az ínséget, amely számos társadalmi rétegben jelentkezik, ezzel az adójavaslattal eliminálhaUa, ugyan­akkor, amikor a többi adók révén kvázi nyo­morúságba dönti az egyes társadalmi osztályo­kat és azokat az adók révén Ínségesekké teszi. Nem az adók okozzák a nyomort, szenvedést és ínséget Magyarországon, nem azok teszik ínségesekké az egyes társadalmi osztályokat ; sokkal mélyebben fekvő okai vannak annak a nyomorúságnak, annak az ínségnek, melyben ez a nemzet már évek óta szenved. Csik József: A nemzetnek egy része, egy tetemes része ! Nem mindenki az országban ! A képviselő ur is jól tudja ezt! Berki Gyula : Helyesen, a nemzetnek egy bizonyos kategóriája szenved. Egészen termé­szetes, hogy nem a bankárokra gondoltam. Hosszú fejtegetésekbe kellene belebocsátkoznom, ha keresni akarnám a mai inség és nyomorúság okait. A trianoni békeszerződéstől és a hosszú háborútól kezdve végig lehetne vezetni azokat a mélyenfekvő okokat, amelyek a mai Ínségnek és nyomornak felidézői voltak. Dénes István : Halljuk, melyek azok az okok! Berki Gyula: Ha objektívek és tárgyi­lagosak akarunk lenni, meg kell hogy állapít­suk, hogy a nemzet szenvedéseinek, nyomoru­ságának legnagyobb részét nem belső, hanem külső okokra kell visszavezetni. Ulain Ferenc: Mind a kettőre! Berki Gyula : Ezzel most nem foglalkozom, hanem rátérek a javaslatra. Nem azért szólalok fel a javaslat mellett, mintha annak támoga­tásra volna szüksége. A javaslat magán hordja indokolását és mondhatom, azok közé a törvény­javaslatok közé tartozik, amelyek nem szorul­nak támogatásra. Peidl Gyula: Szóval egy csodabalzsam! Berki Gyula : Üdvözlöm a javaslatot azért, mert keresztény erkölcsi gondolat nyilatkozik meg benne . .. • Szeder Ferenc : Szóval előbb kiuzsorázzák, tönkre teszik őket, aztán hivatkoznak a keresz­tény erkölcsre! Berki Gyula : .. . üdvözlöm azért, mert az ón keresztény erkölcsöm azt prédikálja nekem, hogy ha van baj és nyomorúság ebben az ország­ban, a legnagyobb nyomorúság az, amelyet ez a nemzet erkölcsökben vesztett és ez a javaslat

Next

/
Oldalképek
Tartalom